Térképismereti gyakorlatok 2.

Előszó

A földrajz tantárgy oktatásának egyik célja a tanulók térbeli tájékozódási képességének kialakítása. Ezt a képességet a topográfiai ismeretek térképen való sokoldalú gyakorlásával lehet a leghatékonyabban fejleszteni. E kiadvány célja az általános és középiskolai tanulók térbeli tájékozódásának, a földrajz tanulásának és tanításának könnyítése, segítése.
A földrajzi egyedi nevek ismerete önmagában még nem jelenti a földrajzi tananyag tudását, hiszen minden topográfiai névhez általános fogalom, tény, jelenség, folyamat vagy összefüggés társul. A topográfiai ismeretek a helyhez név és névhez hely hozzárendelése után a hol?, mi?, milyen?, miért? kérdésekre adandó válasszal a teljes földrajzi ismeretrendszer elsajátítását is segítik.
Állandó szakmai vitát jelent az iskolai földrajzi névanyag mennyiségének megítélése. Ebben az összeállításban a Nemzeti Tankönyvkiadó legújabb, 1994-ben és 1995- ben megjelent általános iskolai és középiskolai tankönyveit vettem figyelembe. A kiadványba beépülnek a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelmények, külön jelölés utal rájuk. A teljes névanyagot a Cartographia-Westermann középiskolai atlasszal igyekeztem szinkronba hozni.
Tanári és tanulói segédanyagnak javaslom e kiadványt. Használata megkönnyíti a diákok tanulását, a tanárok pedig rendkívül sokoldalúan tudják használni akár az új ismeretszerzés folyamatában, akár az ellenőrzésben.
A térképek a mellékelt névanyag jelzéseit (betűket, számokat) tartalmazzák. Amelyik név előtt nincs jelzés - általában túl kis területet jelölnek, vagy a települések esetében a tankönyvekben normál szedéssel, illetve zárójelben szerepelnek azok nem találhatók a térképvázlatokon. Külön szerepelnek a tájak, a vízrajzi fogalmak és a települések nevei. Az országok tájfelosztásánál a tankönyvekben szereplő beosztást vettem figyelembe.
A földrajzi nevek mellett (Nat) rövidítéssel utalok a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelményekre. A minimumkövetelményként szereplő földrajzi neveket csupa nagybetűvel írtam. Egységes jelzéssel (C) azokat láttam el, amelyek az általános iskolai tankönyvekben szerepelnek. A teleülések, városok névanyagában emellett háromféle betűtípust használtam. A vastagon szedett névanyag a tankönyvekben is vastag betűkkel, a normál normál betűkkel, a dőlten szedettek pedig zárójelben szerepelnek. Ez mintegy a névanyag súlyozását is jelenti. A tankönyvek ábráin, térképvázlatain és az apró betűs fejezetrészekben található topográfiai neveket nem dolgoztam fel. A feldolgozott tankönyvekben rendkívül sok a földrajzi név. Ezért a szaktanároknak ebből feltétlen szelektálni kell, hiszen ennek a mennyiségnek a tudása biztosan nem követelhető meg tanulóinktól.
A kötetekben szereplő kivehető térképlapok kifejezetten a gyakorlást és az ellenőrzést szolgálják.
Bízom abban, hogy munkámat örömmel fogadják, és hogy a tanulók tudásuk gyarapításában, a kollégák pedig tudásuk átadásában egyaránt hasznosítani tudják. Vissza