Statisztikai módszerek

Szerző

Budapest

'Dr. Laky Dezső: Statisztikai módszerek ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1959
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	615 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A kiadó előszava	3
Könyvünk anyagának bevezető alapvetése
A statisztika leglényegesebb eleme	5
Az úgynevezett nagy számok törvénye	6
A statisztika által vizsgált tömegek	6
A statisztikának más tudományokkal való kapcsolatáról	7
A statisztika szervezeti kérdései. Hivatalos és magánstatisztika	8
A központosítás kérdése. Elsődleges és másodlagos statisztika	9
A statisztikai módszer fő részei. A megfigyelés, észlelés	10
Felvételi minták	11
A statisztikai kérdezés	14
A tömegészlelést helyettesítő módozatok (eljárások)	15
A felülvizsgálat	23
A feldolgozás	24
Összevonások az őstáblákon	29
Statisztikai sorok	31
Középértékek
A középértékszámításról általában	33
Átlagok a természettudományokban és a statisztikában	38
A számtani átlag alapfogalmai	40
A kiugró értékek eltüntetése	42
A számtani átlag egyik legfontosabb tulajdonsága	42
A számtani átlagok használata	43
Csoportos sorok számtani átlaga	44
Gyakorisági sorok számtani átlaga	46
Példa a gyakorisági sorok egyszerű számtani átlagára	48
Az egyenlőtlen osztályközök nem okoznak zavart a számtani átlag számításában	49
Vegyük elő most már az ún. mérlegelt átlagokat!	50
A mérlegelt számtani átlagszámítás	51
A számtani átlag számításának vannak egyéb módjai is. A "gyanított" átlagok szerepe	53
A számtani átlagok gyortsított számításának módszere. Az osztályközök távolságának, "lépéseinek" módszere	56
Egyenlőtlen osztályközökre felépített sorok	59
A számtani átlag számításának általánosítása. Átlagos gyakoriságszámítás viszonyszámok gyakoriságából	60
A mértani (geometriai) átlag	63
A mértani átlag kiszámításának egyszerűsítése	64
Hosszabb időre vonatkozó fejlődési erejének mértani átlagszámítással való megállapítása	66
A mértani átlagszámítással a népszaporodás viszonylagos erejét is ellenőrizhetjük	67
A mérlegelt mértani átlag számítása	69
Mértani átlagszámítás viszonyszámok esetében	69
A "harmonikus" átlag és annak hétköznapi példája	71
A harmonikus átlagost gyakran használják az árstatisztikában	72
A mérlegelt harmonikus átlaggal egyéb statisztikai feladatokat is megoldhatunk	75
Az ún. "négyzetes" átlagok egyszerű és mérlegelt alakjai	76
A medián vagy az ún. "középső" szám. "Felező"-nek is mondjuk	77
A mediánszámításról általában	78
Egy példa, melyre még visszatérünk	79
A medián néhány tulajdonsága és alkalmazhatósága	80
Bemutatjuk azt a sort, melyen a mediánszámítást gyakorlatilag megmagyarázzuk, de amelyet (vagy amelynek összevont alakját) a sor szerencsés összetétele miatt később is gyakran idézünk	82
A sor "negyedei" vagy más néven: "quartilisei"	84
A quartilisek számításának lehetőségei	85
A mediánszámításnál is többnyire csoportos sorokkal van dolgunk	87
Somogy megye községei állatlétszámának viszonyszámai mint a szemléltető oktatás példája	88
Csoportértékből álló sorok alsó és felső quartiliseinek számítása	90
A medián és a quartilisek idősorokban	91
Modus; legsűrűbb érték, leggyakoribb érték	91
A modus számításának gyakorlati példája	98
Idősorok modusa (magja)	101
Területi és minőségi sorok modusa	103
A középértékek összefüggése	104
Viszonyszámok (arányszámok), hányadok
A viszonyszámokban a középértékek felé való átmenetet érzékeltetjük	107
A viszonyszámok általános osztályozása. "Egy" statisztikai sor értékeinek átalakítása	108
Megoszlási viszonyszámok	109
A "relatív gyakoriság" goalma	110
A megoszlási viszonyszámok számításának módszerei	111
A megoszlási viszonyszámok alkalmazásának területe	112
Példák a megoszlási viszonyszámokra	113
A megoszlási viszonyítást a sor egy kiválasztott értékéhez is végezhetünk	117
A statisztikai sorok két (egymást kiegészítő) tagjának összehasonlítása	118
Hatásfokmérő viszonyszámok	123
A mérőszámok (fejlődési viszonyszámok)	125
A mérőszámok kulcskérdése: melyik értéket fogadjuk el bázisnak (alapnak)	127
A viszonyszámok családfájának második nagy ága: a gyakorisági viszonyszámok	130
A gyakorisági viszonyszámok alkalmazásának lehetőségei a statisztikában	132
A népsűrűség számításának módszerei	133
Schneller Károly népsűrűségi számítása	138
A népsűrűség számításának még sok más érdekes útja lehet	141
A közműveltség mérése gyakorisági viszonyszámokkal	142
A "tiszta" arányszámok	143
Házasságkötési és házasodási arányszámok	144
A nyers arányszámok gyengéje	145
A tiszta házasságkötési, illetőleg házasodási arányszámok	146
Korlátlan-e a népmozgalom gyakorisági arányszámainak számítási lehetősége?	147
Születési arányszámok	149
Nyers születési arányszámok	150
A tiszta születési arányszámok különleges számítási módja	151
A házassági termékenység fogalma	153
A házassági termékenység mérésének módszerei	153
A módszer lényege	155
A népszámlálás anyagához igazodó módszer	158
A házassági termékenység két fő módszerének összehasonlítása	160
Halandóság. Halálozási viszonyszámok	160
Nyers halandóság	161
A tiszta halandósági arányszámok	164
A csecsemőhalandóság mérésének módszere	166
A halandósági arányszámok átalakítása standard halandósági arányszámokká	169
A vándormozgalom arányszámai	173
A szaporodás mérése viszonyszámokkal	174
A viszonyszámok a gazdasági és társadalmi életben	176
A gyakorisági viszonyszámokat sűrűn nevezik "átlagoknak" is	181
Viszonyszámokból a valóságban is lehet átlagokat alkotni	181
Rövid összefoglalás	182
A grafikus ábrázolás
A grafikus ábrázolás kezdetei	185
A statisztikai számok ábrázolása pontokkal és vonalakkal	186
Idom- és testdiagramok	187
A vonalak vastagságával is ábrázolhatunk	189
A síkidomok területével való ábrázolás	191
A testek köbtartalmát is ábrázolási eszközeink közé illeszthetjük be	193
Készítsük el a számok ábrázolására irányuló módszerek mérlegét	196
Az ábrák színezéséről vagy árnyékolásáról	196
Sorok ábrázolása. Primitív - képekkel történő - ábrázolás	197
A soroknak testekkel való ábrázolása	200
A csoportos hasábdiagramok szemléltető alkalmazása	203
Pontdiagramok értéke a statisztikai sorok ábrázolásában és a vonaldiagramok	206
Az idomok szerepe a sorok ábrázolásánál	209
A négyszögdiagramok	211
A hisztogramok	213
Négyszögdiagramokkal nemcsak egy, - több sort is szemléltethetünk	217
Több sor ábrázolásának eszközei, az "osztott" diagramok	220
A rendszerint X-tengelynek mondott alapvonal mindkét oldalán is elhelyezhetünk négyszögeket	223
Összetett hisztogramok	224
Háromszögek is engedelmes eszközök a kezünkben sorok ábrázolására	225
A szalagdiagramok	228
A szalagdiagramokat is oszthatjuk	229
Kétoldalú szalagdiagramok	230
A kördiagramok	234
Poláris, csillagszerű diagramok	237
Még néhány szó a kördiagramokról	238
A grafikonokkal való ábrázolás rendszere	239
A koordinátarendszerben történő ábrázolás alapvető kérdései	242
A grafikonok szerkesztésének gyakorlati szempontjai	244
Grafikonokkal egyes vagy összefüggő (többes) sorokat, sőt sorrendszereket is ábrázolhatunk	246
Gyakorisági polinomok	247
Idősorok görbéi	250
A "halmozás" hatása a görbéken	254
A mediánt és a quartiliseket grafikusan is megállapíthatjuk	257
Az időmedián és az időquartilisek grafikus megállapítása	258
A modus grafikus megállapítása	260
A hisztogram és a poligon összefüggése gyakorisági sor halmozása esetén	262
Az idősorok ábrázolásának érdekes esete	265
Az abszolút és viszonyszámok (középértékek stb.) problémája a grafikus ábrázolásban	267
A tengelyek beosztásán is változtathatunk	269
A logaritmikus ábrázolás	270
A logaritmikus módszer alapvetésének összefoglalása	273
A logaritmikus ábrázolás példái	275
Több statisztikai sor grafikonokkal való ábrázolása	278
A szalaggrafikonok	286
Idősorok és mennyiségi sorok ábrázolása	288
A poláris grafikonok rendszere	291
A számozott izogén vonalak rendszere	293
A "területi" sorok ábrázolása	296
A statisztikai térkép: nem valódi térkép	297
A pontdiagramok nagy szerepe a statisztikai térképen	298
Vonalak szerepe a statisztikai térképen	301
A síkidomokkal való ábrázolás szerepe statisztikai térképeknél	305
A statisztikai térképek színekkel és árnyékolással való kidolgozása	307
Több sor ábrázolása a statisztikai térképeken	311
Testek vetületével hasznosabban dolgozhatunk térképeken, mint a síkon	315
A sorok szóródása és ferdülése. A hibaszámítás alaprése
A legfontosabb függvények
A sorok szóródásának mérése általában	317
A szóródás mérésének négy fő változata	318
Az "átlagos" és a "négyzetes" eltérések mérésének módja	320
Az átlagos hibaszámítás egyszerűsített módszere	323
Az átlagos eltérés egyszerűsített számításának módszerét példán mutatjuk be	326
A négyzetes eltérés számítása	329
Az átlagos eltérés és a standard deviáció számításának legegyszerűbb módja gyakorisági sorokban	331
A szóródásszámítás alkalmazásának területe	334
A képviseleti módszer elemi értékelése a szóródásszámítás segítségével	336
A sorok felépítésének még messzebbmenő vizsgálata. A ferdülés, a skewness mérése	341
A ferdülés méréseinek gyakorlati példája	344
A statisztikában leggyakrabban előforduló függvények	348
Az egyenes-függvény	349
A parabola-függvény	351
A hiperbola-függvény	353
Az exponenciális-függvény	356
A sinus-függvény	358
A logaritmus-függvény	360
A valószínűségi függvény	362
A logisztikus függvény	363
A gyakorisági sorok
A gyakorisági sorokról általában	367
Példák az aszimmetrikus sorokra	375
A gyakorisági sorokon végezhető legfontosabb számítások összefüggő áttekintése	384
A gyakorisági sorok eloszlásának megmagyarázása az ún. binomiális sor szerint	388
Különböző "n" számú tárgy, elem, egység, ok, hatás stb. csoportosításának lehetőségei	390
A csoportok gyakoriságának és a binomiális sor tagjainak összefüggése	395
Különböző "n" számú elem gyakoriságának száma	396
A Pascal-féle háromszögben jelentkező gyakoriságok középértékei és szóródásuk	399
A gyakoriságok binomiális megoszlásának további kifejtése	402
Ellentétesen működő, de egyenlő erejű "g" hatások	405
Az abszolút és a relatív gyakoriságok normális eloszlása	408
A Gauss-féle hibatörvény függvényének levezetése	410
Néhány szó a valószínűségről	415
A sorok stabilitása (összetartása) - a valószínű elrendeződéshez való viszonyuk	420
A kis számok törvénye	427
Az idősorok külön vizsgálati módszerei
Az idősorok változásai	429
Példák az idősorok megértésére	431
Megmérjük az idősorok idényszerű változásait. Három eljárásról lesz szó	434
A havi értékek évi átlagain nyugvó mérési módszer	435
Kimutathatjuk az idényszerű eltéréseket	439
Az idényindexek számítási módszere	441
A mozgó átlagolás	443
A mozgó átlagolás módszerének gyakorlati alkalmazása	446
Az idényszerű változások mérése láncolatos indexszámítással	448
A kijegecesedett (tartós) irányzat megállapítása	458
A trend számítása mozgó átlagolással	460
A gyakorlati szemléltetés	466
A trendszámítás pontosabb útja: az analitikus trend	468
Analitikus trendszámítás az Y=a+bt (az egyenes) függvénnyel	471
Az analitikus trendszámítás második változata (parabolafüggvény)	476
Trendmeghatározás az exponenciális függvénnyel	483
Az idősorok hullámszerű eltérései	488
Indexszámok
Bevezetés	493
Az indexszámításnál legkülönbözőbb eredetű sorokat egybeolvaszthatunk	495
Az indexszámítás gondolata (elvileg) szoros összekötésben áll a képviseleti módszerrel (a tudatos kiválasztással)	496
Még néhány szó az árindexek anyagáról	497
Az indexszámok általánosítása	500
Az indexszámítás gyenge pontjai	501
Összefoglaló és részindexek	502
Az időalap (a bázis) megválasztása	502
Mérlegelt és mérlegeletlen indexszámítás	507
Az indexszámításban a középértékszámítás különböző módjait használhatjuk	510
Az indexszámítás módszereinek általános bevezetése	510
Az összetett (komplex) jelenségek fejlődésének mérése	513
Az "aggregatív" indexszámok	516
Gyakorlati példa a külkereskedelmi statisztikából	520
A legegyszerűbb "nyers" indexszámok	522
Különleges módszerek az ár- (és egyéb) indexek számítására	524
A Laspeyres- és a Paasche-féle formulák alkalmazása	528
Az I. Fischer-féle formula	531
A Marschall-Edgeworth-féle formula	533
Mérőszámok középértékeiből alakított indexszámok	536
A módszer gyakorlati példája	538
A láncolatos indexszámítás	541
A Laspeyres-formula szerepe	542
Periodikus bázisra épített indexsor	547
Az indexszámítás néhány esete	549
A statisztikai sorok összefüggései (kapcsolatainak) mérésére irányuló módszerek
A mennyiségi és minőségi sorok adatainak felhasználása	555
A sorok közti összefüggés mérése. A korrelációszámítás általában	558
A sorok összehasonlításának három módja	560
A korrelációs tábla fogalma	562
A korrelációszámítás néhány eredménye	564
A korrelációszámítás menetének elméleti levezetése	565
Korrelációszámítás lineáris összefüggés esetén	569
Az élveszületések és a csecsemőhalandóság korrelációja. Területi sorok összefüggése	576
Példa az évi idősorok korrelációjának kiszámítása	579
Gyakorisági sorok korrelációszámítása	582
Gyakorisági sorok korrelációszámítása lineáris összefüggés esetén	583
A gyakoriság sorok korrelációszámításának egyszerűsítése	586
A számítás menetének példával való szemléltetése	590
I. kiegészítése: A nem-lineráis összefüggések alapvetés	591
II. kiegészítése: Több sor közti összefüggés elemeinek kifejtése	593

Témakörök

Dr. Laky Dezső

Dr. Laky Dezső műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Laky Dezső könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem