Értékelemzés

Szerző

Lektor

'Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági Továbbképző Intézet
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	586 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-10-4416-5
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 01216. Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az emberi értékek megőrzése és felmutatása ugyan nem az értékelemzés feladata, de Lenkey Miklós neve olyannyira összefonódott a hazai értékelemzéssel, hogy az értékőrző tisztelet és kegyelet nevében posztumusz munkájának megjelenésekor mindenképpen meg kell emlékeznünk úttörő érdemeiről, fáradhatatlan munkájáról.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a hazai értékelemzés - amelynek valójában még csak az ígéretes kezdeteinél tartunk - nem állna a jelenlegi széles körű, erős alapjain Lenkey Miklós munkássága nélkül, aki Temesszentandrási Guidó kezdeményezését átvéve és folytatva tulajdonképpen megteremtette az értékelemzés magyar iskoláját. Először az OMFB és hat ipari ágazat által támogatott kísérleti program koordinátoraként végzett jelentős munkát az értékelemzés szemléletmódjának és módszereinek széles körű ismertetésével. Munkásságát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképező Intézetben folytatta. Ernyedetlen szervező, fejlesztő és oktató volt, óriási munkabírással dolgozott.
Lendületét nem törte meg és nem kedvenítette el a jelentős munkát végzők pályáját talán törvényszerűen keresztező gáncsoskodás sem. Más már feladta volna az időnként kilátástalannak tűnő harcot, Lenkey Miklós azonban végül is győzött. Kórházból kijőve védte meg sikeresen kandidátusi értekezését, az értékelemzés hazai szemléletének, eljárásának és oktatási rendszerének kifejlesztéséről. Értekezése mintegy összefoglalója volt élete utolsó évtizedére koncentrálódó jelentős munkásságának.
Most közreadott munkája, - amelynek sorsát kórházi ágyáról is, szinte az utolsó pillanatig eleven érdeklődéssel, figyelemmel kísérte. (Itt meg kell említenünk Lenkey Miklós közvetlen munkatársának - Gáspár Péter Pálnak - nevét is, kinek a könyv megjelentetésében és az azt megelőző értelmezési munkálatokban is sok érdeme van.) A könyv tükrözi gazdag hazai tapasztalatait és áttekintő, összefoglaló munkaként útmutatóként szolgálhat a jelen és jövő értékelemzői számára. A könyv stílusában megcsillannak Lenkey Miklós személyiségének megnyerő vonásai is: közvetlensége, elevensége, lelkesedése, segítőkészsége, a jó ügy iránti elkötelezettsége.
Példamutató személyének hiánya az értékelemzési mozgalomban hatalmas veszteség. Munkásságának értékeit és emberségének emlékét megőrzi e könyv, amelynek mottójául helyette írjuk a horatiusi sugallatos szavakat: non omnis moriar.

Kindler József Vissza

Tartalom

Az értékelemzés jellemzése, időszerűsége, kialakítása és helyzete	15
Az értékelemzés rövid jellemzése	16
A tudományos-technikai forradalom hatása	17
Az értékelemzés kialakulása, elterjedése	20
Az érték sokszínűsége	24
A szükséglet és az igény meghatározó jellege	24
A hasznosság követelménye	26
A termék értékessége	28
A szükségletek és az igények rangsora	28
Az érték fogalom viszonylagossága	30
Az érték változását előidéző tényezők	36
A termék "kora"	36
Az érték és a piac	39
Az érték és tudományos-technikai forradalom hatása	40
Az értékelemzés szemlélete. Alapfogalmak	42
Az értékelemzés alapvető logikai összefüggése	44
Az értékelemzés meghatározása	46
A funkció	52
A funkció fogalma	52
Funkciófajták	59
A funkciók egymáshoz való viszonya	61
A funkció teljesítéséhez szükséges követelmények	65
Költségek	69
A költségtényezők elvi áttekintése	69
Az általános költségmegállapítás elvei	72
A funkció költsége	74
Az érték	75
Az érték mint a szemlélet összefoglaló kategóriája	75
Az érték összefüggés átfogó jellege	80
Az érték összefüggésen alapuló célkitűzés	83
Az érték az előállító és a felhasználó szempontjából	84
Az értékfajták vizsgálata	87
Funkcióérték	97
A termék mérőértéke és az értékindex	102
Az értékelemzés termék fogalma mint az eljárás tárgya	105
Az értékelemzés eljárásfajtái és az eljárás fő ismérvei	109
Az értékelemzés eljárásfajtái	109
Az értékjavítás	109
Értéktervezés	110
Értékvizsgálat	112
Az értékelemzési eljárás rövid áttekintése	114
Az értékelemzés fő ismérvei	116
Mi az új az értékelemzésben?	116
A funkcionális szemlélet	118
A komplex szemlélet	120
Az értékelemzés egyéb jellegzetességei	121
A csoportos munkamódszer	127
A csoportos munkamódszer szükségessége	127
Az értékelemző munkacsoport jellemzése	130
A munkacsoport szervezése	134
Az értékelemző mint koordinátor	134
A munkacsoport tagjai	136
A munkacsoport létszáma	138
A csoportmunka végzése	142
A csoportmunka néhány lélektani kérdése	148
A csoportmunka a hierarchikus szervezetben	155
Az alkotó bírálat	160
A változás bírálatra ösztönöz	161
A bírálat az értékelemzésben kötelező	162
A bírálat "ellenfele" a szokás	163
Mindig a megoldást bíráljuk	165
A bírálat legyen objektív és alkotó	169
Az alkotó bírálat feltételeinek megteremtése	170
Az eljáráshoz ajánlott tanácsok	174
Kerüljük az általánosításokat!	176
Szerezzünk meg minden hozzáférhető költségadatot!	179
Csak a legjobb forrásból származó információt használjuk fel!	186
Bontsuk elemeire, találjunk fel hozzá valami ujat, tökéletesitsük!	189
Használjuk fel meglevő alkotókészségünket!	194
Az akadályokat tárjuk fel és győzzük le!	197
Alkalmazzunk szakértőket, tanácsadókat szakismereteink bővítésére!	201
Értékeljük a főbb tűréseket pénzben!	205
Használjuk fel a szállító rendelkezésére álló funkcionális termékeket!	209
Hasznosítsuk és fizessük meg a szállítók szakismeretét és tapasztalatait!	214
Alkalmazzunk speciális gyártási eljárásokat!	216
Használjuk az alkalmazható szabványokat!	219
Alkalmazzuk ezt a kritériumot: kiadnám-e ezen a módon a saját pénzemet?	221
Az értékelemzés eljárásának általános áttekintése és jellemzése	224
Az értékelemzés hatásrendszere	224
Az értékelemzési eljárások közös vonásai	229
A szemlélet állandósága	230
Az eljárás analogikus rugalmassága	231
Az eljárás részleteinek kialakítása	238
Az "amerikai iskola" jellemzése	240
A "német iskola" jellemzése	241
A hazai ejárási változat kialakítása	241
Az eljárás általános jellemzése	245
Az eljárásban igénybe vett módszerek	248
Az eljárás néhány lényegbe vágó finomításának szükségessége	251
Az értékelemzési eljárások előkészítése	255
Az eljárás tárgyának kiválasztása	257
A témakiválasztás szempontjai	259
A szempontok rangsorolása, sulyozása	265
A témák szempontok szerinti elbirálása, rangsorolása	269
A vizsgálat céljának meghatározása	271
A munkacsoport összeállítása	279
A szakterület meghatározása	280
A munkacsoport személy szerinti összeállítása	280
A csoport tagjainak értékelemzési oktatása	281
A határidős munkaterv elkészítése	282
Az éves értékelemzési terv előterjesztése	284
Információgyűjtés és a termék leírása	287
Az információgyűjtés általános elvei, célja, jelentősége	287
Az információk tartalmi követelményei	289
A termék leírása (Törzslap)	289
A felhasználócentrikus termékkel szemben támasztott igények	291
Az előállító-centrikus (a megoldásra irányuló) célkitűzések	296
A konstrukcióra vonatkozó információigények	298
Az anyagra vonatkozó információigények	300
Az előállítási folyamatra vonatkozó információigények	301
Költségek	303
Az információgyűjtés módja	304
Az információigények összeállítása	304
Az információ gyűjtése	312
Az információk feldolgozása	317
A tényállapot megállapításának és a tervállapot meghatározásának megalapozása	318
A funkciók elemzése és rendezése	323
A funkcióelemzés célja	324
A funkciómeghatározás néhány elve	326
Az absztrakció	326
A funkcióelemzés sorrendje	329
A funkciómeghatározás mélysége	332
A funkcióelemzés módja	334
A funkcióvizsgálat gyakorlati kérdései	335
A funkcióelemzés logikai rendje	337
A funkcióelemzés lépései	338
A funkció teljesítéséhez szükséges követelmények elemzésének lépései	356
A funkciók rendezése	362
A funkciók és a követelmények rendezése egymáshoz és a termék részeihez	362
A használati és az érvényesülési funkciók vizsgálata	370
A funkciók sulyozása	371
A rendezés néhány elvi kérdése	373
A tényállapot bírálata a funkciók szempontjából	378
A "kritikus" pontos meghatározása	379
A funkció teljesítéséhez szükséges követelmények bírálata	379
A funkciók mérőértékének meghatározása	381
A kifejezőképes funkcióköltségek megállapítása	386
A költségvizsgálat jelentősége	386
A költségmegállapítás követelményei az értékelemzési eljárásban	387
A felhasználó költségeinek vizsgálata	388
Az előállító költségeinek vizsgálata	390
A vállalati költségek általános áttekintése	392
A költségvizsgálat elvi követelményei az értékelemzési eljárásban	394
A kifejezőképes közvetlen és közvetlenné tehető költségek megállapítása, arányaik és jelentőségük	396
A kifejezőképes költségek megállapításának megalapozása	397
Anyagköltség	399
Bérköltség	406
Üzemi általános költség	410
A gépóraköltség számítása	412
Maradék gyártási általános költség	422
Termékre nem bontható üzemi általános költségek	423
Gyártási és értékesítési különköltség	423
A részletes költségséma összefoglalása	424
A kifejezőképes költség vizsgálatának néhány vonása	426
A kifejezőképes költség vizsgálata folyamatban	426
Az erőforrások helyettesíthetőségének jelensége	428
A funkcióköltség megállapítása	430
A tényállapot bírálata a költségek szempontjából	434
A költségvizsgálat alapossága az eljárás különböző szakaszaiban	435
Ötletek keresése a megoldásváltozatokhoz (alkotószakasz)	438
A képzelő- és alkotóerő	440
A kreatív személyiség jellemzői, az egyéni gátlások, az alkotási készség növelése	442
Az alkotó légkör megteremtése	445
Az egyéni "belső" légkör	446
A környezeti adottságok megteremtése	448
Az alkotási technikákról és módszerekről általában	451
Alkotómódszerek	452
Brainstorming	452
A brainstorming elveire épülő módszerek	455
Szinektika	457
Kötött módszerek	460
Az alkotószakaszon belüli teendők	463
Az előkészítés jelentősége	464
Környezet: társadalmi bázis és érdekeltség	465
A megoldásváltozatok koncepcióinak kifejlesztése (értékelőszakasz)	466
Az értékelés általános szempontjai	467
Az ötletek előrendezése	470
Az ötletek finomabb megítélése	471
Az ötletek kombinálása	472
Az ötletek várható költségeinek megközelítése	474
A megoldásváltozatok koncepcióinak kidolgozása	476
A megoldásváltozatok koncepcióinak összehasonlítása	477
A változatok kidolgozása és részletes vizsgálata	482
A kidolgozás általános menete	482
A változatok kidolgozása	484
Az értékfajták tudatos figyelembevétele	486
Az erőforrások helyettesíthetőségének céltudatos alkalmazása	488
Az előállítási folyamat szervezettségének növelése	490
A változatok vizsgálata	491
A változatok műszaki vizsgálata	492
A változatok költségvizsgálata	493
A legelőnyösebb változat kiválasztása, javaslat, döntés, realizálás	495
A kiválasztás általános problémái	495
A kiválasztás menetének áttekintése	498
A megoldásváltozatok funkcionális értékelése	502
A változatok műszaki tartalmának értékfajták szerinti vizsgálata	509
A változatok költségvizsgálata	510
A költségarányok vizsgálata	510
Az értékelemzés költségvizsgálata és az árkalkuláció közötti különbség	512
A változatok gazdaságossági összehasonlítása	514
Saját gyártás vagy beszerzés kérdése	516
A döntés-előkészítő javaslat előterjesztése	518
A javaslat összeállításának szempontjai	519
A javaslat összeállítása	523
A végrehajtás tervezése, ütemezése	525
A javaslat megvitatása, a döntés	526
A realizálás és annak ellenőrzése	527
Az értékelemzés vállalati alkalmazása	528
Az értékelemzés rendszeres alkalmazása a vállalati célt szolgálja	528
A hazai tapasztalatok	530
A lehetőségek	531
Az értékelemzési lehetőségek kihasználásához szükséges általános feladatok	532
A feltételek megteremtése, a környezet kialakítása	533
A vezetőség forgadókészségének megteremtése	533
A kedvező mikroklima kialakítása	534
Az értékelemzés és a különböző szakterületek összhangjának elősegítése	536
Az értékelemzési tevékenység szakszerűségének záloga: az értékelemző tevékenység	542
Az értékelemző tevékenységének áttekintése	544
Az értékelemző személyiségjegyei	546
Az értékelemző ismeretei, képzettsége	547
Az értékelemzés bevezetése, fokozatos alkalmazása, szinten tartása	549
Az első munkák kiválasztása	551
Az értékelemzési tevékenysége ellenőrzése, szinten tartása	552
Az értékelemzés beillesztése a vállalat szervezetbe	553
Az értékelemzés jellege	554
A vállalati tevékenység jellege	555
Vállalati adottságok	558
Az értékelemzés szervezeti formái	561
A vállalat külső kapcsolatainak kiépítése	568
Felhasznált irodalom	570