kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mai Henrik és Fia Könyvkereskedése |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 483 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 27 cm x 19 cm |
ISBN: | |
A méhrák nosologiai jelentősége | 1 |
A rákról általában | 1 |
A rákhalálozás százaléka | 2 |
A rákesetek állítólagos szaporodása | 4 |
A méhrákra vonatkozó adatok | 4 |
A méhrák viszonya az életkorhoz | 5 |
A méhrák viszonya a testalkathoz | 5 |
A méhrák jelentősége a tudományos buvárlat szempontjából | 5 |
A méhrák és a rákellenes küzdelem | 5 |
Anyagunk átnézete | 6 |
Az előfordulás gyakorisága | 6 |
A betegek életkora | 7 |
A kor szempontjából létezik dispositio | 7 |
A méhrák és a szülések számaránya | 7 |
Aetiologia | 8 |
Az öröklés kérdése | 9 |
Az öröklés százalékos feltüntetése | 10 |
Helybeli okok | 11 |
A parasitás theoriáról | 19 |
A parasitaer theoria birálata | 30 |
Jellemző statisztikai adatok | 32 |
A méhrák egyes alakjai | 33 |
A méhrák alakjainak osztályozása | 33 |
Portiorák és alakjai | 35 |
Cervixrák és alakjai | 37 |
Adenoma malignum cervicis | 37 |
Corpusrák és alakjai | 38 |
Adenoma diffusum | 39 |
Ritka alakok | 40 |
A különböző alakok számbeli előfordulása | 40 |
A különböző formák és a kor | 40 |
Átterjedés éa méh egyik szakaszáról a másikra | 43 |
A rák tovaterjedésének különböző módjai | 41 |
A tovaterjedés időbeli különbségei a méh nyirokrendszeréhez viszonyítva | 44 |
A méh nyirokrendszere | 45 |
A méhfal egyes rétegeinek (nyálkahártya, izomzat stb.) viselkedése különös tekintettel a metastasisokra | 46 |
A méh függelékeinek (kürt, petefészek) viselkedése a méhrák mellett s az azokkal való elbánás műtétkor | 48 |
Bir-e a petefészek megtartása fontossággal? | 48 |
A függelékek nyirokpályái s ezek összeköttetése a méh hasonló pályáival | 49 |
A méhrák átterjedésének eshetősége | 49 |
Tubametastaiss esete collumráknál | 50 |
Corpusrák átterjedésének esete az ovariumra | 50 |
A méh és függelékek együttes megbetegedésének esetei a rosszindulatú álképleteknél általában. Példák | 51 |
A recidivák erre vonatkozó tanulsága | 52 |
Végkövetkezetetés a függelékeket illetőleg a műtétnél követendő eljárásra vonatkozólag | 52 |
A hüvelyre való átterjedés (u. n. secundaer hüvelyrák) | 53 |
A secunder hüvelyrák eseteinek eloszlása anyagunkban | 53 |
A secunder hüvelyrák alakjai | 53 |
A secunder hüvelyrák keletkezési módja | 53 |
A secunder hüvelyrák viszonyítva a rák primer helyéhez | 53 |
A secunder hüvelyrák helye | 54 |
A hüvelyre való átterjedés befolyása a méhrák operálhatóságára nézve | 57 |
A műtétnél követendő elv secunder hüvelyrák esetén | 57 |
A parametrium beszűrődése | 58 |
A parametrium beszűrődésének gyakorisága | 58 |
A parametrium beszűrődése a rák helye szerint | 58 |
A parametrium beszűrődésének időpontja | 59 |
A parametrium megbetegedésének magyarázata a nyirokpályák ismerete alapján | 59 |
A parametrium beszűrődésének befolyása az ureterek és a vesékre | 59 |
A nyirokmirigyek beszűrődése | 60 |
A rák tovaterjedésének módjai | 60 |
A nyirokérhálózat ismeretének jelentősége s értékesítése a rákműtéteknél | |
A mirigymegbetegedések gyakorisága | 61 |
Az u. n. epithelcsövek és cystikus záradékok értéke a górcsői kép keretében | 62 |
A mirigymegbetegedések százaléka bonczolatok alapján | 62 |
A mirigymegbetegedések és a rák különböző histologiai válfajai | 63 |
A mirigymegbetegedések a méhrák különböző localisatiojához viszonyítva | 65 |
A méh és környezete nyirokedényrendszerének ismertetése | 65 |
A nyirokmirigyek beszűrődésének sorrendje | 67 |
A megbetegedés időpontja | 67 |
A mirigyek s a parametrium megbetegedésének egymáshoz való viszonya | 68 |
A mirigymegbetegedések és a betegek kora | 69 |
Terhesség befolyása a mirigymegbetegedésre | 69 |
Mutatkozik-e különböző a mirigymegbetegedés gyorsaságában a rák különböző szövettani válfajai szerint? | 69 |
A rákos mirigy jellemzése a klinikus szempontjából | 69 |
A mirigyek száma az egyes tájékokon hozzávetőlegesen megbecsülve | 70 |
Végkövetkeztetés | 70 |
Átterjedés a szomszéd szervekre | 70 |
Átterjedés a hólyagra méhrák mellett | 70 |
Példák | 71 |
A hólyagra való átterjedés gyakorisága | 71 |
A hólyag megbetegedésének viszonya a parametrium beszűrődéséhez | 71 |
A hólyag rákjának alakja | 71 |
Átterjedés a hólyagra primaer hüvelyráknál. Ennek gyakorisága | 71 |
A hólyag részvétele a recidivákban | 72 |
A hólyag megbetegedésének felismerése | 72 |
Átterjedés az ureterre | 72 |
Az ureterre való átterjedés időpontja | 72 |
Az ureterfal ellenállásának magyaráazata a nyirokedényrendszer alapján. Kivételek | 73 |
Az ureter rákos megbetegedése, viszonyítva a méhrák helyéhez | 73 |
Az ureterrel való elbánás a műtét alkalmával | 73 |
Átterjedés a végbélre | 74 |
A végbélre való átterjedés aránylagos ritkasága. Kivételek | 74 |
A végbél rákos megbetegedése a recidvák keretében | 74 |
A végbél rákos megbetegedésének következményei | 75 |
A végbél rákos megbetegedésének felismerése | 75 |
Átterjedés a vékonybélre | 75 |
A vékonybélre való átterjedés időpontja | 75 |
Corpusrák átterjedésének esete vékonybélre | 75 |
A vékonybelek rákos megbetegedésének következményei | 75 |
Átterjedés a hashártyára | 76 |
A hashártya rákos megbetegedésének viszonya a méhrák helyéhez | 76 |
A hashártya való átterjedés időpontja | 76 |
A peritoneum általános carcinosisa | 76 |
A folyamat szétterülésének magyarázata, erre von. kisérleti adatok | 76 |
A hashártya megbetegedése recidivák kapcsán | 77 |
A Douglas átmaródása s rákövetkezett septikus peritonitis esetei | 77 |
Elővizsgálat szükséges volta előrehaladott eset excochleatiója alkalmával | 77 |
Perimetritis a méhrák mellett | 77 |
Metastasis távolabbi szervekben | 78 |
A metastasisok gyakorisága bonczolatok alapján | 78 |
Metastasisok recidivák kapcsán | 79 |
A metastasisok helye | 79 |
A máj és vesebeli metastasisok létrejöttének magyarázata | 79 |
A betegség tünetei s lefolyása | 80 |
A rák cardinális tüneteinek gyakorisága | 80 |
A vérzés mint uralkodó tünetről | 81 |
A kifolyás és fájdalmakról (idegszálak rákos megbetegedése) | 81 |
A betegség lefolyása | 82 |
Miért olyan ritka az elvérzési halál s eves rák mellett a sepsis? | 83 |
Hirtelen halál esete | 83 |
A betegség tartama | 84 |
A betegség tartama, a rák helye, az egyén kora az operabilitás állapota szerint | 84 |
A betegség rosszindulatú volta terhesség alatt | 84 |
A diagnosis és eszközei | 84 |
A méhrák eleinte localis betegség | 84 |
Különbség a méh és a más szervek rákja közt | 85 |
A mikroszkopos diagnosistétel fontossága | 89 |
A klimakterikus kor, mint kritikus életkor | 85 |
A belső vizsgálat fontossága | 85 |
A betegek jó kinézése nem irányadó | 85 |
A helybeli lelet | 86 |
A klimax után mutatkozó vérzések és a corpusrák | 89 |
Haemato és pyometra corpusrák mellett | 89 |
Fájdalomparoxysmusok corpusráknál | 89 |
Méhűri vizsgálat, a próbacurette | 89 |
Adenoma malignum | 89 |
A próbaexcisio s a kivett szövetrész vizsgálata | 91 |
A rákot jellemző tulajdonságok a górcsői képekben | 92 |
A kétes górcsői képek, műtéti javalat felállítása ilyen esetekben | 93 |
Differencialdiagnosis szempontjából fontosabb betegségek | 93 |
A hólyag vizsgálata | 97 |
Mely alakoknál fordul elő leggyakrabban a hólyag megbetegedése | 97 |
A hólyagmegbetegedés tünetei | 97 |
A hólyagmegbetegedés felismerése: a cystoskopos képek | 97 |
Az ureterek viselkedéséből a parametrium állapotára levont következtetés | 98 |
Végbélen át eszközölt vizsgálat | 98 |
Mely esetekben fontos a végbélen át való vizsgálat | 98 |
Narcosisban végzett vizsgálat | 99 |
A méhrák kiterjedésének diagnosisa különös tekintettel az operálhatóságra | 100 |
Mely tényezők vizsgálatára alapítjuk az operálhatóság itéletét | 100 |
A parametrium vizsgálata | 100 |
A próbaalaporotomiáról kétes esetekben | 100 |
A rákos beszűrődés megkülönböztetése izzadmánytól a hüvelyen át való vizsgálatnál | 101 |
A rákos beszűródés különbözösége intraligamentosus fibromával szemben | 101 |
Megkülönböztetés adnextumorral szemben | 102 |
Mikor mondjuk ki a parametrium vizsgálata alapján, hogy az eset inoperabilis? | 102 |
A méh mozgathatóságának értéke a radikálisan operálhatóság szempontjából | 102 |
Jó mozgathatóság mellett is inoperabilis lehet az eset és viszont | 102 |
Min alapszik a mozgathatóság s mely körülmények idéznek elő, rák nélkül is megkötöttséget | 102 |
A méh mozgathatóságra semmit se bizonyít a mellékszervek (hólyag, ureter) állapotára nézve. Példa | 103 |
A mirigyek vizsgálata | 103 |
Nem minden rákos mirigy van megnagyobbodva | 103 |
A mirigyek megnagyobbodását a rákon kivül egyéb tényezők is előidézhetik | 103 |
A mirigyek néha hozzá nem férhető helyen feküsznek | 103 |
Mirigyek gyors beszűrődése s jó kitapinthatósága terhesség mellett | 104 |
A mirigylelet bizonytalan volta az operálhatóság szempontjából s műtéteknél | 104 |
Prognosis | |
A rák prognosisáról általában | 105 |
Különös rosszindulatúságot tanusító esetek | 105 |
A prognosis különböző volta az egyes rákalakok s a szöveti szerkezet szerint | 106 |
Az élet tartama nem operált esetben | 106 |
Milyen következményes betegségekben pusztulnak el a méhrákos betegek? | 106 |
Prophylaxis | 106 |
A méhrákra hajlamosító betegségek idejekorán meggyógyítandók | 106 |
A gyakorló, főként a házi orvos szerepe a prophylaxis terén | 107 |
Miképpen volna a górcsői diagnosistétel a gyakorló orvos részére megkönnyíthető? | 107 |
A prophylaxisra törekvő intézkedések, a betegek kioktatása, sajtó (napilapok, brosurák) stb. szerepe | 107 |
A kritikus korban (klimax) tovább egyes rákra hajlamosító nőbetegségek gyógyítása után, a beteg bizonyos idő elteltével újra meg újra vizsgálandó | 107 |
Szükséges-e a rákos beteget elkülöníteni? | 107 |
Gyógyítás | |
A méhrák gyógyításáról általában | 109 |
A műtéti eljárások elsorolása | 109 |
A magas amputatio | 111 |
A magas amputationak a méhrák műtétek közt elfoglalt helye | 111 |
Érvelés a magas amputatio ellen | 112 |
Csonkrecidiva esetei magas amputatio után | 112 |
Hányszor s általában milyen esetekben végeztük? | 113 |
Mi késztetett magas amputatiora | 114 |
A magas amputatio mint szükségműtét | 114 |
A rák localisatioja a magas amputatiora került esetekben | 115 |
A műtét módja | 115 |
A vérzéscsillapítás módja | 115 |
Varróanyag | 115 |
Hányszor s általában milyen esetekben végeztünk? | 113 |
Mi késztetett magas amputatiora | 114 |
A magas amputatio mint szükségműtét | 114 |
A rák localisatioja a magas amputatiora került esetekben | 115 |
A műtét módja | 115 |
A vérzéscsillapítás módja | 115 |
Varróanyag | 115 |
A Douglas megnyitásának esélye | 116 |
A gyógyítás közvetlen eredménye | 116 |
Mortalitás | 116 |
A gyógyulás menete | |
Összehasonlítás a sebgyógyulás szempontjából a totalexstirpatioval | 117 |
Mely esetek volnának a gyógyulás menetét illető tapasztalatok alapján kizárandók a magas amputatio köréből? | 117 |
Javult esetek | 118 |
A végleges, illetőleg | 118 |
Tartós gyógyulás esetei | 118 |
Késői recidiva esete | 118 |
Csonkrecidiva esete | 118 |
A magas amputatio gyógyító értéke még kezdeti stadiumban lévő esetnél is alacsonyabb a totalexstirpatioénál | 119 |
Kiújulás (recidiva) | 119 |
Kiújulás az egyenes (radikális) czélzattall végzett s az eleve pallitativ értékűnek tekintett műtéteknél | 119 |
Végkövetkeztetés | 120 |
A magas amputatio esetei táblázatba foglalva | 122 |
A méh kiirtása hüvelyen át (Totalexstirpatio per vaginam) | 126 |
A vaginalis totalexstirpatio története | 126 |
Az első hüvelyen át eszközölt méhkiirtás Magyarországon | 127 |
A klinikán 20 év alatt végzett vaginális totalexstirpatiók száma | 127 |
Milyen korhatárok közt végeztünk a vaginalis totalexstirpatiót | 127 |
A méhrák helye a vaginális totalexstirpatiora került esetekben | 127 |
A műtét menete | 127 |
Előkészítő műtétek | 130 |
Miért tartózkodnak egyesek az előkészítő műtét korábbi végzésétől | 128 |
Az előkészítő műtételre vonatkozó tapasztalataink; előnyei | 128 |
Előkészítés közvetlenül a totalexstirpatio előtt | 130 |
Miért szükséges az előkészítés a totalexstirpatio előtt | 130 |
Miként végezzünk mi s miként végzik mások | 131 |
Narcosis | 131 |
Narcosis nélkül végrehajtott totalexstirpatio esete | 131 |
Lumbalanaesthesia esete | 132 |
A lumbalanaesthesia javalata | 134 |
Segító bemetszés a feltárásnál, az u. n. Schuchardt-féle paravaginális metszés | 134 |
Mikor alkalmazzuk a paravaginalis metszést? | 135 |
Előnyei | 135 |
Az eredeti Schuhardt-féle metszés leírása | 135 |
A paravaginális metszés czélja | 135 |
A Schuchardt-metszés, mint az abdominális totalexstirpatio versenytára | 136 |
A Schuchardt-metszés hátrányai s veszélyei (a seb gyógyulási zavarai, zsírembolia, hegrecividiák) | 136 |
A hüvelyboltozati körmetszés | 137 |
Eljárás, ha nagyobb darab hüvelyt kell kivenni, példék (teljes hüvelykiirtás esete) | 138 |
A parametrium ellátása | 138 |
A parametrium ellátásnak módjai | 138 |
A parametrium állapota mely határig engedi meg a hüvelyen át való operálást | 138 |
A peritoneum megnyitása a Douglas s az excavatio vesicouterinában | 139 |
A Douglas megnyitásának módja s nehézségei | 139 |
Az excavatio vesic-uterina megnyitása s ennek nehézségei | 140 |
A méh kibuktatása | 140 |
Operálás is situ | 141 |
Eljárás, ha az egyik oldal betegebb | 141 |
A ligamentum latum ellátása | 141 |
A széles szalag ellátásának mikéntje, varróanyag | 141 |
Eltérések a műtét menetében | 142 |
Elbánás a méh függelékeivel | 143 |
Mely esetekben hagyjuk benn az adnexákat s mikor távolítjuk el | 143 |
Alákötésekkel végzett totalexstipatiók | 144 |
Néhány szó az edényellátás módjairól általában, köztük az u. n. ingiexstirpatióról is | 144 |
Az alákötés előnye, varróanyag, technikája | 144 |
Hány esetben használtuk e módszert? | 144 |
Szorítócsipők | 145 |
Miként tértünk át a lekötésekről a szorítócsipők használatára? | 144 |
Hány szorítócsipőt szükséges alkalmazni egy vaginális totalexstirpatio folyamán | 145 |
Néhány szó a szorítócsipők használatának történetéből | 145 |
Angiothrypsia | 146 |
Az angiothrypsia története | 146 |
A használt eszközök | 146 |
Eseteink | 146 |
Az angiothrypsia czélja s előnyei | 147 |
Az utóvérzés veszélye s magyarázata | 147 |
Mely esetekben nem alkalmazható s hol vehetjük esetleg hasznát? | 148 |
Vegyes műtétek | 148 |
Eseteink | 148 |
Mely okból alkalmaztuk e módszert | 150 |
Mások hasonló eljárása | 150 |
A szorítócsipős módszer előnye s hátránya | 151 |
A szorítócsipők előnye s hátránya általában | 151 |
A szorítócsipős módszert illető tapasztalataink | 151 |
A műtéti tartam, az adnexumok eltávolítása | 151 |
Utóvérzések: eseteink | 152 |
A vérzési esetek összefoglaló birálata | 153 |
A vérzések két csoportja: 1. közvetlenül a műtét után: 2. u. n. késői utóvérzések | 153 |
A műszerek jósága, hibás technika, rossz műszerek | 153 |
Az igazi utóvérzések százaléka | 154 |
Utóvérzések esetei a ligaturás módszernél | 155 |
A szorítócsípős és ligaturás módszer összehasonlítása az utóvérzés szempontjából | 155 |
Néha a szövetekben rejlik a szakadékonyság oka | 156 |
A szorítócsípők rejtahagyásának időtartama | 156 |
Elővigyázati szabályok a műszerek levétele alkalmával | 157 |
Az utóvérzés csillapításának eszközei és módja | 157 |
A műtét menete | 127 |
A szomszédos szervek sértése | 158 |
Mely szervek vannak a melléksértésnek kitéve? | 158 |
A szomszédos szerveken támadt sérülések csoportosítása: a létrejövetel módja s az egyes szervek szerint | 158 |
Melléksértések százaléka másoknál | 159 |
Hólyagsértések műtét közben | 160 |
Százaléka | 160 |
Eseteink | 160 |
A hólyagsérülés létrejötte előmozdító körülmények s a létrejövetel módja | 160 |
Elbánás a hólyagsérüléssel | 161 |
Uretersértés műtét közben | 161 |
Százaléka | 161 |
Idetartozó eset | 161 |
Az irodalomból vett példák | 161 |
Az ureter alákötése vagy lefogásának következményei | 162 |
Mi veszélyezteti az uratert leginkább | 162 |
A hol az ureter a parametrium beszűrődésbe vagy ágyazva, tanácsos abdominális úton operálni | 162 |
Mire kell ügyelni műtét közben? | 162 |
Eljárás, ha az ureter elákötésének gyanúja felmerül | 162 |
Uretervarrat, ureterinplantatio | 162 |
Minden totalexstirpatio előtt pontos vizeletvizsgálatot kell keszközölni | 163 |
Képez-e diabetes mellitus ellenjavalatot a totalexstirpatióra nézve? Példa | 163 |
Végbélsértések | 163 |
Százaléka | 163 |
Eseteink | 163 |
A végbélsértésre praedisponáló körülmények | 164 |
Eljárás végbélsérülés esetén | 164 |
Gyógyulási kilátás | 164 |
Utólagos elhalás folytán keletkezett defectusok sipolyok | 164 |
Hólyagsipolyok | 164 |
Uretersipolyok | 165 |
Műtét utáni utólagos beavatkozások s csípőfeltétel okozta sipolyok | 166 |
A melléksértések viszonya a méhrák helye és kiterjedéséhez | 166 |
Az esetek összefoglaló birálata | 167 |
A peritoneális űr nyitva maradása mint egyesek által a szorítócsípős módszer ellen felhozott ellenérv | 168 |
A hashártya s a hüvelyboltozat elzárása megkülönböztetendő | 169 |
Különböző szerzők eljárása | 169 |
Schatz és Tauffer tanár vitája e kérdésben | 169 |
Hány esetben zártuk és hányban hagytuk nyitva a hashártyaűrt | 170 |
Mi késztetett a nyitvahagyásra; esetek | 170 |
Mikor zártuk el s mely esetben hagytuk nyitva | 170 |
A nyitvamaradás egyik hátránya | 170 |
Származott-e hüvelyboltozat elzárásából hátrány? | 171 |
Mely esetekben szükséges drainezni. Példák | 171 |
A gyógyulás lefolyásának mikéntje az elzárva s a nyitva kezelteknél | 172 |
A tapasztalatokból leszűrt tanulság | 173 |
Egyeseknek a hashártya mikéntje az elzárva s a nyitva kezelteknél | 172 |
A drainage módja nyitvatartás esetén | 173 |
Csípők által okozott nyomási s vongáltatási fájdalom | 173 |
Összehasonlítás a fájdalom fokára nézve az alákötésekkel és a szorítócsipőkkel végzett műtét közt | 173 |
A fájdalom megszüntetése | 174 |
A jodoformmérgezés | 174 |
Van-e jodoform-gazenak előnye más gaze felett, s bir-e a jodoform antiseptikus tulajdonsággal | 174 |
Jodoformmérgezés tünetei egy esetben | 175 |
Jodoformmérgezés példái az irodalomban | 175 |
A műtét utáni közvetlen gyógyulás menete általában | 175 |
A gyógyulás mikéntjének százalékos feltüntetése | 175 |
A gyógyulás mikéntje a műtéti módszerekhez viszonyítva | 176 |
Az összes lázas, de gyógyult esetek összefoglaló tárgyalása | 177 |
Lekötésekkel operáltak | 177 |
Szorítócsipőkkel operáltak | 177 |
A gyógyulás mikéntje a méhrák egyes formái szerint | 179 |
Az utókezelésről általában | 180 |
A hüvelyöblítésre használt szerek | 180 |
Különbség az utókezelésben a varróanyag szerint | 180 |
A szorítócsipő levételét kisérő hőemelkedés | 180 |
A hashártyaűrbe felvezetett gaze eltávolításának időpontja | 181 |
A gaze korai eltávolításának veszedelme | 181 |
A gaze túlsoká való benhagyásának hátránya | 181 |
Váladékrekedésből származott hashártyagyulladás esete | 181 |
Az eltávolítás szokásos ideje | 182 |
Bélzavarok a gazepamat által előidézett nyomás folytán | 182 |
Volvulus esete | 182 |
Székürülés nem zárja ki biztonsággal bélátjárhatatlanság jelenlétét | 183 |
Bélzavarok a szorítócsipős módszernél | 184 |
Esetek, a melyekben bélzavarok mutatkoztak | 185 |
A gaze szokottnál korábban és későbben történt eltávolításának példái | 186 |
A gazepamatok eltávolításának módja | 187 |
Utókezelés (hüvelyfecskendés) a gaze eltávolítása után | 188 |
Túlsarjadzás a hüvelyboltozati tölcsérben, annak oka s eltávolításának módja | 188 |
A halálos végű esetek | 188 |
A halállal végződött esetek s a bonczolati leletek ismertetése | 188 |
A bonczolások eredménye összefoglalva | 193 |
Következtetés | 195 |
Mortalitás | 195 |
Halálozási százalék régente (történelmi adatok) | 195 |
Csekélyszámú esetből közölt jó eredmény a véletlen szüleménye lehet | 196 |
A mortalitásra befolyással van az anyag minősége s az, hogy a műtő miképpen válogatja meg eseteit | 197 |
A méhrák helyének befolyása a halálozási százalékra | 198 |
Összmortalitási százalékunk | 198 |
A halálozási százalék apadása az évek során | 198 |
Mások halálozási százaléka (táblázat) | 199 |
Egyesek kiváló eredménye | 200 |
Nagy gyüjtőstatistikából nyert középérték | 200 |
Eredményünk összehasonlítása a gyüjtőstatistikából nyert középértékkel | 200 |
A hüvelyen át végzett méhkiirtás primmer eredményének összemérése ugyanennek a műtétnek más betegségeknél vaó használatánál | 200 |
A méhrák egyes alakjainak halálozási százaléka | 201 |
Halálozási százalék az egyes műtéti módszerek szerint | 201 |
Halálokok az alákötéses, a szorítócsípős és a vegyes módszer mellett | 202 |
Mi esik egyik vagy másik módszer terhére | 203 |
A szorítócsipős módszerrel kedvezőtlenebb esetek is operáltattak | 203 |
Másoknak a szorítócsipős módszerrel elért eredménye | 204 |
Birálat | 204 |
Redukált mortalitás | 205 |
Operálhatóság | 205 |
A betegek elkésve jönnek | 205 |
Az elhanyagoltatás okainak fürkészése Winter által | 205 |
A betegek indolentiája, saját példáink | 206 |
A betegség lappangva köszönt be | 208 |
Az álszeméremérzet | 209 |
A bábák szerepe az elhanyagoltatás körül | 209 |
Az orvosok hibás eljárása | 210 |
A hibás diagnosis | 213 |
Pessimista felfogásból származó mulasztás | 213 |
Az operálhatóság százaléka az u. n. operabilitás | 214 |
Az "operabilitás" fogalmának meghatározása s ennek birálata | 214 |
Régebbi időből származó anyagunk e szempontból való megitélése | 214 |
Az operálhatóság megitélésének ingatag volta | 215 |
Az operabilitás százaléka | 216 |
Klinikán anyag s az operálhatóság százalékának meghat. | 218 |
Az operálhatóság javulása nálunk és másutt | 219 |
A használt műtéti módszerek befolyása az operálhatóságra | 219 |
Milyen műtéti módszerekkel élünk mi s hogy választjuk meg eseteinket? | 220 |
Az operálhatóság javítását czélzó törekvések | 210 |
A műtéti technika javítása nem elegendő, a korai operatiora kell törekedni. Winter működése | 220 |
A közönség, a bábák felvilágosítása, brosurák, figyelmeztető lapok (Bársony, Dollinger), az orvosok bevonása a rákellenes küzdelembe | 222 |
A korai diagnosisra való törekvés | 223 |
A górcsői vizsgálat fontosság s a górcsői diganosistétel megkönnyítése | 224 |
A beteg utasítása szakorvoshoz, gondoskodás az iránt, hogy haladék nélkül utazzék | 223 |
Végezzék a méhkiirtást erre berendezett kórházakban vidéken is | 224 |
Prophylaktikus intézkedés a jövőre nézve, ha az orvos rákra hajlamosító betegséget kezel | 224 |
Végleges gyógyulás | 225 |
Pessimismus egyes műtők felfogásában s ennek jogosulatlan volta | 226 |
A végleges gyógyulás kritériumai | 226 |
A diagnosis biztonsága, a górcsői diagnosis | 226 |
A végleges gyógyulás mértéke gyanánt szolgáló recidivamentesség tartama | 227 |
Az u. n. késői recidivák, saját tapasztalásunk | 227 |
Véglegesen gyógyult eseteink recidivamentességének időtartama | 229 |
A végleges gyógyulás százaléka | 230 |
A számítás módja, különböző felfogások. (Winter, Wertheim, Waldstein, Hegar) | 230 |
Helyes-e az ismeretlen sorsúak besorozása a recidivák közé? Saját tapasztalásunk | 231 |
Végleges gyógyulási százalékunk Winter szerint számítva | 232 |
Végleges gyógyulás a rák különböző helye szerint | 232 |
Corpusrák gyógyulási eredménye | 233 |
A collumrákok osztályozása prognosis szempontjából | 234 |
Mi tekintetben legrosszabb a cervixrák | 234 |
Mások eredménye | 234 |
A corpusrák jóindulatú voltának magyarázata s a relatív jóindulatúság foka | 236 |
Az 5 évnél rövidebb idő óta recidivamentesek | 236 |
A végleges gyógyulás az egyes műtéti módok szerint s a szorító csípős módszer összefoglaló birálata | 237 |
Százalékos feltüntetés a lekötéssel és a szorítócsipőkkel operáltaknak | 237 |
A szorítócsipőkkel operált esetek minősége | 237 |
A szorítócsipős módszer összefoglaló birálata | 238 |
Az u. n. absolut gyógyulási szám | 238 |
Egységes elvek a rákstatisztikák készítésénél | 238 |
Az operabilitás befolyása az absolut gyógyulási számra | 239 |
Felfogásbeli különbség Winter és Waldstein között | 239 |
Winter és Waldstein mathematikai formulája | 240 |
Az irodalombeli absolut gyógyulási számértékek birálata | 241 |
Az absolut gyógyulási szám nálunk | 241 |
Mások értékei | 243 |
A recidiva | 244 |
A recidivákat illető felfogás s a recidiva különböző keletkezési módjai | 244 |
A rák u. n. multicentrikus és multiemporaer fellépése | 245 |
A recidivák beosztása | 246 |
A recidva egyes módjainak jelentősége | 246 |
Recidivaeseteink s a recidiva százaléka | 246 |
A recidiva fellépésének ideje a műtéttől számítva | 247 |
Mások ezirányú tapasztalatai | 247 |
U. n. késői recidiva példája | 248 |
A késői recidivák birálata | 248 |
A recidiva helye | 248 |
A recidivák helyének ismeretéből folyó tanulság a műtéti eljárásra nézve | 249 |
A recidivált esetekben hol volt a rák primaer helye? | 249 |
Hüvelyre való átterjedés és a parametrium beszűrődésének befolyása a recidivára | 249 |
Mekkora befolyással bir a hüvelyre és a parametriumra való átterjedés a recidivára | 249 |
Néha kedvezőtlen esetben is sikerül végleges gyógyulást elérni | 249 |
Ennek magyaráazata s mások hasonló tapasztalása | 250 |
A recidiva tünetei | 250 |
A recidiva felismerése | 251 |
Megkülönböztetés izzadmánytól | 251 |
A recidiva műtéti gyógyításának nehézsége, összehasonlítva a szervezetben kedvezőbb helyen fekvő recidivacsomókkal | 251 |
Recidivált gyógyító műtéti törekvések | 251 |
Az ilyen műtétek nehézségei | 252 |
Milyen feltételek mellett jogosult? | 252 |
Négy izben végrehajtott recidiva-műtét egy egyénem | 252 |
A vaginális totalexstirpatio mint palliativ műtét. Az úgynevezett palliativ hysterektomia | 253 |
Milyen czím alatt szerepelnek az irodalomban a radikális műtétre már nem alkalmas esetek? | 253 |
A palliativ hysterektomia czélja | 253 |
Pallitativ hysterektomiával elért eredményünk | 253 |
Mások eredménye | 254 |
A műtét jogosult volta | 254 |
Paravaginális metszése vagy inkább laparotomiára valók-e ezek az esetek? | 255 |
A vaginális totalexstirpatio eseteinek táblázatos összefoglalása | 256 |
Sacrális úton végzett totalexstirpatiók | 298 |
Történelmi adatok | 298 |
Álláspontunk | 298 |
A módszer hátrányai | 298 |
Eseteink | 298 |
A sacrális módszer birálata | 299 |
A sacrális úton végzett totalexstirpatiók eseteinek táblázata | 300 |
Perineális methodus | 302 |
Az abdominális radicaloperatio | 302 |
Az abdominális módszer felújítása, történelmi adatok | 302 |
A mai abdominális radicaloperatio elkülönítendő a régi Freund-féle műtéttől | 303 |
Freund érdeme | 304 |
A mai abdominális radicalomperatio czélja. Wertheim fellépése | 304 |
Mások hasonló irányú törekvése | 304 |
A giesseni (1901), római (1902), párisi (1904) congressusok ez irányú munkálatai | 305 |
A pár év előtt megnyilvánult szélsőségek a méhrákműtéteket illető felfogása terén | 305 |
Az abdominális módszer előnyei | 306 |
A betegség kiterjedésének közvetlen látása: Összehasonlítás a paravaginális metszés által elérhető előnnyel | 306 |
Kétes esetekben az operálhatóság biztosabban megitélhető ez úton - erre vonatkozó tapasztalatok | 306 |
A primaer tumor nagyobb kiterjedésben való kiirthatása | 307 |
Az eredmények javulása analog módon a más szerveknél eszközölt radikálisabb kiirtáshoz | 307 |
Az operálhatóság határainak tágítása | 307 |
A hüvelyi méhkiirtás után támadt recidivák tanulságának értékesítése az abdominális módszer keretében | 307 |
A méhrákműtétek fokzatos fejlődése | 307 |
A medenczebeli sajátos viszonyok korlátozó hatása | 307 |
A mirigykiirtás értéke | 308 |
Meglepetésszámba menő gyógyulások s ennek magyarázata | 309 |
A szomszédos szervekkel (hólyag, ureter, végbél) való tökéletesebb elbánás, mint az abdominális módszer egyik előnye | 311 |
A hüvely tetszés szerinti hosszúságban eszközölhető kiirtása | 311 |
Az u. n. határon álló esetek megoperálhatása | 311 |
Az operálhatóság emelkedése az abdominális módszer használata által különböző szerzőknél | 312 |
A végleges gyógyulás javulása s az u. n. absolut gyógyulási szám növekedése | 312 |
Az abdominális módszer veszélyei és hátrányai | 313 |
Összehasonlítás a műtéti behatás szempontjából a vaginális módszerrel | 313 |
A shock | 313 |
A hosszas narcosis | 314 |
Az infecito s ennek meggátlására irányuló törekvés | 315 |
A vérvesztés, az arteria hypogastrica praevntiv alákötése műtét közben (Faure) | 315 |
Szomszédos szervek utólagos átlyukadása | 315 |
Az ureternecrosis s ennek elkerülése | 315 |
A nagy vivőerek sértésének veszélye | 317 |
Az abdominális radicaloperatio mortalitása összehasonlítva a vaginalissal | 317 |
Várható-e a mortalitás javulása | 318 |
A rákos betegek állapota általában rosszabb (öreg, kivérzett egyének stb.) | 318 |
Megokolt-e a korai stadiumban lévő esetek ez úton való operálása | 318 |
Compliatiók a gyógyulás menetében az abdominális műtét után | 319 |
Az abdominális módszer előnyeinek s hátrányainak egybevetéséből leszűrhető tanulság | 319 |
A műtéti eljárásra nézve a beteg állapotának mérlegelése legyen mérvadó | 319 |
Mely esetekben választandó az abdominális módszer | 319 |
Mikor választjuk kénytelenségből a ventrális utat? | 319 |
Az abdominális út contraindicatioi | 320 |
A jövő perspectivája | 320 |
Adatok más műtétek fejlődésének történelméből | 321 |
Mely esetben válhatik az abdominális módszer úgyszólva kötelezővé | 321 |
Álláspontunk | 321 |
Különböző szerzők állásfoglalása | 322 |
A felfogás különböző | 325 |
Főbb műtéti typusok | 326 |
A főbb műtéti typusokról általában | 326 |
A kombinált abdomino-vaginális módszer | 326 |
Czélja | 326 |
Technikája | 327 |
Saját eljárásunk; eseteink | 327 |
A tisztán abdominális, de nem ú. n. radikális eljárások közül a Doyen-féle műtét leirása | 328 |
Tulajdonképpeni radikális methodusok | 329 |
Wertheim módszere | 329 |
Módosításai | 329 |
Bumm módosítása | 330 |
Az ureter kikészítése, topographiája | 332 |
Hogyan leljük meg leggyorsabban | 332 |
Milyen képletekkel lehet összecserélni | 333 |
Viszonya az arteria és vena vasicovaginalishoz | 333 |
Varicositás, kellemetlen vérzés | 334 |
Elbánás a vivőeres vérzéssel | 334 |
Az arteria uterina ellátása | 334 |
Az arteria vesicalis superior kimélete | 334 |
Az ureter tápláló forrásai s azok kimélete | 334 |
Az ureternecrosis magyarázata | 335 |
Mit tehetünk az ureternecrosis elkerülésére | 335 |
Miként végezzük mi jelenleg az abdominális radicaloperatiót | 337 |
Mackenrodt módszere | 341 |
A Mackenrodtéhoz hasonló módosítások (Amann, Herff, W. Poten) | 342 |
Jonescu módszere | 342 |
Rövid beszámolás eddig (1907. május 31.) végzett abdominális totalexstirpatioinkról | 343 |
A használt módszerek | 344 |
Az egyenes radikális czélzattal végzett műtéteken kívül megy okok miatt választottuk az abdominális utat | 344 |
Az e módon operált méhrákalakok | 344 |
A typusos radikális műtétek elkülönítése | 344 |
A kombinált eljárások | 344 |
A gyógyulás lefolyásáról | 344 |
A shock | 344 |
Complicatiók | 344 |
Mortalitás | 345 |
Végleges, illetőleg tartós gyógyulásd | 345 |
Mi az eddigi kétségtelenül megállapítható haszon az abdominális módszer használatából folyólag | 345 |
Az 1901. tanév végéig végzett abdominális totalexstirpatiók táblázatos összefoglalása | 346 |
Palliativ gyógyítás | 350 |
Hány esetben nyujtottunk palliativ segítséget | 350 |
Az esetek minősége | 350 |
Hány esetben volt átterjedése a hüvelyre, a parametirumra s a hólyagra? | 350 |
Eljárásunk a palliativ kezelésnél | 350 |
Az oleum terebinthinae használata vérzés ellen | 350 |
A chlorzink-pasta | 351 |
Egyéb étető szerek | 352 |
Absolut alcohol parenchymás injectiók | 352 |
Különféle gyógyszerek | 353 |
A galvánáram alkalmazása | 353 |
A Röntgen-sugarak használata | 353 |
A rákgyógyító serumok, s ezek birálata | 353 |
A gyógyulás menete. Utókezelés | 354 |
A láz oka | 355 |
Halállal végződött esetek | 355 |
Bonczolatok eredménye | 355 |
A rák kiterjedését nem tudjuk előre minden esetben megállapítani | 355 |
Túlságosan előrehaladott esetben az excochleatio is veszélyes | 356 |
A kaparás és paquelinezés általában veszélytelen | 356 |
Mortalitás százaléka | 356 |
A gyógyulás közvetlen eredménye | 356 |
Hány eset javult, hány nem | 356 |
Láttunk-e tartós javulást | 356 |
Láz hatása a rákra | 356 |
Javulás a méhrák helye szerint | 356 |
Mennyivel képes a palliativ kezelés meghosszabbítani az életet | 356 |
Alapos kiégetés után a méh néha mozgathatóbbá válik | 357 |
Kezelés az utolsó stadiumban | 357 |
Mely esetekben ellenjavalt még a palliativ műtéti beavatkozás is? | 357 |
Milyen kezelési módszerek és gyógyszerek alkalmazhatók az utolsó stadiumban? | 357 |
Krönig műtétje: az arteria hypogastrica és ovarica alákötése hasmetszés útján, a vérzés és kifolyás szüntetése végett | 357 |
Mely esetben alkalmazható? | 358 |
Psychikus hatás a rákban szenvedőre | 360 |
A palliative kezelt esetek táblázatos összefoglalása | 360 |
Méhrák és terhesség, szülés, gyermekágy | |
A méhrák és terhesség complicatiojáról általában | 374 |
Eseteink története a hozzáfűzött epikrisissel együtt | 375 |
A méhrák és terhesség complicatiojának ritkasága | 381 |
Életkor | 382 |
Eseteink kora évtizedek szerint | 382 |
A szélső korhatárok | 382 |
A terhességgel komplikált és nem komplikált rákesetek összehasonlítása a korra nézve; táblázat | 383 |
A szülési arányszám | 383 |
A szülési aranyszám összehasonlítása ugyanennek más betegségben szenvedőknél található értékével | 384 |
A sok szülés hajlamossá teszi a méhet a rákos megbetegedésre; ennek magyarázata | 384 |
Az abortusoknak a szülések számához mért aránya is nagyobb | 384 |
Volt-e fogamzás folytonossága akadályozva? | 385 |
Megvolt e rák terhesség előtt, avagy a terhesség alatt keletkezett? | 385 |
Minden valószínűség szerint a terhesség előtt meg volt már a betegség | 385 |
Esetek | 385 |
Azok az esetek, a melyekben a rák valószinűleg a terhesség alatt keletkezett | 386 |
Esetek | 386 |
Hány esetben történt a fogamzás a már beteg méhben és hány esetben betegedett meg a már terhes méh | 386 |
Eltérő nézet | 386 |
A terhességgel kombinált rák chorionepithelioma is lehet | 387 |
A rák székhelye | 387 |
Lehetséges-e terhesség corpusrák mellett? | 387 |
Cohsntein nézete a fogamzás felől cervixráknál | 387 |
A terhességgel kombinált rák localisatioja eseteinkben és másoknál | 387 |
Átterjedés a hüvelyre | 388 |
Terhesség befolyása a méhrák tovaterjedésére | 388 |
Álképletek növekedése a terhesség alatt általában | 388 |
Tünetek | 388 |
A cardinális ráktünetek gyakorisága | 388 |
A vérzés, mint kimagasló tünet | 388 |
A terhesség lefolyása | 389 |
Jellemző kórtörténeti adatok | 389 |
A terhesség tartama | 390 |
A terhesség tartama a rákkal való combinatio mellett | 390 |
Hány esetben érte el a terhesség rendes végét? | 390 |
Mások ezirányú tapasztalatai | 390 |
Hajlamossá tesz-e méhrák abortusra | 390 |
A szülés időpontja | 390 |
Mi indítja meg a terhesség időelőtti megszakadását | 390 |
Szülőfájások késése, túlviselt terhesség | 392 |
Missed labour s ennek magyarázata | 392 |
Szülő erők | 393 |
Renyhén működő szülő erők, elhúzódó szülések | 393 |
Miért nem jön létre gyakrabban méhrepedés? | 393 |
A méhrepedés gyakorisága rák mellett régente | 393 |
A méhszáj beszűrődése mint mechanikus akadály; túlerős szülőfájások, secunder fájdalomngyengedés | 393 |
A szülés tágulási időszaka | 393 |
A tágulási szak tartama | 393 |
Mitől függ a tágulási szak különböző hosszúsága? | 393 |
Az álképlet által támasztott akadály erőszakos legyőzetése a következményes sérülések | 393 |
A vérzés veszélye; a rákos beszűrődés, mint a vérzést akadályozó tényező | 394 |
Az infectio veszélye, példák | 394 |
A hol láz lép fel,ez rendszerint súlyos infectio jele | 394 |
A burokrepedés | 394 |
A korai burokrepedés oka s mechanizmusa méhrák mellett | 394 |
A korai burokrepedés hátrányos következményei | 394 |
A kitolási szak | 395 |
Szülészeti műtétek gyakorlata válnak szükségessé. Eseteinkben végzett műtétek | 395 |
Az önként lefolyt szülések száma | 395 |
Mely esetben lehet a szülés a méhrák mellett megkönnyítve? | 395 |
Lepényi időszak | 395 |
A lepényválasztás veszedelme | 395 |
A lepényodanövés oka | 395 |
Magzatok | 396 |
A magzatok többnyire gyengén fejlettek | 396 |
Az élve született magzatok százaléka | 396 |
Az életképesség alsó határát meghaladott magzatok | 396 |
Az éretsség foka, méretek | 397 |
Megokolt-e súlyt helyezni a magzat életére méhrák mellett? | 397 |
Gyermekágy | 397 |
A gyermekágyas szomorú sorsa a méhrák mellett | 397 |
Az u. n. autoinfecito kérdésének megvilágítása a méhrákról szerzett tapasztalatok alapján | 398 |
A gyermekágy lefolyása eseteinkben | 398 |
A gyermekágy lefolyásának elemzése 3 szempontból: | 399 |
A természetes szülőutakon át lefolyt szülés utáni gyermekágy | 399 |
A láztalan és lázas esetek elkülönítése | 400 |
A császármetszés és a méhkiirtás feltünő jó eredményei | 400 |
A halálos végű esetek. Mortalitás | 400 |
A halálokok | 400 |
A septikus infectio gyakori volta | 400 |
Milyen esetekhez csatlakozott sepsis? | 400 |
A halálozás százaléka | 401 |
Irodalmi adatok | 401 |
A halálozási százalék átlaga az irodalomban talált esetekből kiszámítva | 401 |
A rák és a gyermekágy kölcsönhatása egymásra | 401 |
A gyermekágy után támadt méhrák prognosisa | 401 |
Diagnosis | 401 |
A terhesség felismerésének nehézsége méhrák mellett | 401 |
A rák felismerése s ennek nehézségei terhesség mellett | 402 |
Differential diagnosis | 402 |
Tévedések | 402 |
Prognosis | |
A rák különös rosszindulatúsága s a prognosis kétes volta terhesség mellett | 403 |
Prognosis a szülésre vonatkozólag | 403 |
Mikor legnagyobb a veszély foka? | 403 |
Mortalitás régente | 403 |
A helyzet javítása czélszerá therapia által | 403 |
Mikor legkedvezőbb a prognosis? | 404 |
A magzatélet veszélyei | 404 |
Prognosis a rák gyógyítása szempontjából | 405 |
Gyógyítás | 405 |
Szülészi eljárás | 406 |
A rák gyógyítása | 412 |
A terhességgel komplikált rák gyógyítási eredménye. Végleges gyógyulás | 417 |
Saját tapasztalás | 417 |
Irodalmi adatok | 417 |
Az eredmények javításának reménye | 417 |
A méhrák és terhesség eseteinek táblázatos összefoglalása | 418 |
Függelék | |
A primaer hüvelyrák | 431 |
Aetiologia | 435 |
A primaer hüvelyrák helye | 436 |
A tovaterjedés útjai | 437 |
A hüvelyrák tünetei | 437 |
Operálhatóság | 438 |
Diagnosis | 439 |
Prognosis | 440 |
Műtét | 440 |
Gyógyulás | 445 |
Közvetlen eredmények | 445 |
A gyógyulás menete | 445 |
Végleges és tartós gyógyulás | 446 |
Recidiva | 447 |
A hüvelyrák palliativ kezelése | 447 |
A primaer hüvelyrák eseteinek táblázatos összefoglalása | 448 |
Hüvelyrák és terhesség | 452 |
A külső nemző részek rákja | |
Vulvarák | 453 |
Húgycsőrák | 454 |
Clitorisrák | 455 |
Befejező rész | 457 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.