Szerves kémia III.

Tartalom

Előszó 7
1. SZTEREOKÉMIA 9
1.1. NÉHÁNY ALAPFOGALOM 9
1.2. A SZTEREÓIZOMEREK CSOPORTOSÍTÁSA. KONFORMÁCIÓ ÉS KONFIGURÁCIÓ. ENANTIOMEREK ÉS DIASZTEREOMEREK 15
1.3. SZABAD ÉS GÁTOLT ROTÁCIÓ 22
1.3.1. Etán 24
1.3.2. Bután 26
1.3.3. Bifenil, helyettesített bifenilszármazékok 29
1.3.4. Etilén, 1,2-diszubsztituált etilénszármazékok 34
1.4. KIRALITÁS, SZIMMETRIAELEMEK 39
1.5. ENANTIOMER ÉS DIASZTEREOMER VEGYÜLETPÁROK FIZIKAI , FIZIKAI-KÉMIA TULAJDONSÁGAI ÉS KÉMIAI REAKCIÓKÉSZSÉGE. OPTIKAI AKTIVITÁS 52
1.5.1. Fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságok. 52
1.5.2. Kémiai reakciókészség 55
1.5.3. Optikai aktivitás 59
1.6. ASZIMMETRIKUS ÉS PSZEUDOASZIMMETRIKUS ATOMOK ÉS KONFIGURÁCIÓJUK JELÖLÉSE. ABSZOLÚT ÉS RELATÍV KONFIGURÁCIÓ 67
1.6.1. Aszimmetrikus atomok, kiralitáscentrum, kiralitási tengely 67
1.6.2. Pszeudoaszimmetrikus atomok 72
1.6.3. Aszimmetrikus atomok konfigurációjának jelölése - I. A D/L rendszer 74
1.6.4. Aszimmetrikus atomok konfigurációjának jelölése - II. Az R/S rendszer 88
1.6.5. A sorrendszabály és a cisz-transz-/ valamint a szin-anti-izomerek elnevezése 95
1.6.6. Aszimmetrikus szénatomok konfigurációjának meghatározása. Abszolút és relatív konfiguráció 97
1.6.7. A sztereoizomerek száma valamint optikai aktivitása és az aszimmetrikus atomok
száma és fajtája közötti összefüggés 112
2. ELEM- ÉS FÉMORGANIKUS VEGYÜLETEK 121
2.1. AZ ELEM- ÉS FÉMORGANIKUS VEGYÜLETEK FONTOSABB TÍPUSAI ÉS ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAIK 121
2.2. ÁLTALÁNOS ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZEREK 125
2.2.1. Előállítás halogénezett szénhidrogénekből 125
2.2.1.1. Fémorganikus vegyületek közvetlen szintézise 126
2.2.1.2. Halogén-fém-csere fémorganikus vegyületekkel 133
2.2.1.3. Közvetett szintézisek szervetlen halogenidekkel vagy velük egyenértékű reagensekkel 134
2.2.2. Előállítások hidrogénatomnak fématomra vagy fématomon keresztül kapcsolódó csoportra cserélésével 136
2.2.2.1. Fémorganikus vegyületek előállítása savas jellemű szénhidrogénekből 136
2.2.2.2. Fémorganikus vegyületek előállítása heteroaromás alapvegyületekből 137
2.2.2.3. Monoszubsztituált aromás vegyületek 138
2.2.3. Elemorganikus vegyületek előállítása olefinekből 140
2.3. SZERKEZETI KÉRDÉSEK 142
2.3.1. A Grignard-reagens szerkezete 142
2.3.2. A Reformátszkij-reagens szerkezete 144
2.3.3. Bór- és alumíniumorganikus vegyületek 145
2.4. REAKCIÓK/ FELHASZNÁLÁS 150
2.4.1. Magnézium-/ kadmium-/ cink- és lítiumorganikus vegyületek 150
2.4.1.1. Reakciók savakkal és aktív hidrogénatomot tartalmazó vegyületekkel 152
2.4.1.2. Szubsztitúciós reakciók: reakciók alkilező szerekkel/ ortokarbonsav- és ortokovasavészterekkel 153
2.4.1.3. Reakciók oxovegyületekkel 156
2.4.1.4. Reakciók karbonsavszármazékokkal és szén-dioxiddal 167
2.4.2. Bór- és higanyorganikus vegyületek 172
2.4.3. Alumíniumorganikus vegyületek 174
2.4.4. Szilíciumorganikus vegyületek 178
2.4.4.1. Szilikonok előállítása 179
2.4.4.2. Hidrofobizálás 183
2.4.4.3. Alkil-halogén-szilánok felhasználása a preparatív szerves kémiában 184
2.4.5. Ólomorganikus vegyületek 188
2.4.6. Foszfororganikus vegyületek 188
2.4.7. Kobalt- és palládiumorganikus vegyületek 195
3. TAUTOMÉRIA ÉS KETTŐS REAKCIÓKÉSZSÉG 201
3.1. A TAUTOMÉRIA FOGALMA 201
3.2. A TAUTOMÉRIA NÉHÁNY FONTOSABB FAJTÁJA. A SZERKEZET ÉS A KÖRNYEZET HATÁSA A TAUTOMER EGYENSÚLYOK HELYZETÉRE 204
3.2.1. Az oxo-enol-tautoméria és rokon tautomériafajták 204
3.2.2. Az imin-emamin-tautoméria 217
3.2.3. A savamid-imidsav-, tioamid-imidotiosav-, karbamid-izokarbamid-, tiokarbamid-izotiokarbamid-tautoméria és gyűrűs változataik 218
3.2.4. Az amidin- és guanidin tautoméria és gyűrűs változataik 225
3.2.5. A nukleotidbázisok tautomériája és a nukleinsavak replikációja 229
3.2.6. Alifás nitrovegyületek tautomériája 236
3.2.7. Kumulált kettőskötésrendszert tartalmazó szénsavszármazékok tautomériája. 237
3.2.8. A gyűrű-lánc-tautoméria 238
3.2.9. Egyéb típusú tautomériák 244
3.3. A TAUTOMÉRIA VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI 245
3.3.1. Kémiai módszerek 246
3.3.2. Fizikai (fizikai-kémiai) módszerek - I. Infravörös (IR) spektroszkópia és röntgendiffrakciós molekulaszerkezetmeghatározás 249
3.3.3. Fizikai (fizikai-kémiai) módszerek - II. Ultraibolya (UV) és magmágneses rezonancia (NMR) spektroszkópia 252
3.3.4. Fizikai (fizikai-kémiai) módszerek - III. Tömegspektrometria (MS) 261
3.4. A TAUTOMERIZÁLÓDÁS MECHANIZMUSAI 264
3.4.1. A prototrópia 266
3.4.2. Kationotrópia, anionotrópia, vegyértéktautoméria 277
3.5. KETTŐS REAKCIÓKÉSZSÉG 281
3.5.1. Alapfogalmak 281
3.5.2. Ambidens nukleofilek reakciói: irányítási szabályok és elméleti értelmezésük 284
3.5.3. További példák 292

Témakörök