Az Európai Unió

Tartalom

Bevezetés 5
1. A gazdasági integrációk elméleti alapjai 7
1.1. Az integráció főbb elméleti megközelítései 7
1.2. A regionális gazdasági társulások formái és fő vonásai 10
1.3. Globalizáció és regionalizálódás a világgazdaságban 13
2. Az Európai Közösség, illetve az Európai Unió előzményei, kialakulása, fejlődése 16
2.1. A szerződések története 16
2.2. Az EK fejlődése és a regionális gazdasági társulások formái 22
2.3. Az integráció elmélyítésének és kibővítésének fő mérföldkövei 24
3. Az Európai Unió felépítése 30
3.1. Az Európai Unió három pillére 30
3.2. Szervezeti, intézményi és döntési rendszer 33
3.2.1. Az Európai Tanács 33
3.2.2. Az Európai Unió Tanácsa É 35
3.2.3. Az Európai Bizottság H 40
3.2.4. Az Európai Parlament 41
3.2.5. Az Európai Bíróság 43
3.2.6. Egyéb szervek 44
3.2.7. Az Európai Közösség döntési rendszere 45
4. A közösségi jogrendszer 48
4.1. A közösségi jogrendszer fő vonásai 48
4.2. Az Európai Közösség jogforrásai 49
4.2.1. Elsődleges jogforrások 50
4.2.2. Másodlagos vagy származékos jogforrások 50
4.2.3. Nemzetközi szerződések, általános jogelvek és bírósági jogalkotás 53
4.3. Egyéb dokumentumok és az acquis communautaire 54
4.4. A szubszidiaritás elve és a nemzeti és a közösségi jog harmonizációs folyamata 55
5. Az egységes belső piac 58
5.1. A belső piac egységesítésének jogszabályi alapjai 58
5.2. A belső piac egységesítésének elért eredményei 59
5.3. A lisszaboni stratégia 64
6. A Gazdasági és Monetáris Unió 67
6.1. A monetáris integráció előzményei 67
6.1.1. A Werner-terv 67
6.1.2. Az Európai Monetáris Rendszer és az Európai árfolyam-mechanizmus 68
6.2. A Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása | 69
6.2.1. Az uniós törekvések mozgatórugói 69
6.2.2. A Gazdasági és Monetáris Unió menetrendje a Maastrichti Szerződésben 71
6.2.3. A módosított szakaszolás 173
6.2.4. A Stabilitási és Növekedési Paktum 75
6.3. A Gazdasági és Monetáris Unió előnyei, illetve hátrányai 81
6.3.1. Mikrogazdasági előnyök 81
6.3.2. Makrogazdasági előnyök és hátrányok 84
6.3.3. A monetáris unió kockázatai 86
6.4. Az árak egységesülése a gazdasági és monetáris unióban 87
6.5. Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere 90
6.5.1. Az integráció jegybanki rendszerének felépítése 90
6.5.2. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának fő vonásai 92
6.6. A Gazdasági és Monetáris Unió és a kívülálló országok 94
6.7. A Gazdasági és Monetáris Unió és a reálgazdasági folyamatok 97
7. Funkcionális politikák 101
7.1. A közös költségvetés 101
7.1.1. A közös költségvetés általános jellemzői 101
7.1.2. A közösségi költségvetés bevételi oldala 102
7.1.3. A közös költségvetés kiadási oldala 107
7.1.4. A költségvetési folyamat 110
7.1.5. A közösségi költségvetése a 2007 és 2013 közötti időszakban 113
7.2. Versenypolitika és versenyjog 117
7.2.1. A közösségi versenypolitika és versenyjog fő vonásai 117
7.2.2. A közösségi versenyjog forrásai 118
7.2.3. A közösségi támogatáspolitika jogi alapjai 121
7.3. Regionális politika 126
7.3.1. A regionális politika létalapja a Közösségben 126
7.3.2. A Közösség regionális politikájának fő vonásai 127
7.3.3. Közösségi kezdeményezések 131
7.3.4. Kohéziós Alap 131
7.3.5. Transzeurópai hálózatok 131
7.3.6. A közösségi támogatások elosztása 133
7.3.7. A regionális politika jövője 135
7.4. A közösségi szociális politika fő vonásai 138
7.5. Környezetvédelmi politika 140
7.6. Közlekedési és szállítási politika 142
8. Ágazati és funkcionális politikák 144
8.1. Közös agrárpolitika 144
8.1.1. A közös agrárpolitika jellemzői 144
8.1.2. A GATT-megállapodások hatása a Közösség agrárkereskedelmére 148
8.1.3. A közös agrárpolitika reformja és jövőjének kérdőjelei 148
8.1.4. A közös halászati politika 153
8.2. Ipar- és struktúrapolitika 154
8.2.1. Közös iparpolitika 154
8.2.2. A közösségi struktúrapolitika szemléletváltása 157
8.3. Kutatási és technológiafejlesztési politika 158
8.3.1. A közösségi kutatás-fejlesztési politika előzményei 158
8.3.2. A közös kutatás-fejlesztési politika jogi és szervezeti keretei 159
8.3.3. A kutatási keretprogramok eddigi tapasztalatai 161
8.4. Az Európai Közösség külgazdasági politikája 164
8.4.1. A csatlakozás 165
8.4.2. A társulási szerződések 166
8.4.3. A preferenciális megállapodások 168
8.4.4. Kereskedelem a nem kedvezményezett országokkal 170
8.4.5. Fejlesztési együttműködés 173
9. Az Európai Unió keleti bővítése és a bővülés hatása a külgazdasági politikára 175
9.1. Előzmények a rendszerváltás időszakában 175
9.2. Az új típusú társulási szerződések 176
9.3. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 178
9.4. A közép-európai országok és az EFTA közötti ipari szabadkereskedelmi megállapodások 179
9.5. A keleti bővülés mérföldkövei 181
9.6. A bővülés hatása a Közösség külgazdasági politikájára 185
10. Magyarország útja az Európai Unióba 188
10.1. Magyarország és az EU kapcsolatainak elmélyülése 188
10.2. Az Európai Megállapodás végrehajtásának tapasztalatai és eredményei 190
10.3. Magyarország EU-csatlakozásának szerződéses és jogi háttere 195
10.4. Magyarország EU-taggá válása és integrálódás a belső piacba 200
11. Üzleti környezet az EU-ban 204
11.1. Lobbizás az Európai Unióban 204
11.1.1. A lobbyzásról általában 204
11.1.2. A lobbyzás fő területei az Európai Unióban 205
11.1.3. A lobbyzás néhány gyakorlati vetülete 206
11.1.4. Regionális lobbizás 209
11.2. A magyar üzleti szféra és az EU-csatlakozás 211
11.2.1. Néhány szabályozási hatás 212
11.2.2. A szabályozási hatások következményei 216
11.2.3. A közösségi közbeszerzési piac fővonásai 218
11.2.4. A közösségi forrásokhoz való hozzájutás 221
11.2.5. Következtetések, összefoglalás 224
Függelék 228
Rövidítések jegyzéke 231
Az EU-val kapcsolatos legfontosabb weboldalak 233
Tartalomjegyzék 235

Témakörök