kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 367 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-231-092-6 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 5 |
A biokémia tárgya és történelmi kialakulása | 7 |
Az élet és az élő anyag néhány alapvető kérdése | 8 |
Az élet kritériumai | 8 |
Az élő anyag kémiai összetétele | 9 |
Az élő anyag, mint speciálisan szervezett rendszer | 11 |
Az élő rendszereket alkotó vegyületek keletkezése, a prebiológiai evolúció | 14 |
Az élő anyagot alkotó vegyületek | 17 |
A fehérjék | 17 |
A fehérjék általános jellemzése, biológiai jelentősége | 17 |
A természetes aminosavak | 18 |
A fehérjék szerkezete | 23 |
A polideptidlánc, a fehérjék elsődleges szerkezete | 23 |
A fehérjemolekulákban előforduló másodlagos kötések | 26 |
A fehérjék másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete | 27 |
A fehérjék denaturálása | 32 |
A fehérjék osztályozása | 33 |
A lipidek | 35 |
A lipidek általános jellemzése, biológiai jelentőségük | 35 |
Az egyszerű lipidek | 36 |
Az összetett lipidek | 37 |
A foszfolipidek | 37 |
A glikolipidek | 40 |
Egyéb összetett lipidek | 41 |
A szterinek | 41 |
A lipidszármazékok | 42 |
A szénhidrátok | 42 |
A szénhidrátok általános jellemzése és biológiai jelentősége | 42 |
A monoszacharidok | 44 |
A monoszacharidok szerkezete | 44 |
A fontosabb monoszacharidok | 48 |
A monoszacharid-származékok | 49 |
Összetett szénhidrátok | 52 |
A diszacharidok | 52 |
Egyéb oligoszacharidok | 54 |
A poliszacharidok szerkezete | 54 |
A fontosabb poliszacharidok | 56 |
A peptidoglikánok,a glikoproteinek | 58 |
A nukleinsavak | 59 |
A nukleinsavak általános jellemzése, biológiai jelentőségük | 59 |
A nukleinsavak kémiai felépítése | 59 |
A nukleinsavak elsődleges és másodlagos szerkezete | 61 |
A nukleinsavak nukleotid-összetétele, a szabad nukleotidok és jelentőségük | 63 |
A biokatalizátorok, bioregulátorok | 64 |
Az enzimek | 65 |
Általános jellemzése, enzimkinetikai alapfogalmak | 65 |
Az enzimek osztályozása | 67 |
A fehérjeszerkezet és az enzim működés kapcsolata, az enzimaktivitást befolyásoló tényezők | 68 |
A koenzimek, kofaktorok | 69 |
A hormonok | 73 |
A víz | 75 |
A víz jelentősége és szerepe | 75 |
A szervetlen elemek, illetve vegyületek | 76 |
Egyéb vegyületek | 78 |
A szerves savak | 78 |
A természetes savak | 79 |
A természetes színező- és cserzőanyagok | 81 |
Az illóolajok és a gyanták | 82 |
Az alkaloidok | 83 |
Bioenergetikai alapfogalmak | 83 |
A biológiai rendszerek termodinamikájának alapjai | 83 |
A biológiai rendszerek kémiai reakcióinak feltételei, a szabad entalpia és biokémia jelentősége | 84 |
A csoportátviteli potenciál | 87 |
Több reakció együttes szabadentalpia-változása | 87 |
Az élő szervezet energiaforrásai | 88 |
Az élő szervezet főbb anyagcsere-folyamatai | 89 |
Az intermedier anyagcsere általános jellemzése | 93 |
Az intermedier anyagcsere jellegzetes redoxifolyamatai | 94 |
A nikotinsavmid-adenin-dinukleotid (NAD), illetve a nikotinsavmid-adenin-dinukleotid-foszfát (NADP) keoenzimek által katalizált reakciók | 95 |
A flavintartalmú enzimek által katalizált reakciók | 95 |
A lebontási folyamatok, a biológiai oxidiáció | 96 |
A szénhidrátok lebontása | 96 |
Az anaerob szénhidrátlebontás (glikolízis, fermentáció) | 97 |
A zsírsavak lebontása | 97 |
A telített zsírsavak béta-oxidációja | 98 |
A telítetlen zsírsavak béta-oxidációja | 100 |
A páratlan szénatomszámú zsírsavak béta-oxidációja | 100 |
A zsírsavak omega-oxidációja | 102 |
A zsírsavak alfa-oxidációja | 102 |
A fehérjék és az aminosavak biokémiai lebontása | 103 |
Az aminosavak dezaminálása | 103 |
Az ornitin-körfolyamat | 104 |
Az aminosavak dekarboxilezése | 105 |
Az aminosavak szénláncának további átalakulásai | 105 |
Az aminosavak egyéb átalakulási útjai | 105 |
Az intermedierek további lebontódása az energiatermelő anyagcserefolyamatokban | 107 |
A piruvát oxidatív dekarboxilezése | 108 |
A citrátkör (trikabonsav-körfolyamat) | 110 |
A szénhidrátok közvetlen oxidációja: a pentóz-körfolyamat | 114 |
A pentóz-körfolyamat bruttó reakciója és energiamérlege | 114 |
A biológiai vagy terminális oxidáció | 116 |
Az ATP-képződés | 118 |
Az elő szervezeteket alkotó fontosabb vegyületek bioszintézise | 120 |
A szénhidrátok bioszintézise, a fotoszintézis | 120 |
A fotoszintetikus pigmentek, a fényenergia megkötésének mechanizmusa | 121 |
Az elektrontranszport és a foszforilálás (fényreakció) | 124 |
A szén-dioxid asszimilációja (sötét reakció) | 125 |
A monoszacharid-képződés főbb reakciótípusai | 127 |
A hexózok felépülése | 129 |
A szén-dioxod-asszimiláció teljes ciklusa, körfolyamat a fotoszintézis pentózszükségletének fedezésére | 130 |
A fotoszintézis energiamérlege | 131 |
A szén-dioxid-asszimiláció egyéb útjai | 132 |
A magasabb rendű növények CO2 asszimilációjának típusai | 133 |
A lipidek bioszintézise | 136 |
A trigliceridek bioszintézise | 137 |
A foszfolipidek bioszintézise | 141 |
A szterinek bioszintézise | 143 |
Az aminosavak bioszintézise | 144 |
A növényi szervezetek nitrogénellátása | 144 |
A glutaminsavból kiinduló bioszintézisek | 150 |
Az alanin és az aszparaginsav bioszintézise és az aszparaginsavból kiinduló bioszintézisek | 150 |
Az elágazó szénláncú aminosavak bioszintézise | 151 |
Az aromás aminosavak bioszintézise | 152 |
A fehérjék bioszintézise | 154 |
A genetikai információs anyag (DNS) tulajdonságai, a genetikus kód | 154 |
A DNS-ek bioszintézise (replikáció) | 156 |
Az RNS-ek bioszintézise (transzkripció) | 158 |
A tulajdonképpeni fehérje-bioszintézis (transzláció) | 161 |
Néhány egyéb vegyület bioszintézise | 169 |
A szerves savak | 169 |
A fenolok, polifenolok | 169 |
A terpének, karotinoidok, szterinek | 169 |
Biológiai membránok, sejtfalak | 171 |
A biológiai membránok | 171 |
A biológiai membránokat alkotó vegyületek | 171 |
A biológiai membránok szerkezete | 172 |
A sejtfal | 175 |
A baktériumok sejtfala | 176 |
Anyagtranszport, a bioreguláció alapjai | 179 |
Az élő sejtek transzportfolyamatai | 179 |
A passzív transzport | 180 |
A passzív transzport hordozómolekula (karrier) részvéltelével | 180 |
Az aktív transzport | 182 |
Kálium- és nátrium-szállító rendszer | 182 |
A cukrok aktív transzportja a baktériumsejtben | 183 |
Az anyagcsere-folyamatok szabályozásának alapjai | 184 |
Szabályozás génszinten | 184 |
Az enzimindukció | 184 |
Az enzimrepresszió | 185 |
A hormonok génaktivizáló hatása | 186 |
Szabályozás enzimszinten | 186 |
Szabályozás negatív visszacsatolással (feed back controll) | 187 |
Szabályozás korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló metabolitokkal | 188 |
A bioregulációs mechanizmus mesterséges befolyásolása | 188 |
Fontos élelmiszer-kémiai és -technológiai folyamatok biokémiája | 189 |
A növényi eredetű nyersanyagok légzése | 189 |
A légzési anyagcsere szabályozásának általános kérdései | 190 |
A gabonafélék légzése tárolás alatt | 191 |
A terminális oxidáció alternatív útjai növényi szervezetekben | 199 |
A fenoloxidázok | 199 |
Az aszkorbinsavoxidáz | 201 |
A glikolátoxidáz | 202 |
A peroxidázok és a katalázok | 202 |
Az oldható oxidázok in vivo szerepe | 203 |
A cukorrépa légzése | 204 |
A gyümölcsök és zöldségek légzése | 208 |
Az enzimes barnulás | 212 |
A gyümölcsérés biokémiája | 221 |
A klimakterikus légzés | 222 |
Az etilén | 223 |
Az etilén szerepe az érési folyamatokban | 223 |
Az etilén bioszintézise | 225 |
Az etilén hatásmechanizmusa | 227 |
A pektintartalom változásai | 228 |
A pektinbontó enzimek | 229 |
A pektintartalom változása az érés, a tárolás és a feldolgozás alatt | 231 |
A sav-cukor arány változásai | 234 |
Egyes növényi színanyagok biokémiája | 236 |
A klorofilok bomlásának biokémiája | 236 |
A karotinoidok | 238 |
Az antociánok biokémiája | 240 |
Az aszkorbinsav biokémiája növényi eredetű élelmiszerekben | 242 |
A fehérjék változásai növényi nyersanyagokban | 244 |
A gyümölcsök és a zöldségek fehérjéi | 245 |
A szabad aminosavak | 245 |
A fehérjék | 251 |
A cukorrépa nitrogéntartalmú vegyületeinek biokémiája | 252 |
A nitrogéntartalmú komponensek változása a cukorrépa tárolása közben | 258 |
A gabonafehérjék változásai tárolás közben | 259 |
A herbicidek biokémiája | 260 |
A herbicidek hatásmechanizmusa | 260 |
A herbicidek lebontódása magasabb rendű növényekben | 266 |
A herbicidek hatása a növények anyagcseréjére és ezáltal az élelmiszeripari nyersanyagok minőségére | 268 |
A hús biokémiája | 271 |
A hús kémiája | 271 |
A hús összetételének általános jellemzői | 271 |
Az izomszövet összetétele | 272 |
Az izomszövet felépítése | 272 |
Az izomműködés biokémiája | 280 |
Biokémiai változások az izomszövetekben vágás után | 283 |
A rendellenes húsérési folyamat | 285 |
A hús érési folyamatainak gyorsítása | 287 |
A húsérés biokémiai folyamatai és a hús vízkötő képessége | 290 |
A mioglobin post mortem változásainak biokémiája | 293 |
A lipidek biokémiai változásai élelmiszeripari nyersanyagokban | 299 |
A lipidváltozások általános jellemzése | 299 |
A lipidek preoxidációja (autooxidáció) | 299 |
A lipid-preoxidáció kinetikája | 301 |
A lipid-preoxidáció szabályozása, az autooxidáció gátlása | 306 |
A táplálkozási tényezők (takarmányozás) hatása a lipid-peroxidációra | 309 |
Az állati zsiradékok elszíneződésének biokémiája | 312 |
A tej fehérjéi | 317 |
A kazein | 317 |
Az oltós tejalvadás biokémiája | 320 |
Mikrobák okozta biokémiai változások az élelmiszerekben | 321 |
A szénhidrátok változásai | 322 |
A lipidek változásai | 327 |
A fehérjék változásai | 329 |
A mikotoxinok biokémiájának egyes kérdései | 334 |
A Fusariumok toxinjai | 334 |
Az alfatoxinok | 338 |
A patulin | 340 |
Az ochratoxinok | 341 |
Irodalom | 343 |
Tárgymutató | 349 |
A könyvben használt rövidítések jegyzéke | 363 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.