Előszó | 11 |
SZERVEZÉSELMÉLETI ALAPOK | |
A szervezés értelmezése | 21 |
A szervezés a célelérés eszköze | 21 |
A szervezés a vezetői funkciók egyike | 22 |
A vezetői funkciók összefüggése | 23 |
A szervezés mint szakmai tevékenység, tartalmi meghatározása | 23 |
A szervezéstudomány tartalmáról | 27 |
Értelmezés és belső tagozódás | 27 |
A szervezéstudomány ismeretanyagának változása | 33 |
Tudományos megalapozottság és szervezési kényszer | 34 |
Szervezetek és folyamatok | 38 |
Munkamegosztás és -összerendelés | 38 |
A szervezetek értelmezése | 39 |
A folyamatok értelmezése | 43 |
A szervezetek és a folyamatok összefüggése | 51 |
A szervezeti kapcsolatok | 57 |
A szervezetek nagyságát befolyásoló tényezők | 59 |
Szervezési irányzatok és szervezeti formák | 62 |
A szervezési irányzatok értelmezése, tartalma | 62 |
A szervezési irányzatok és a szervezeti formák kapcsolata | 65 |
A lineáris (soros) szervezeti forma és az azzal jellemezhető szervezési irányzat | 66 |
A szervezési irányzat kialakulása, sajátosságai | 66 |
A szolgálati út | 73 |
A szervezetek külső kapcsolatainak alakulása | 75 |
A szervezési irányzat értékelése, alkalmazási területei | 76 |
A törzsegységi szervezeti forma és az azzal jellemezhető szervezési irányzat | 81 |
A szervezési irányzat kialakulása, főbb sajátosságai | 81 |
A további fejlődés | 85 |
A szervezési irányzat értékelése, alkalmazási területei | 88 |
A funkcionális szervezeti forma és az azzal jellemezhető szervezési irányzat | 92 |
A funkcionális irányítás és szervezet alapvető jellegzetessége | 92 |
Taylorról és a taylorizmusról | 92 |
Taylor munkáinak első hazai alkalmazása és korabeli értékelése | 111 |
A funkcionális szervezeti formák és a funkcionalizmus | 117 |
A szervezési irányzat értékelése, alkalmazásának területei | 120 |
A "klasszikus"-nak nevezett szervezési irányzat | 126 |
F. B. Gilberth munkássága | 126 |
H. Fayol munkássága | 127 |
A klasszikus iskola további fejlődésének iránya | 143 |
L. Gulick és L. F. Urwick munkái | 144 |
Az igazgatási munkák gépesítésének kezdete | 151 |
Henry Ford szervezési tevékenysége | 152 |
A termelésszervezés továbbfejlődése | 157 |
A klasszikus szervezési irányzat európai fejlődése | 159 |
A klasszikus szervezési irányzat értékelése | 160 |
Az embert és a csoportos munkát előtérbe helyező szervezési irányzat | 164 |
A szervezési irányzat tartalmának, elnevezésének problémája | 164 |
A szervezési irányzat kialakulása, az emberi viszonyok előtérbe helyezése | 166 |
A munkarend, a munkamegosztás és -összerendelés, valamint a gyártási rendszerek fejlesztése, a szociotechnikai termelési rendszerek | 180 |
Csoportos alkotás a szellemi munka területén | 196 |
A szervezési irányzat értékelése | 203 |
A rendszertani szervezési irányzat, valamint a mátrixos és dinamikus szervezeti formák | 206 |
A tartalom és az elnevezés kérdése, szakirodalmi alapok | 206 |
Törekvések az "egész" áttekintésére és az empirikus iskola | 210 |
A vállalatok rendszerkénti értelmezése és ábrázolása | 211 |
A vállalati rendszerek reagálási készsége | 224 |
A szervezést befolyásoló főbb rendszertani ismeretek és alkalmazásuk területei | 229 |
Dinamikus szervezeti formák | 240 |
A szervezési irányzat főbb sajátosságainak, törekvéseinek összefoglalása | 248 |
A gyakorlatban kialakult egyes szervezeti formák | 251 |
Irreális szervezeti különbségek a vállalati központ és három gyáregysége között | 251 |
Nagyvállalat távlati tervező apparátus nélkül, erős központi termelésirányítással | 258 |
Üzemgazdaság-orientált szervezet | 258 |
Termelésorientált tervezés, összevont szervezés és ellenőrzés | 261 |
Ipari szövetkezet szervezési sémája | 263 |
Sok üzemegységből álló vállalat | 263 |
A hierarchikus tagozódást jól érzékeltető ábrázolási mód | 263 |
A SZERVEZÉS MÓDSZERTANA | |
A dinamikus módszertani rendszer koncepciója, elemei | 271 |
A szervezés módszertani modelljei és a szervezési résztechnikák | 271 |
Szervezési modell- és résztechnikai (adat-)bankok | 274 |
A tervezés és a szervezés kapcsolata - különös tekintettel a számítógépek alkalmazására | 277 |
A szervezési munka általános (alap)-modellje | 278 |
A modell célja | 278 |
A modell szerkezete | 280 |
A szellemi alkotómunka szervezésének modellje | 313 |
A modell célja | 313 |
Az egyének és csoportok szellemi alkotómunkája szervezésének alapjai | 314 |
A modell felépítése és elemei | 318 |
A szervezési munka modellje új létesítmény esetén | 328 |
A modell célja, alkalmazása | 328 |
A modell szerkezete | 330 |
A szervezési munka modellje működő vállalatok esetén | 375 |
A modell célja, alkalmazása | 375 |
A modell szerkezete | 376 |
Néhány záró megjegyzés | 412 |
Irodalomjegyzék | 415 |