Előszó
A dízelmotor szabadalmát 1892. február 28-án jegyezték be. Ez születésének hivatalos dátuma. Ezután azonban még hosszú éveket vett igénybe, amíg a papírra vetett szerkezet önerejéből forogni kezdett. A kísérletek során a motor atyja, Rudolf Diesel is felismerte, hogy a motor lelke a befecskendező rendszer. Ennek finomítása tette ugyanis a kezdetben „rakoncátlanul pöfögő" gépet „engedelmes" erőforrássá, majd később ennek révén vált alkalmassá közúti jármű hajtására is.
A dízelmotor napjainkban reneszánszát éli. Az egyre nagyobb elvárásoknak és szigorúbb környezetvédelmi normáknak azonban már csak úgy képes megfelelni, ha elektronikával felügyelve, mind közelebb kerül a fizikai és konstrukciós lehetőségek által behatárolt optimumhoz. A dízel erőforrás különösen a hatásfok terén körözi le a szikragyújtású vetélytárs paramétereit: 2000-ig akár a 3 1/100 km átlagfogyasztási álomhatár is elérhető a dízel-hajtású személygépkocsiknál. ha ... A kulcs természetesen itt is, mint azt már az élet több területén is megszokhattuk, az elektronika. Csak a hatásfok növelése és a vezethetőség javítása - bármennyire fontosak is - napjainkban nem elegendőek, a kipufogógáz-emisszióra vonatkozó előírás az, mint első az elsők között, mely vezeti a követelménylistát.
Valamennyi vázolt igénynek a hagyományos dízeltechnika már nem képes eleget tenni. A konstruktőrök azonban megtalálták a „varázsigét", amely így hangzik: EDC (Electronic Diesel Control. azaz ..elektronikus dízelszabályozás" ). Ez a technika nem igazi újdonság, mert több mint tíz éve ismert, de széles körű áttörésének, szériagyártásba lépésének csak az utóbbi egy-két évben lehettünk tanúi. Sem a külföldi, sem a hazai szakirodalom nem kényeztette el az érdeklődőket az erre vonatkozó információkkal. Olyan átfogó igényű szakkönyv (tankönyv), amely a mai magyar szakma és oktatás információéhségét kielégítené, ez idáig nem született.
Az elektronika lényegi változást hozott a dízeltechnikában. Ennek megértéséhez a régi motoros tudás jó mankó ugyan, de már nem elegendő. A jelen és jövő dízelmotorjai - illetve azok befecskendező rendszerei - már alapvető elektronikai és szabályzástechnikai tudás nélkül átláthatatlan dzsungelt jelenthetnek a korszerű ismeretekkel fel nem vértezett szemlélőnek. Ezekbe a rendszerekbe belenyúlni már vétkes könnyelműség, ha nem rendelkezünk a szükséges ismeretekkel, nem tudunk alapvető villamos méréseket végrehajtani, nincsenek célműszereink.
A szerzők felsőoktatási és üzemi tapasztalataik birtokában kívánják ismertetni a befecskendező rendszerek EDC-technikáját.
Az ismertetés alapját a legismertebb gyártók: a Bosch. a Lucas (CAV), Stanadyne és a Denso állal forgalmazott rendszerek képezik, amelyek a ma futó gépjárművek többségében előfordulnak. Természetesen az alapok megismertetésén túl a típusfüggő sajátosságok tárgyalása sem maradhat ki a könyvből.
Vissza