Szülészet-nőgyógyászat 1-3.

Tartalom

1. kötet

Előszó 13
Bevezetés 15
1 Prénatális fejlődés 25
1.1 A kromoszomális nem (sexus) kialakulása 25
1.2 A női nemi szervek (genitálék) fejlődése 28
1.2.1 A vese és a vizeletvezető rendszer fejlődése 28
1.2.2 A cloaca és a sinus urogenitalis fejlődése 28
1.2.3 A belső nemi szervek kialakulása 29
1.2.4 A külső nemi szervek fejlődése 29
2 A nemi szervek és a medence anatómiája 31
2.1 A külső nemi szervek (partes genitales
externae) 32
2.1.1 Szeméremdomb, Venus-domb (mons pubis,
mons Veneris) 32
2.1.2 Szeméremtest (pudendum muliebre, vulva) 33
2.1.3 Hüvelybemenet vagy csarnok (vestibulum
vaginae) 34
2.2 A belső nemi szervek (partes genitales
internae) 35
2.2.1 Hüvely (vagina) 35
2.2.2 Méh (uterus) 36
2.2.3 Petevezető, méhkürt (tuba uterina, seu
Fallopii) 40
2.2.4 Petefészek (ovarium) 42
2.3 A női medence (pelvis muliebris) anatómiája 45
2.3.1 A medence csontjai, szalagjai, összeköttetései 45
2.3.2 A medence átmérői, síkjai, tengelye 47
2.3.3 Nemi különbségek a medence felépítésében 49
2.3.4 A medencefenék izmai, kötőszövete 50
A medence hashártyaborítéka 53
A medence kötőszövete: parametrium, paracolpium 53
A hasfal anatómiája és orvosi jelentősége 54
Szervek, képletek a nemi szervek közelében 56
Ureter, húgyhólyag, húgycső 56
Végbél (rectum)
A gát (perineum) anatómiája 58
Embrionális szervek maradványai 59
A nemi szervek működése ivarérett korban 61
Az endokrin funkciók ciklusos változásai 61
Központi szabályozás 61
A petefészek és működése 65
A petefészek generatív működése 66
A petefészek hormonális működése 67
A szexuálszteroidok biológiai hatásai 72
Hatás a nemi szerveken 72
A szexuálszteroidok általános hatásai 75
Menstruáció 76
A termékenység (fertilitás) időtartama 78
Fogamzás és terhesség 81
Fogamzás, implantáció, placentáció 82
Közösülés 82
A fogamzás feltételei 83
Az ovuláció jelei 83
Az ivarsejtek jellemzői 84
A spermiumok útja 85
A megtermékenyítés 86
4.1.7 Progesztáció 8g
4.1.8 Beágyazódás (implantáció, nidáció) 90
4.1.9 A lepény kialakulása 93
4.2 A placenta (méhlepény, lepény) 94
4.2.1 A lepény szerkezete 95
4.2.2 Vérkeringés a lepényben 97
4.2.3 A lepény működése 98
4.2.4 A magzatburkok fejlődése és szerepe 105
4.2.5 A köldökzsinór (funiculus umbilicalis) 105
4.2.6 Magzatvíz (liquor amnii) 106
4.3 Az embrió, illetve a magzat fejlődése 107
4.3.1 Blasztogenezis 107
4.3.2 Embriogenezis 107
4.3.3 Korai magzati fejlődés 107
4.3.4 Késői magzati fejlődés 107
4.3.5 Változások az egyes terhességi hónapokban 107
4.4 Élettani változások a terhes szervezetében 109
4.4.1 A központi idegrendszer 109
4.4.2 A kardiovaszkuláris rendszer 110
4.4.2.1 A szív 110
4.4.2.2 Az érrendszer 111
4.4.2.3 A vér 112
4.4.3 A légzés és a légutak 114
4.4.4 A sav-bázis háztartás 115
4.4.5 Víz-és elektrolitháztartás, ásványi anyagok 116
4.4.5.1 Vízháztartás 116
4.4.5.2 Elektrolitok, ásványi anyagok 116
4.4.6 Az anyagcsere és a májműködés 117
4.4.6.1 Az anyagcsere 117
4.4.6.2 A máj 119
4.4.7 Az emésztőrendszer 119
4.4.7.1 A szájüreg
4.4.7.2 A gyomor-bél traktus 120
4.4.8 Veseműködés, vizeletkiválasztás 120
4.4.9 A csontrendszer változásai
4.4.10 A kültakaró változásai
4.4.11 Az endokrin szervek változásai 123
4.4.12 A testsúly változása 123
4.5 A nemi szervek és az emlő változásai terhességben 124
4.5.1 Szeméremtest, hüvely 124
I 4.5.2 Méh 125
4.5.3 Petefészek 126
I 4.5.4 Petevezető 126
4.5.5 A medence kötőszövete, izmai 126
4.5.6 Az emlő változásai 126
5 A nemi szervek működése az ivarérett kor előtt
és után 129
5.1 Újszülöttkor, gyermekkor, serdülőkor 129
5.1.1 Újszülöttkor 130
5.1.2 Gyermekkor 131
5.1.3 Pubertás g 132
5.1.3.1 Telarche 132
5.1.3.2 Pubarche 132
5.1.3.3 Menarche 132
5.2 A nemi szervek működése az ivarérett kor
után 134
6 Vizsgálóeljárások a nőgyógyászaiban és a terhesség során 139
6.1 Nőgyógyászati vizsgálóeljárások
I 6.1.1 Kórelőzmény 139
6.1.1.1 Közvetlen panaszok 139
6.1.1.2 Nőgyógyászati anamnézis 139
I 6.1.1.3 Fertilitási adatok 140
6.1.1.4 Általános anamnézis 140
6.1.2 Nőgyógyászati vizsgálat 140
6.1.2.1 Megtekintés 141
6.1.2.2 Feltárás 141
6.1.2.3 Kenetkészítés 142
6.1.2.4 Kolposzkópia
I 6.1.2.5 Schiller-féle jódpróba 149
6.1.2.6 Manuális vizsgálat 149
6.1.3 Ciklusdiagnosztika 151
6.1.3.1 Ébredési hőmérséklet 152
I 6.1.3.2 Hüvelycitológia 152
6.1.3.3 A cervixnyák vizsgálata 154
6.1.3.4 Az endometrium szövettani vizsgálata 154
6.1.4 Hormonmeghatározások 155
6.1.4.1 Klasszikus biológiai módszerek 155
6.1.4.2 Kémiai módszerek 155
6.1.4.3 Immunoassay-k 156
6.1.4.4 Hormonok adásának diagnosztikus értéke 156
6.1.5 Szövettani vizsgálat 157
6.1.5.1 Méhkaparás 158
6.1.5.2 Próbaexcízió 158
6.1.5.3 Konizáció 159
6.1.5.4 Endometriumaspiráció 160
6.1.6 Punkció 160
6.1.6.1 Douglas-punkció 160
6.1.6.2 Célzott punkció 161
6.1.7 Endoszkópia 161
6.1.7.1 Kuldoszkópia 161
6.1.7.2 Laparoszkópia 162
6.2 Vizsgálóeljárások terhességben 163
6.2.1 A terhesség felismerése 163
6.2.1.1 A terhesség gyanújelei 163
6.2.1.2 A terhesség valószínűségi jelei 164
6.2.1.3 A terhesség biztos jelei 168
6.2.2 A magzat méhen belüli elhelyezkedésének vizsgálata 169
6.2.2.1 Alapfogalmak 169
6.2.2.2 A magzat méhen belüli elhelyezkedésének
megállapítása 170
6.2.3 Medencemérés, medencediagnosztika 173
6.2.4 A magzat életműködéseinek vizsgálata 175
6.2.4.1 A szívműködés vizsgálata 175
6.2.4.2 A magzatmozgás vizsgálata 181
6.2.5 A magzatvíz vizsgálata 183
6.2.5.1 Amniocentézis 183
6.2.5.2 Amnioszkópia 187
6.2.6 A terhesség ellenőrzése hormon- és enzimmeghatározásokkal 189
6.2.6.1 Hormonmeghatározások 189
6.2.6.2 Enzimmeghatározások 190
6.3 A nőgyógyászatban és a terhesség során egyaránt használt vizsgálóeljárások 190
6.3.1 Ultrahang-echográfia 190
6.3.1.1 Az ultrahangvizsgálat módszerei 191
6.3.1.2 Terhesség kimutatása 192
6.3.1.3 Ikerdiagnosztika 193
6.3.1.4 A magzat élő voltának megállapítása 193
6.3.1.5 A magzat méhen belüli elhelyezkedésének megállapítása 195
6.3.1.6 Placentográfia 195
6.3.1.7 Fejlődési rendellenességek kimutatása 197
6.3.1.8 Polyhydramnion kimutatása 197
6.3.1.9 Molaterhesség felismerése 201
6.3.1.10 Hydrops fetus et placentae kimutatása 201
6.3.1.11 Fetometria 201
6.3.1.12 Nőgyógyászati alkalmazás 203
6.3.2 Radiológiai vizsgálatok 207
6.3.2.1 Radiológiai vizsgálatok a szülészetben 207
6.3.2.2 Röntgenvizsgálatok és izotópdiagnosztika 213
7 Szülészeti statisztika (anyai és perinatális magzati halálozás) 227
7.1 Anyai halálozás 227
7.1.1 Halálokok 227
7.2 Perinatális magzati halálozás Magyarországon 230
Függelék 235
A szülészetben és a nőgyógyászatban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerkészítmények 268
Appendix a harmadik kiadáshoz 273
Tárgymutató 283

2. kötet

8 Terhesgondozás, terhestanácsadás 305
8.1 Prékoncepcionális gondozás, ellátás 305
8.2 A terhesgondozás feladata és gyakorlata 306
8.2.1 A kórelőzmény felvétele 306
8.2.1.1 Egyéni és szociális adatok 306
8.2.1.2 Családi anamnézis 306
8.2.1.3 Korábbi betegségek 306
8.2.1.4 Menstruációs anamnézis 306
8.2.1.5 Megelőző terhességek, szülések 308
8.2.2 Az első jelentkezés 308
8.2.2.1 Általános vizsgálat 309
8.2.2.2 Szülészeti vizsgálat 309
8.2.2.3 Egyéb vizsgálat 310
8.2.3 Ismételt jelentkezéskor elvégzendő vizsgálatok 311
8.3 Tanácsadás, felkészítés a szülésre, az anyaságra 312
8.3.1 A normális terhességgel járó panaszok 313
8.3.2 Táplálkozás, élvezeti szerek 313
8.3.3 Öltözködés 314
8.3.4 Higiéné, szexuális élet 314
8.3.5 Munka, sport, utazás 314
8.3.6 Előkészülés a szoptatáshoz 315
8.3.7 A szülés megindulásának jelei 315
8.3.8 Sürgős orvosi ellátást igénylő panaszok 316
8.4 Gyógyszerek adása a terhesség és a szoptatás
idején 316
8.5 A terhesgondozás perspektívája hazánkban 317
9 A kóros terhesség 321
9.1 A terhességtől független betegségek 321
9.1.1 Az idegrendszer betegségei 321
9.1.1.1 Neurológiai betegségek 321
9.1.1.2 Pszichiátriai kórképek 322
9.1.2 A vérkeringési szervek betegségei 322
9.1.2.1 A szív betegségei 322
9.1.2.2 A vénás keringés zavarai 324
9.1.3 A légzőszervek betegségei 325
9.1.3.1 Pneumonia 325
9.1.3.2 Asthma bronchiale 326
9.1.3.3 Emphysema, bronchiectasia 326
9.1.3.4 Tüdőgümőkór 326
9.1.4 Az emésztőrendszer és a máj betegségei 327
9.1.4.1 Ulcus ventriculi et duodeni 327
9.1.4.2 Appendicitis 327
9.1.4.3 Ileus 328
9.1.4.4 Colitis ulcerosa 329
9.1.4.5 Az epeutak betegségei 329
9.1.4.6 Pancreatitis 330
9.1.5 A vizeletelválasztó rendszer betegségei 331
9.1.5.1 A húgyutak infekciója 331
9.1.5.2 Glomerulonephritis 331
9.1.5.3 Akut veseelégtelenség 332
9.1.5.4 Veseátültetés utáni állapot 332
9.1.5.5 Szoliter vese 332
9.1.5.6 Vesekő 332
9.1.5.7 Veleszületett vesebetegségek 332
9.1.6 A vérképző rendszer betegségei 333
9.1.6.1 Vérszegénység (anaemia) 333
9.1.6.2 Haemorrhagiás diathesisek 334
9.1.6.3 Rosszindulatú hematológiai megbetegedések 334
9.1.7 Fertőzőbetegségek 334
9.1.7.1 Rubeóla 335
9.1.7.2 Enterovírus-fertőzések 335
9.1.7.3 Influenza 335
9.1.7.4 Cytomegalia 335
9.1.7.5 Hepatitis 335
9.1.7.6 Toxoplasmosis 335
9.1.7.7 Listeriosis 336
9.1.7.8 Syphilis 336
9.1.7.9 Gonorrhoea 337
9.1.7.10 Extrapulmonális gümőkór 337
9.1.8 Az endokrin szervek betegségei 338
9.1.8.1 Diabetes mellitus 338
9.1.8.2 Hyperthyreosis 340
9.1.8.3 Hypothyreosis 341
9.1.8.4 A mellékpajzsmirigy betegségei 341
9.1.8.5 A mellékvesekéreg betegségei 341
9.1.8.6 Diabetes insipidus 341
9.1.9 A nemi szervek rendellenességei, betegségei 342
9.1.9.1 Fejlődési rendellenességek 342
9.1.9.2 A méh kóros helyzetváltozásai 343
9.1.9.3 Gyulladások 344
9.1.9.4 Daganatok 344
9.1.10 Egyéb megbetegedések 347
9.1.10.1 Bőrbetegségek 347
9.1.10.2 Reumás megbetegedések 347
9.1.10.3 Szemészeti betegségek 347
9.2 A terhesség által okozott betegségek 348
9.2.1 Vérszegénység 348
9.2.2 A vénás rendszer tágulata 348
9.2.3 Idegrendszeri kórképek 348
9.2.4 Kóros nyálfolyás (ptyalismus gravidarum) 348
9.2.5 Terhességi vészes hányás (hyperemesis gravidarum) 349
9.2.5.1 Etiológia 349
9.2.5.2 Tünetek és kórélettani változások 349
9.2.5.3 Morfológiai változások 350
9.2.5.4 Felismerés, elkülönítő kórisme 350
9.2.5.5 Terápia 350
9.2.6 Terhességi toxaemia 351
9.2.6.1 Kóroktan 351
9.2.6.2 Patogenezis 353
9.2.6.3 A toxicosis tünetei 355
9.2.6.4 A toxicosisok beosztása 357
9.2.6.5 A toxicosis klinikai lefolyása 358
9.2.6.6 A toxicosis anyai és magzati következményei 359
9.2.6.7 A toxicosis kezelése 3.60
9.2.6.8 Az eclampsia kezelése 361
9.3 A vetélés (abortus) és a vetélések típusai 363
9.3.1 A spontán vetélés 363
9.3.1.1 A spontán vetélések okai 363
9.3.1.2 A vetélések lefolyása 366
9.3.2 Ismétlődő (szokványos) vetélés (abortus habitualis) 370
9.3.3 Művi vetélés (abortus arteficialis) 371
9.3.4 Törvénytelen vetélés (abortus criminalis) 371
9.3.5 Lázas vetélés (abortus febrilis) 372
9.4 A koraszülés jelentősége és kiváltó okai 373
9.4.1 A koraszülés gyakorisága, jelentősége 373
9.4.2 A koraszülés okai 373
9.5 Intrauterin retardáció (small forgestationalage) 3Ti
9.6 A magzat és mellékrészeinek rendellenességei
9.6.1 A magzat fejlődési rendellenességei 379
9.6.2 Fetopathia diabetica 383
9.6.3 Vércsoport-inkompatibilitás 383
9.6.3.1 Rh-inkompatibilitás, Rh-szenzibilizáltság 383
9.6.3.2 AB0-inkompatibilitás és AB0-szenzibilizáltság
9.6.4 A lepény és tartozékainak rendellenességei 390
9.6.4.1 A pete beágyazódási és érési zavarai 390
9.6.4.2 A csírafejlődés zavarai 390
9.6.4.3 A lepény gyulladásai 392
9.6.4.4 A lepény keringési zavarai 392
9.6.4.5 Daganatok 392
9.6.4.6 A lepény nagyságbeli és alaki rendellenességei 392
9.6.5 A köldökzsinór rendellenességei 394
9.6.5.1 Rendellenes tapadás 394
9.6.5.2 Hosszú és rövid köldökzsinór (funiculus umbilicus longus et brevis) 394
9.6.5.3 Valódi és álcsomók a köldökzsinóron 394
9.6.6 A magzatvíz mennyiségének rendellenességei 394
9.6.6.1 Polyhydramnion 394
9.6.6.2 Oligohydramnion 396
9.7 Intrauterin aszfixia a terhesség során 397
9.7.1 Az intrauterin aszfixia okai 397
9.7.1.1 Préplacentáris (anyai) okok 397
9.7.1.2 Placentáris okok 397
9.7.1.3 Posztplacentáris (magzati) okok 398
9.7.2 A gázcserezavar következményei 398
9.7.3 Az intrauterin aszfixia diagnosztikája és a
teendők 398
9.8 Ikerterhesség (egypetéjűség, többpetéjűség) 399
9.8.1 Kialakulás. Genezis 399
9.8.2 A magzatok növekedése 402
9.8.3 Felismerés. Gyanújelek 403
9.8.4 Az ikerterhesség veszélyei 405
9.8.5 A terhesgondozás feladatai 405
9.8.6 Szülésvezetés 405
9.9 Méhen kívüli terhesség (graviditas extrauterina) 406
9.9.1 A méhen kívüli terhesség formái és okai 407
9.9.1.1 Kürtterhesség (graviditas tubaria) 407
9.9.1.2 Petefészek-terhesség (graviditas ovarica) 409
9.9.1.3 Hasűri terhesség (graviditas abdominalis) 410
9.9.2 A méhen kívüli terhesség felismerése. Diagnosztika 410
9.9.3 Terápia 411
10 A veszélyeztetett terhesek gondozása 417
10.1 Az első jelentkezéskor feltárható veszélyeztetettségi tényezők 417
10.2 A terhesgondozás során felismerhető szövődmények, veszélyeztetettségi tényezők 419
10.2.1 Hyperemesis gravidarum 419
10.2.2 Vércsoport-inkompatibilitás 419
10.2.3 Nemi betegségek 419
10.2.4 Húgyúti fertőzések 420
10.2.5 Bakteriális, virális infekciók, zoonosisok 420
10.2.5.1 Rubeóla 420
10.2.5.2 Toxoplasmosis, listeriosis 420
10.2.5.3 Védőoltások 421
10.2.6 Cervixelégtelenség (terhelő kórelőzmény nélkül) 421
10.2.7 Vérzés a terhesség alatt 421
10.2.8 Eltérés az uterus várható és tényleges nagysága
között 422
10.2.9 Bizonytalan terminus 422
10.2.10 EPH-gestosis 422
10.2.11 Fekvési rendellenességek 422
10.2.12 Terminustúllépés 422
11 A szülés 425
11.1 A szülés megindulásának magyarázata 425
11.2 A méh kontrakciói és működése a szülés során 428
11.2.1 A méhkontrakciók jellemzői 428
11.2.2 Méhműködés a szülés alatt 430
11.2.3 A szülőfájások regisztrálása 431
11.3 A magzat mint a szülés tárgya (fontosabb átmérők) 432
11.4 A szülés lefolyása (a szülés szakaszai) 433
11.4.1 Az első vagy tágulási szak 433
11.4.2 A második vagy kitolási szak 435
11.4.3 A harmadik vagy lepényi szak 437
11.4.3.1 A lepény leválása 437
11.4.3.2 A lepény megszületése 439
11.4.4 A negyedik vagy posztplacentáris szak 440
11.4.5 A szülés mechanizmusa, lefolyásának magyarázata 440
11.5 A szülés vezetése és a szülési fájdalomcsillapítás 442
11.5.1 A szülést vezető orvos teendői 442
11.5.1.1 Külső vizsgálatok 442
11.5.1.2 Belső vizsgálatok 442
11.5.2 A szülőnő előkészítése 443
11.5.3 Feladatok a tágulási szakban 444
11.5.4 A kitolási szak vezetése 444
11.5.5 Az újszülött ellátása 446
11.5.6 A lepényi szak vezetése 448
11.5.6.1 A lepényi szak konzervatív vezetése 448
11.5.6.2 A lepényi szak aktív vezetése
11.5.3.3 A lepény és a burkok vizsgálata 450
11.5.7 Tennivalók a posztplacentáris szakban 450
11.5.8 A lepényi szak rendellenességei 451
11.5.9 A szülési fájdalomcsillapítás 452
11.5.9.1 Vezetéses érzéstelenítés 452
11.5.9.2 Helyi érzéstelenítés 454
11.5.9.3 Általánosan ható fájdalomcsillapító eljárások 454
11.5.9.4 Pszichoprofilaxis 455
11.6 Indikált szülésmegindítás és programozott szülés 456
11.6.1 Indikált szülésmegindítás 456
11.6.2 Programozott szülés 457
12 A rendellenes szülés 461
12.1 A méhtevékenység rendellenességei 461
12.1.1 A fájásgyengeség 461
12.1.1.1 Etiológia 461
12.1.1.2 A fájásgyengeség formái és felismerése 461
12.1.1.3 Terápia 462
12.1.2 A túl erős fájások 463
12.1.3 Túlhordás 464
12.1.3.1 Valódi túlhordás (terminustúllépés) 464
12.1.3.2 Relatív túlhordás 466
12.2 A szülőcsatorna rendellenességei 466
12.2.1 Szűk medence 466
12.2.1.1 Arányosan szűk medencék 467
12.2.1.2 Aránytalanul szűk medence 467
12.2.2 Túl nagy magzat. Abnormis méretű nagy magzat 469
12.2.3 A medencebemenetet szűkítő egyéb rendellenességek 470
12.3 A téraránytalanság és következményei 470
12.3.1 A téraránytalanság felismerése 470
12.3.2 Szülésvezetés szűk medence, illetve téraránytalanság esetén 471
12.3.3 A téraránytalanság következményei 471
12.4 Fekvési rendellenességek (medencevégű és harántfekvés) 473
12.4.1 Medencevégű fekvés (atípusos hosszfekvés) 473
12.4.1.1 Etiológia, gyakoriság 473
12.4.1.2 A farfekvés beosztása. Tartási variációk 474
12.4.1.3 Felismerés 475
12.4.1.4 A szülés lefolyása 476
12.4.1.5 Szövődmények 478
12.4.1.6 Szülésvezetés 479
12.4.2 Harántfekvés, ferde fekvés (situs transversus) 480
12.5 Beilleszkedési rendellenességek (magas egyenes
és aszinklitikus beilleszkedés) 483
12.5.1 Magas egyenes beilleszkedés 483
12.5.2 Aszinklitikus beilleszkedés (a fej oldalirányú
elhajlása) 484
12.6 Koponyaforgási rendellenességek 485
12.6.1 Mély harántforgás 485
12.6.2 Hátsó koponyaforgás 485
12.7 Tartási rendellenességek (deflexiós tartások) 486
12.7.1 Fejtetőtartás 487
12.7.2 Homloktartás 488
12.7.3 Arctartás 489
12.8. A burokrepedés rendellenességei 490
12.8.1 Idő előtti burokrepedés 490
12.8.1.1 Az idő előtti burokrepedés oka és kimutatása 490
12.8.1.2 Az idő előtti burokrepedés következményei 491
12.8.1.3 Aszcendáló méhűri fertőzés 491
12.8.2 Korai burokrepedés 492
12.8.3 Késői burokrepedés (perzisztáló burok) 492
12.8.4 Magas burokrepedés 492
12.9 Köldökzsinór- és aprórész-előesés 492
12.9.1 Elölfekvő és előesett köldökzsinór 492
12.9.2 Elölfekvő és előesett aprórész 494
12.10 Vérzés a terhesség második felében és a szülés
során 494
12.10.1 Elölfekvő lepény (placenta praevia) 495
12.10.1.1 Etiológia 495
12.10.1.2 Megjelenési formái 495
12.10.1.3 Tünetek, kórlefolyás, felismerés, terápia 496
12.10.2 A rendes helyen tapadó lepény idő előtti leválása (abruptio placentae) 497
12.10.2.1 Etiológia 498
12.10.2.2 Tünetek 498
12.10.2.3 Szövődmények, következmények 498
12.10.2.4 Terápia 500
12.10.3 Atoniás vérzés (atonia uteri) 500
12.10.3.1 Vérzések a placentáris szakban 500
12.10.3.2 Vérzések a posztplacentáris szakban 502
12.10.4 A méh kifordulása (inversio uteri) 503
12.10.5 A szülőutak sérülései 505
12.10.5.1 A szeméremtest és a hüvely sérülései 505
12.l0.5.2 Hüvely-gát repedés 505
12.10.5.3 Gátmetszés (episiotomia) 506
12.10.5.4 Vérömleny (haematoma) 506
12.10.5.5 Méhnyakrepedés (ruptura cervicis uteri) 507
12.10.5.6 Méhrepedés 507
12.10.6 Akut véralvadási zavar. Diffúz intravazális
coagulatio (DIC) 509
12.10.6.1 A véralvadás szabályozása 509
12.10.6.2 A véralvadás zavarainak kórélettana a szülészetben 509
12.10.6.3 Coagulopathiára hajlamosító szülészeti kórképek 510
12.10.6.4 Az akut és a krónikus DIC diagnosztikája 510
12.10.6.5 Terápia 511
12.10.7 Egyéb eredetű véralvadási zavarok 513
12.10.8 Sokk és sokkszerű állapotok a szülészetben 513
12.10.8.1 Hypovolaemiás sokk 513
12.10.8.2 Vasomotor- (paralytikus) sokk 514
12.10.8.3 Szeptikus sokk 514
12.10.8.4 Kardiális sokk 514
12.10.8.5 Vena cava inferior szindróma 514
12.10.8.6 Magzatvíz-embolizáció 515
12.10.8.7 Légembólia 515
12.11 Intrauterin elhalás, prénatális elhalás 515
12.12 Magzati veszélyállapotok felismerése a szülés
során 517
12.12.1 A feto-maternális gázcsere 518
12.12.2 A méhkontrakciók hatása 518
12.12.3 A feto-maternális gázcsere zavara a szülés alatt 519
12.12.4 A szülés alatti aszfixia felismerése 519
12.12.4.1 A magzatvíz vizsgálata 519
12.12.4.2 A magzat szívműködésének ellenőrzése 519
12.12.4.3 Fej bőrvér-vizsgálat. A sav-bázis háztartás ellenőrzése 523
12.12.4.4 Az intenzív észlelés 526
12.13 A koraszülés vezetése (szabályok és elvek) 527
13 A gyermekágy (puerperium) 531
13.1 Hormonális változások a gyermekágyas szervezetében 531
13.1.1 Hormonális változások a korai gyermekágyban 531
13.1.2 Hormonális változások a késői gyermekágyban 531
13.2 A nemi szervek változásai a gyermekágyban 532
13.3 Extragenitális változások a gyermekágyban 533
13.4 A gyermekágyas ápolása, gondozása 534
13.5 Laktáció (tejtermelés, szoptatás) 536
13.6 Ablaktáció (a tejelválasztás megszüntetése) 537
13.7 A szoptatás módja, technikája és higiénéje 538
14 A kóros gyermekágy 541
14.1 Nemi szervi vérzések a gyermekágyban 541
14.2 Gyermekágyi infekciók. Gyermekágyi láz 542
14.2.1 Etiológia 542
14.2.2 A fertőzés egyes formái 542
14.3 Trombózis és visszérgyulladás (thrombosis et
thrombophlebitis) 544
14.3.1 Felszínes visszérgyulladás (thrombophlebitis
superficialis) 545
14.3.2 Mély vénás trombózis 545
14.3.3 Tüdőembólia (embolia pulmonum) 545
14.4 Gyermekágyi emlőgyulladás (mastitis puerperalis) 546
14.4.1 Etiológia 546
14.4.2 Tünetek 546
14.4.3 Terápia 546
14.4.4 Megelőzés 547
14.5 Gyermekágyi pszichózis (psychosis puerperalis) 548
14.6 A csont- és ízületi rendszer betegségei 548
14.7 Endokrinológiai adaptációs zavarok 549
15 Az újszülött 551
15.1 Az újszülött állapotának megítélése 551
15.2 Az újszülött méretei és nemének megállapítása 552
15.2.1 Az újszülött méretei 552
15.2.2 Az újszülött neme, a nem megállapítása 555
15.3 Az újszülött jellemzői (érettség, koraszülöttség,
retardáltság) 556
15.3.1 Az érett újszülött 556
15.3.2 A koraszülött 557
15.3.3 A retardált (a terhességi korhoz képest kis súlyú) újszülött 558
15.4 Az újszülött szervműködéseinek fejlődése 559
15.4.1 Légzés 559
15.4.2 Keringés 561
15.4.2.1 Magzati vérkeringés 561
15.4.2.2 Az újszülött vérkeringése 562
15.4.2.3 Felnőtt típusú keringés 562
15.4.3 Hőszabályozás 563
15.4.4 Veseműködés 563
15.4.5 Emésztőszervek 564
15.4.6 Sav-bázis háztartás 564
15.4.7 A testsúly változása 565
15.4.8 A bőr 565
15.4.9 Élettani sárgaság 565
15.4.10 Immunitás 567
15.4.11 Endokrinológiai változások 568
15.4.12 A vér és a vérkép változása 568
15.5 Az újszülött fizikális vizsgálata 569
15.6 Újszülöttkori betegségek és ellátásuk 570
15.6.1 Fejlődési rendellenességek 570
15.6.1.1 Torzképződések, egyes szervek fejlődési zavarai 571
15.6.1.2 Kromoszómarendellenességek 577
15.6.1.3 Az anyagcsere örökletes zavarai 580
15.6.1.4 Prénatális genetikai tanácsadás 580
15.6.2 Szülési sérülések, vérzések 582
15.6.2.1 Szövetközti vérzések, haematomák 582
15.6.2.2 Haemorrhagia intracranialis, intravertebralis 583
15.6.2.3 Csonttörések, végtagsérülések 584
15.6.2.4 Bénulások 584
15.6.3 Embriopátiák, fetopátiák 586
15.6.3.1 Vírusfertőzések 586
15.6.3.2 Baktériumok által okozott fertőzések 588
15.6.3.3 Gombás fertőzések 590
15.6.3.4 Hormonális eredetű embriopátiák és fetopátiak 591
15.6.4 Adaptációs zavarok 595
15.6.4.1 A gázcsere zavarai 595
15.6.4.2 Véralvadási zavarok 598
15.6.4.3 A folyadékháztartás zavara 599
15.6.4.4 Az adaptáció egyéb zavarai 599
15.6.5 Posztnatális ártalmak, infekciók 599
15.7 Az érett újszülöttek és a koraszülöttek ápolása,
táplálása 600
16 Szülésbefejező műtétek 605
16.1 A műtétek javallata és feltétele általában 605
16.2 Hüvelyi szülésbefejező műtétek és a császármetszés 606
16.2.1 Fogóműtét 606
16.2.14 A fogóműtét feltételei 607
16.2.1.2 A fogóműtét kivitele 607
16.2.2 Vákuumextrakció 609
16.2.3 Fordítás 610
16.2.3.1 A hosszfekvés elősegítése fektetéssel 610
16.2.3.2 Fordítás külső műfogással 610
16.2.3.3 Lábrafordítás 610
16.2.4 A lábrafordított magzat extrakciója 611
16.2.5 A magzat „kinyomása" (expressio fetus) 613
16.2.6 A magzat testét kisebbítő (daraboló) műtétek 613
16.2.6.1 A fej megfúrása (perforatio capitis) 613
16.2.6.2 A halott magzat lefejezése (decapitatio fetus) 613
16.2.6.3 Egyéb daraboló műtétek 614
16.2.7 Császármetszés (sectio caesarea) 615
16.2.7.1 A műtét története 616
16.2.7.2 A császármetszés feltételei 617
16.2.7.3 A császármetszés javallatai 617
16.2.7.4 A császármetszés kivitele 618
Appendix a harmadik kiadáshoz 621
Tárgymutató 635

3. kötet

17 A prénatális fejlődés rendellenességei 657
17.1 A kromoszómaállomány kialakulásának zavarai 657
17.1.1 A kromoszómák számbeli rendellenességei 657
17.1.2 A kromoszómák struktúrájának rendellenességei 658
17.2 A nemi differenciálódás zavarai 658
17.2.1 Ovotesticuláris interszexualitás 659
17.2.2 Testiculáris interszexualitás 661
17.2.2.1 Klinefelter-szindróma 661
17.2.2.2 Pseudohermaphroditismus masculinus 661
17.2.2.3 Testicularis feminisatio (Morris-szindróma) 662
17.2.2.4 Aszimmetrikus gonáddifferenciálódás 663
17.2.3 Ovariális interszexualitás 664
17.2.3.1 Nem specifikus pseudohermaphroditismus femininus 664
17.2.3.2 Adrenogenitális szindróma 664
17.2.3.3 Indukált pseudohermaphroditismus femininus 665
17.2.4 Gonáddiszgenezisek 666
17.2.4.1 Turner-szindróma 666
17.2.4.2 Tiszta gonáddiszgenezis („csíkgonád"-szindróma) 667
17.3 A nemi szervek fejlődésének rendellenességei . 668
17.3.1 A tubák, az uterus és a vagina fejlődésének
zavarai 668
17.3.1.1 A kürtök fejlődési rendellenességei 668
17.3.1.2 A méh fejlődési rendellenességei 669
17.3.1.3 A hüvely fejlődési rendellenességei 672
17.3.2 A Wolff-járat maradványai 673
A nemi érés zavarai 675
Enyhébb rendellenességek a nemi érésben 675
Korai pubarche 675
Korai telarche 675
Pubertáskori testsúly-anomáliák 676
A korai nemi érés (pubertás praecox) 676
Valódi korai nemi érés (pubertás praecox vera) 676
Másodlagos korai nemi érés (pseudopubertas
praecox) 677
Pubertás tarda és szexuális infantilizmus 678
Vérzési rendellenességek a nemi érés idején 679
Serdülőkori amenorrhoea 679
Metropathia juvenilis 679
Pubertáskori dysmenorrhoea 680
A nemi szervek gyulladásos megbetegedései a
gyermekkorban 683
Nem infekciós vulvovaginitisek 683
Vulvovaginitis infectiosa (fertőző hüvelygyulladás) 683
Kevert bakteriális infekció 683
Gonorrhoeás vulvovaginitis 684
Trichomoniasis 684
Gombás infekciók 684
Haemophilus vaginalis fertőzés 684
Herpesvirus-infekció 684
Bélférgesség okozta fertőzés 685
Idegentest okozta folyás 685
A függelékek gyulladásos megbetegedései 685
20 A nemi szervek működésének zavarai ivarérett
korban 687
20.1 A cikluszavarok és a vérzészavarok felosztása 687
20.2 A havivérzés elmaradása (amenorrhoea) 689
20.2.1 A primer amenorrhoea és okai 690
20.2.1.1 Kromoszomális-gonadális amenorrhoeák 691
20.2.1.2 Perifériás eredetű vérzéshiányok 691
20.2.1.3 Hypothalamikus eredetű amenorrhoeák 692
20.2.1.4 Hypophysis eredetű amenorrhoeák 692
20.2.1.5 Egyéb betegségek okozta amenorrhoeák 693
20.2.2 A primer amenorrhoeák diagnosztikája 693
20.2.3 Az elsődleges vérzéshiány terápiája 693
20.2.4 A szekunder amenorrhoea és okai 694
20.2.4.1 Hypothalamikus eredetű amenorrhoea 694
20.2.4.2 Hypophysaer szekunder amenorrhoeák 695
20.2.4.3 Ovariális eredetű vérzéshiány 698
20.2.4.4 Uterinális szekunder amenorrhoea 698
20.2.4.5 Egyéb endokrin betegségek okozta amenorrhoea 698
20.2.4.6 Általános betegségekkel együtt járó amenorrhoea 698
20.2.4.7 Hormonális fogamzásgátlók okozta amenor rhoea 698
20.2.5 A szekunder amenorrhoeák differenciáldiagnosztikája 698
20.2.6 A szekunder amenorrhoeák kezelése 701
20.3 Az anovulációs (monofázisos) ciklus 703
20.3.1 Stein-Leventhal-szindróma 703
20.4 A ciklus ritmuszavarai (tempóanomáliák) 705
20.4.1 Raromenorrhoea (oligomenorrhoea) 706
20.4.2 Polymenorrhoea 706
20.5 A havivérzés mennyiségi rendellenességei 707
20.5.1 Hypomenorrhoea 707
20.5.2 Hypermenorrhoea 707
20.6 A menstruációhoz társuló járulékos vérzések 708
20.6.1 Ovulációs vérzés 708
20.6.2 Prémenstruális vérzés 708
20.6.3 Posztmenstruális vérzés 710
20.7 A havivérzést kísérő kóros tünetek 711
20.7.1 Dysmenorrhoea (fájdalmas havivérzés) 711
Prémenstruális szindróma 712
A ciklustól független, rendszertelen vérzések 712
Egyéb endokrin tünetcsoportok 714
Cushing-szindróma 714
Fokozott szőrnövekedéssel járó kórképek 716
Az emlő változásai endokrinológiai kórképekben 720
Az emlő normális fejlődése 720
Fejlődési rendellenességek 721
Jóindulatú daganatok és „daganatszerű" elváltozások 722
Meddőség (sterilitás) és infertilitás 725
A női és a férfi meddőség (sterilitás) okai 725
Irreverzibilis meddőség (a gyógyítás reménytelen) 726
Reverzibilis meddőség (a gyógyítás reményteljes) 727
A petefészek endokrin és generatív működésének zavara
A méh csökkent fejlettsége (hypoplasia uteri) 727
A nemi szervek gyulladásai 728
A belső nemi szervek lumenének elzáródása 728
A nemi szervek morfológiai rendellenességei,
daganatai 731
Látszólagos meddőség 732
Immunológiai okok 733
A sterilitás miatti kivizsgálás menete
A meddőség gyógyszeres terápiája
A hypothalamus működésének serkentése 735
A hypophysis működésének közvetlen serkentése 736
Közvetlenül a petefészekre ható gonadotrophormonok 737
Családtervezés 741
A világ népességének alakulása 741
A túlnépesedés következményei 744
Magyarország demográfiai helyzete 745
22.3 Fogamzásgátlás (a nem kívánt terhesség megelőzése) 746
22.3.1 Orális, hormonális fogamzásgátlás 747
22.3.2 Intrauterin eszközök (IUD) 751
22.3.3 Hagyományos fogamzásgátló módszerek 756
22.4 A terhesség megszakítása (abortus arteficialis) 759
22.4.1 A terhességmegszakítás módszerei 759
22.4.1.1 Tizenkét hetesnél fiatalabb terhesség megszakítása 759
22.4.1.2 Tizenkét hetesnél idősebb terhesség megszakítása 761
22.4.2 A terhességmegszakításra vonatkozó általános
érvényű szabályok 763
22.5 Irreverzibilis fogamzásgátlás 764
22.5.1 Nők sterilizálása 764
22.5.2 Férfiak sterilizálása 766
22.6 Általános irányelvek a családtervezésben 766
23 A változás kora, a menopauza és a szénium 771
23.1 Élettani folyamatok a változás korában 771
23.2 Kóros folyamatok, megbetegedések a változás
korában és a menopauzában 774
23.3 Korai klimaktérium (climacterium praecox) 778
24 Gyulladásos betegségek 781
24.1 A vulva gyulladásai (vulvitisek) 781
24.1.1 A vulva diffúz gyulladásai 781
24.1.2 A szeméremtest viszketése 782
24.1.3 A vulva lokális gyulladásai 784
24.2 A hüvely gyulladásai (vaginitisek) 787
24.2.1 A hüvely diffúz gyulladásai 787
24.2.1.1 Bakteriális gyulladások 787
24.2.1.2 Trichomoniasis 788
24.2.1.3 Gombás hüvelygyulladás (colpitis mycotica) 789
24.2.2 A hüvely helyi gyulladásai 790
24.3 A méh különböző gyulladásai 790
24.3.1 A méhnyak nyálkahártyájának gyulladása (endocervicitis) 790
24.3.2 A méh nyálkahártyájának gyulladása (endometritis) 791
24.3.3 A méhizomzat gyulladása (myometritis et perimetritis) 791
24.4 A függelékek gyulladása (adnexitis) 792
24.4.1 Akut, nem specifikus gyulladás (adnexitis
acuta) 792
24.4.2 Szubakut stádium (adnexitis subacuta) 794
24.4.3 Krónikus stádium (adnexitis chronica) 794
24.4.4 Az akut és a krónikus adnexitis szövődményei 797
24.5 Pelveoperitonitis, peritonitis (hashártyagyulladások) 798
24.6 A parametrium (a méh körüli kötőszövet)
gyulladásai 799
24.7 Nemi érintkezés útján terjedő betegségek 802
24.7.1 Kankó (gonorrhoea) 802
24.7.2 Vérbaj (syphilis) 805
24.7.3 Lágyfekély (ulcus molle) 807
24.7.4 Lymphogranuloma inguinale 807
24.7.5 Chlamydiasis 807
24.8 A nemi szervek tuberkulózisa (tuberculosis
genitalis) 808
25 A nemi szervek daganatai 813
25.1 A külső női nemi szervek (vulva) daganatai 814
25.1.1 Jóindulatú vulvadaganatok 814
25.1.2 Praecarcinomás elváltozások a vulván 815
25.1.3 Rosszindulatú vulvadaganatok 816
25.2 A hüvely daganatai (vaginatumorok) 818
25.2.1 Jóindulatú hüvelydaganatok 818
25.2.2 Praecarcinomás elváltozások a hüvelyben 819
25.2.3 Rosszindulatú hüvelydaganatok 819
25.3 A méhnyak (cervix uteri) daganatai 821
25.3.1 Jóindulatú cervixdaganatok 821
25.3.2 Praecarcinomás elváltozások a méhnyakon 821
25.3.3 Rosszindulatú cervixdaganatok 827
25.3.3.1 Méhnyakrák (carcinoma cervicis [colli] uteri) 827
25.3.3.2 Sarcoma cervicis uteri 836
25.4 A méhtest (corpus uteri) daganatai 837
25.4.1 Jóindulatú méhtestdaganatok 837
25.4.1.1 Hám eredetű tumorok 837
Mesenchyma eredetű daganatok (leiomyoma
uteri) 837
Cystikus tumorok 842
Praecarcinomás nyálkahártya-elváltozások 842
Rosszindulatú méhtestdaganatok 842
Méhtestrák (carcinoma endometrii) 842
Sarcoma corporis uteri 847
Choriocarcinoma (chorionepithelioma malignum) 849
A petevezető (tuba uterina) daganatai 851
Jóindulatú tubadaganatok 851
Rosszindulatú tubadaganatok 851
A petefészek (ovarium) daganatai 852
Funkcionális cysták 853
Folliculuscysta (cysta retentionalis folliculi
Graafi) 853
Luteincysta (cysta corporis lutei) 854
Kátrány-, ill. csokoládétömlő (cysta endometrialis ovarii) 854
Valódi ovariumdaganatok 854
Hám eredetű daganatok 854
Jóindulatú daganatok 854
Rosszindulatú daganatok 857
Mesenchyma eredetű daganatok 860
Jóindulatú daganatok 860
Rosszindulatú daganatok 861
Embrionális eredetű (teratogén) daganatok 861
Jóindulatú daganatok 862
Rosszindulatú daganatok 863
Hormontermelő daganatok 863
ösztrogénhormonokat termelő daganatok 863
Androgénhormonokat termelő daganatok 864
Pajzsmirigyhormont termelő daganat 865
HCG-t termelő daganat 865
Parovariális, intraligamentáris és pszeudointraligamentáris cysták 866
A petefészek-daganatok klinikuma 867
A petefészek-daganatok szövődményei 868
A petefészek-daganatok felismerése 869
25.6.7 A petefészek-daganatok differenciáldiagnosztikája 870
25.6.8 A petefészek-daganatok terápiája 871
25.6.9 A petefészek-daganatok prognózisa 873
26 Endometriosis 879
26.1 Endometriosis interna (adenomyosis) 880
26.2 Endometriosis externa 881
26.2.1 Endometriosis ovarialis 881
26.2.2 Endometriosis retrocervicalis 883
26.2.3 Endometriosis vaginalis, cervicalis 883
26.2.4 Endometriosis extragenitalis 883
26.2.5 Az endometriosis externa szövődményei 884
26.2.6 Az endometriosis externa megelőzése 884
26.2.7 Az endometriosis externa terápiája 884
27 A méh és a hüvely kóros helyzetváltozásai 889
27.1 A méh típusos helyzete 889
27.2 A méh atípusos vagy kóros helyzete 889
27.2.1 A méh túlzott előrehajlása (hyperanteflexio
uteri) 890
27.2.2 A méh hátrahajlása (retroflexio uteri) 892
27.2.2.1 Retroflexio uteri mobilis 892
27.2.2.2 Retroflexio uteri fixata 892
27.2.3 A belső nemi szervek süllyedése 895
27.2.3.1 A méh süllyedése és előesése (descensus et prolapsus uteri) 895
27.2.3.2 A hüvely elülső és hátsó falának süllyedése
(cystokele, rectokele) 898
27.2.3.3 A hüvely és/vagy a portiocsonk süllyedése,
előesése 901
28 Nőgyógyászati urológia 905
28.1 Nőgyógyászati fejlődési rendellenességek 905
28.2 A vese és a felső húgyutak betegségei 906
28.3 A húgyhólyag és a húgycső betegségei 907
28.3.1 Cystitis 907
28.3.2 Urethritis 907
28.3.3 A húgycső és a húgyhólyag daganatai 907
28.3.4 Idegentest a hólyagban 907
28.4 Vizeletcsepegés (incontinentia urinae) 908
28.5 Húgyúti (ureter, hólyag, húgycső) fisztulák 910
29 Nőgyógyászati-sebészeti határterületek 915
29.1 A leggyakoribb traumák (baleseti és műtéti sérülések) 915
29.2 Appendicitis acuta (heveny féregnyúlványlob) 917
29.3 Hasfali sérvek ellátása a nőgyógyászaiban 918
29.4 A végbél és környékének megbetegedései 918
29.5 Deréktáji fájdalmak és kezelésük 920
29.6 Az emlő daganatainak korai felismerése (szűrővizsgálatok) 921
29.6.1 Az emlő önvizsgálata 921
29.6.2 Orvosi vizsgálat 921
29.6.3 Emlőrákosok gondozása 925
30 Pszichoszomatika a szülészet-nőgyógyászatban 927
30.1 Pszichoszomatika a terhesség, a szülés és a
gyermekágy során 927
30.1.1 Terhesgondozás 927
30.1.2 Szülés 928
30.1.3 Gyermekágy 928
30.2 Pszichoszomatika a nőgyógyászatban 929
30.2.1 Szexuális zavarok 929
30.2.1.1 Frigiditás 930
30.2.1.2 Dyspareunia 931
30.2.1.3 Vaginizmus 931
30.2.2 Vérzészavarok, cikluszavarok 931
30.2.3 Prémenstruális feszültség 932
30.2.4 Dysmenorrhoea 932
30.2.5 Alhasi és/vagy deréktáji fájdalmak 932
30.2.6 Fluor 932
30.2.7 Pruritus vulvae 932
30.2.8 Fogamzásgátlás és pszichoszomatika 932
30.2.9 Nőgyógyászati műtétek és pszichoszomatika 932
30.3 Pszichoterápia a nőgyógyászati gyakorlatban 934
Utószó. 937
Utószó a harmadik kiadáshoz 940
Appendix a harmadik kiadáshoz 941
Tárgymutató 953

Témakörök