A földrajz tanítása

Tartalom

ELŐSZÓ 3
I. A FÖLDRAJZTANÍTÁS MÓDSZERTANÁNAK TÁRGYA, FELADATAI, KAPCSOLATAI 5
1. A földrajz mint tantárgy 5
2. A földrajztanítás módszertanának tárgya és feladatai 6
3. A földrajztanítás módszertanának kapcsolata más tudományágakkal 7
4. A földrajztanítás módszertanának rendszere 11
Irodalom 12
II. A TÁRSADALMI IGÉNYEK VISSZATÜKRÖZŐDÉSE A FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETÉBEN 13
1. A legrégibb társadalmak idején 13
2. Az ókori rabszolga-társadalmakban 13
3. A középkori feudális társadalomban 15
4. A földrajztudomány kibontakozása és a földrajz tanítása az újkorban 17
A földrajz tantárgy kialakulása 17
A földrajz feladatának és tartalmának tisztázása 20
Új módszerek keresése 21
5. A földrajzoktatás helyzete a Szovjetunióban 23
6. A magyar földrajztanítás történetének áttekintése 26
A Ratio Educationis előtt 26
A Ratio Educationis megjelenésétől 1867-ig 29
1867-től a felszabadulásig 31
Változások a földrajztanításban a felszabadulás után 32
Irodalom 34
III. A FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁNAK SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATAI 35
A) A földrajztanítás nevelési feladatai a művelődési javak szerint 37
1. Tudományos nevelés a földrajztanításban 37
2. A politechnikai nevelés lehetőségei a földrajztanításban 38
3. Erkölcsi nevelés a földrajztanításban 41
Hazaszeretetre és szocialista nemzetköziségre nevelés 42
Honvédelmi nevelés 46
Fegyelmezett munkára nevelés a földrajztanításban 49
4. Esztétikai nevelés a földrajztanításban 50
5. A testi nevelés lehetőségei a földrajztanításban 52
6. Világnézeti nevelés a földrajztanításban 53
A világ anyagiságának tudatosítása 54
A világ megismerhető és megváltoztatható 54
Dialektikus gondolkodásra nevelés a földrajzi összefüggések megláttatásával 56
Az ellentmondások és a fejlődés bemutatása a földrajztanításban 63
Politikai nevelés a földrajztanításban 64
B) A földrajztanítás nevelési feladatai a pszichikum tevékenységei szerint 65
1. Értelmi nevelés a földrajztanításban 65
2. Az érzelmek nevelése a földrajztanításban 67
3. Az akarat nevelése a földrajztanításban 67
4.A tevékenységre nevelés feladatai a földrajztanításban 68
Irodalom 69
IV. A FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁNAK TARTALMA 70
1. A földrajzi ismeretek sajátosságai 70
A földrajzi jelenségek 70
Földrajzi folyamatok és összefüggések 72
A földrajzi egyedi fogalmak tartalma és a topográfiai ismeretek 74
A földrajzi ismeretek általános struktúrája 75
2. A földrajz tantervelméleti kérdései 87
Az általános iskola célkitűzése és a földrajztanítás feladatai 87
A földrajz tantervi anyaga kiválasztásának szempontjai 88
A földrajzi ismeretek tantervi elrendezésének problémái 91
3. Az 1962-es földrajzi tanterv 98
A földrajz tanításának feladatai az általános iskolában 98
A környezetismeret földrajzi anyaga 99
A földrajz tanítási anyaga 99
A földrajz tanítási anyaga a középiskolákban 103
A tanterv és a követelményrendszer 104
A nevelési feladatok megvalósításának lehetőségei 105
Néhány megjegyzés az 1962-es földrajzi tantervhez 105
Irodalom 106
V. DIDAKTIKAI FELADATOK TELJESÍTÉSE A FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁBAN 107
1. A motiváció kérdése a földrajztanításban 110
Hogyan tehetjük a tanulók előtt vonzóvá a földrajzot? 110
Miképpen kelthetjük fel a tanulók érdeklődését? 111
Hogyan tehetjük a földrajzi ismeretek elsajátításában érdekeltté a tanulókat? 114
2. A földrajzi ismeretszerzés mozzanatai 115
Tényanyag biztosítása a földrajztanításban 115
A tényekre támaszkodó elemző tevékenység és általánosítás 127
A földrajzi ismeretek rögzítése 138
3. A földrajzi ismeretek alkalmazása 143
A meglevő ismeretek alkalmazása az ismeretszerzés mozzanataiban 143
Gyakorlati feladatok megoldása az iskolában 144
Képek, ábrák, grafikonok, statisztikai adatok értékelése 145
Az ismeretek gyakorlati alkalmazása az iskolán kívül 145
4. A földrajzi ismeretek ellenőrzése, értékelése és osztályozása 145
Az ellenőrzés funkcióinak érvényesülése a földrajztanításban 146
Az ellenőrzés helye a földrajztanítás folyamatában 148
A földrajzi ismeretek ellenőrzésének módjai 150
A teljesítmények osztályozása 154
Irodalom 155
VI. A FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁBAN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK 157
A) A földrajztanítás módszerének megválasztását meghatározó tényezők 159
1. A nevelési feladatok szempontjainak biztosítása 159
2. A tanítási egység tartalmához való alkalmazkodás 160
3. A tanulók fejlettségi foka és az osztály sajátos összetétele 161
4. Az iskola felszerelése 162
5. A földrajztanár személyisége, közvetlen és közvetett tapasztalatai 162
B) Módszerek és eszközök 163
1. A földrajzi ismeretek szóbeli átadása 163
Az ismeretek szóbeli közvetítése a tanár által 164
A megbeszélés (beszélgetés) módszerének alkalmazása a földrajztanításban 168
2. A szemléltetés (bemutatás) módszerének alkalmazása a földrajztanításban 175
A tanár szerepe a szemléltetés során 177
A tanuló szerepe a szemléltetés során 178
A valóság közvetlen bemutatása szemléltetéssel 179
a) A valóság bemutatása a földrajzi környezetben 179
b) A valóság közvetlen bemutatása kísérlettel 183
c) A valóság közvetlen bemutatása gyűjteményekkel 197
A közvetett szemléltetés lehetőségei 199
a) Képek és diapozitívek a földrajztanításban 200
b) A film alkalmazása a földrajztanításban 206
c) Az Iskolatelevízió földrajzi adásai 209
d) A magnetofon alkalmazása a földrajzórán 210
e) A dombormű és a modell 211
f) Homokasztal vagy homoktálca a földrajzi szemléltetésben 212
g) A tellúrium alkalmazása a szemléltetésben 214
h) Szemléltetés a földgömbbel (glóbusszal) 214
i) Komplex szemléltetési lehetőségek a földrajzi gyakorlóterületen 215
j) A térkép szerepe a földrajztanításban 217
k) Applikációs tábla alkalmazása a földrajzi szemléltetésben 223
l) A különböző ábrák és a szemléltető rajzolás jelentősége a földrajztanításban 224
3. A tanulók önálló munkája a tankönyvvel, a munkafüzettel és egyéb írásbeli információ felhasználásával 237
A tankönyvek szerepe a földrajzi ismeretszerzésben 237
A földrajzi munkafüzetek szerepe az önálló ismeretszerzésben 240
Statisztikai adatok, földrajzi tartalmú könyvek, folyóiratcikkek felhasználása a földrajztanításban 248
4. A módszerek variálásának lehetőségei egy adott ismeretanyag feldolgozásában 249
5. Ismétlés a földrajzórán 257
Irodalom 258
VII. A FÖLDRAJZTANÍTÁS SZERVEZETI FORMÁI 260
1. Különböző óratípusok a frontális és az egyéni munka variált érvényesítésével 260
Új ismeret feldolgozására szolgáló óra. Az ellenőrzés megelőzi az ismeretfeldolgozást 261
Új ismeret feldolgozására szolgáló óra. Az ellenőrzés beékelődik az új anyag feldolgozásába 265
Új ismeret feldolgozására szolgáló óra alkalmazó ellenőrzéssel 268
Új ismeretek szerzése a munkafüzet feladatainak önálló megoldásával 270
Új ismeret feldolgozására szolgáló óra olvasmánytárgyalással 271
Az ismeretek gyakorlati alkalmazására szolgáló óra 272
Ismétlő-rendszerező óra frontális és önálló tanulómunka variálásával, közbeiktatott egyéni ellenőrzéssel 273
Ellenőrző óra változatos ellenőrzési formákkal 274
Ellenőrző óra feladatlap kitöltésével és kollektív javításával 274
2. Csoportmunka a földrajzórán 275
A csoportmunka lehetőségei a földrajztanításban 276
A csoportmunka feladatainak összeállítása 277
A csoportalakítás problémája 278
A földrajzórán alkalmazott csoportmunka néhány típusa 278
3. Programozás a földrajztanításban 282
4. A tanulmányi kirándulás és az üzemlátogatás 290
5. A földrajzi szakkör 295
6. A tanulók iskolán kívül végzett munkájának megszervezése, segítése 296
A házi feladat elvégzésének biztosítása 296
Korrepetálás a napközi otthonban 297
Irodalom 298
VIII. NÉHÁNY GYAKORLATI KÉRDÉS 299
1. Az egész évi munka megtervezése 299
A tanmenet 299
A tématerv 300
2. Felkészülés a földrajzórára 301
3. A földrajzóra elemzése 303
4. A földrajzi szaktanterem (kabinet) 306
Irodalom 308
IX. A FELNŐTTOKTATÁS ÉS A FÖLDRAJZI ISMERETTERJESZTÉS METODIKAI KÉRDÉSEI 309
1. Földrajz a dolgozók általános iskolájában 309
2. A földrajzi ismeretterjesztés 311
Irodalom 313

Témakörök