Az Európai Unió Rómától Budapestig

Tartalom

1. A gazdasági integrációk elméleti alapjai
1.1. Az integráció főbb elméleti megközelítései
1.2. A regionális gazdasági társulások formái és fő vonásai
1.3. Globalizáció és regionalizálódás a világgazdaságban 12
2. Az Európai Közösség, illetve az Európai Unió előzményei, kialakulása,
fejlődése 14
2.1. A szerződések története 14
2.2. Az EK fejlődése és a regionális gazdasági társulások formái 18
2.3. Az integráció elmélyítésének és kibővítésének fő mérföldkövei 19
3. Az Európai Unió felépítése 24
3.1. Az Európai Unió három pillére 24
3.2. Szervezeti, intézményi és döntési rendszer 26
3.2.1. Az Európai Tanács 27
3.2.2. Az Európai Unió Tanácsa 28
3.2.3. Az Európai Bizottság 31
3.2.4. Az Európai Parlament 32
3.2.5. Az Európai Bíróság 33
3.2.6. Egyéb szervek 33
3.2.7. Az Európai Közösség döntési rendszere 34
4. A közösségi jogrendszer 37
4.1. A közösségi jogrendszer fő vonásai 37
4.2. Az Európai Közösség jogforrásai 38
4.2.1. Elsődleges jogforrások 38
4.2.2. Másodlagos vagy származékos jogforrások 39
4.2.3. Nemzetközi szerződések, általános jogelvek és bírósági jogalkotás 40
4.3. Egyéb dokumentumok és az acquis communautaire 41
4.4. A szubszidiaritás elve 42
5. Az egységes belső piac 43
5.1. A belső piac egységesítésének jogszabályi alapjai 43
5.2. A belső piac egységesítésének elért eredményei 44
6. A Gazdasági és Monetáris Unió 49
6.1. A monetáris integráció előzményei 49
6.1.1. A Werner-terv 49
6.1.2. Az Európai Monetáris Rendszer és az Európai Árfolyam-mechanizmus 50
6.2. A Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása 51
6.2.1. Az uniós törekvések mozgatórugói 51
6.2.2. A Gazdasági és Monetáris Unió menetrendje a Maastrichti Szerződésben 53
6.2.3. A módosított szakaszolás 55
6.2.4. A Stabilitási és Növekedési Paktum 56
6.2.5. Az euró jogi státusa 57
6.3. A Gazdasági és Monetáris Unió előnyei, illetve hátrányai 59
6.3.1. Mikrogazdasági előnyök 59
6.3.2. Makrogazdasági előnyök és hátrányok 61
6.3.3. A monetáris unió kockázatai
6.4. Az árak egységesülése a gazdasági és monetáris unióban
6.5. Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere 67
6.5.1. Az integráció jegybanki rendszerének felépítése 67
6.5.2. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának fő vonásai 68
6.6. A Gazdasági és Monetáris Unió és a kívülálló országok 69
7. Funkcionális politikák
7.1. A közös költségvetés 72
7.1.1. Költségvetési bevételek, kiadások, eljárások az unióban 72
7.1.2. Költségvetési reformok 74
7.1.3. Kiadási előirányzatok a 2000 - 2006 közötti időszakra 75
7.2. Versenypolitika és versenyjog 78
7.2.1. A közösségi versenypolitika és versenyjog fő vonásai 78
7.2.2. A közösségi versenyjog forrásai 79
7.2.3. A közösségi támogatáspolitika jogi alapjai 82
7.3. Regionális politika 86
7.3.1. A regionális politika létalapja a Közösségben 86
7.3.2. A Közösség regionális politikájának fő vonásai 87
7.4. Lobbizás az Európai Unióban 89
7.4.1. A lobbizás fő területei az Európai Unióban 89
7.4.2. Regionális lobbizás 91
7.5. A közösségi szociális politika fő vonásai 93
7.6. Környezetvédelmi politika 95
7.7. Közlekedési és szállítási politika 97
8. Ágazati és funkcionális politikák 99
8.1. Közös agrárpolitika 99
8.1.1. A közös agrárpolitika jellemzői 99
8.1.2. A GATT-megállapodások hatása a Közösség agrárkereskedelmére 102
8.1.3. A közös agrárpolitika reformja és jövőjének kérdőjelei 103
8.1.4. A közös halászati politika 107
8.2. Ipar- és struktúrapolitika 107
8.2.1. Közös iparpolitika
8.2.2. A közösségi struktúrapolitika szemléletváltása 110
8.3. Kutatási és technológiafejlesztési politika 111
8.3.1. A közösségi kutatás-fejlesztési politika előzményei 111
8.3.2. A közös kutatás-fejlesztési politika jogi és szervezeti keretei 112
8.3.3. A kutatási keretprogramok eddigi tapasztalatai 114
8.4. Az Európai Közösség külgazdasági politikája 116
8.4.1. A csatlakozás 117
8.4.2. A társulási szerződések 117
8.4.3. A preferenciái is megállapodások 119
8.4.4. Kereskedelem a nem kedvezményezett országokkal 120
9. Az Európai Unió keleti kibővítése 122
9.1. Előzmények a rendszerváltás időszakában 122
9.2. Az új típusú társulási szerződések 123
9.3. A keleti kibővítés eddigi mérföldkövei 125
10. Magyarország útja az Európai Unióba 128
10.1. Magyarország és az EU kapcsolatainak elmélyülése 128
10.2. A csatlakozás jogharmonizációs teendői 130
10.3. Magyarország EU-érettsége 133
10.4. Kereskedelempolitika 134
10.5. Közösségi forrástranszfer 136
10.6. Az EU-csatlakozás és a gazdasági szereplők 139
10.6.1. Államigazgatás, önkormányzatok 139
10.6.2. Vállalati szféra 144
10.6.3. A humán szféra 147
10.7. Magyarország csatlakozása a Gazdasági és Monetáris Unióhoz 153
10.7.1. A Maastrichti Szerződés konvergenciakritériumainak teljesítése 153
10.7.2. Árfolyam-politika a monetáris unióra való felkészülés közben 157
10.7.3. A Gazdasági és Monetáris Unió előnyei és hátrányai Magyarország
számára 162
10.7.4. Összefoglalás és néhány következtetés 164
Függelék 166
Rövidítések jegyzéke 169
Tartalomjegyzék 172

Témakörök