Előszó
A takarmányínség elleni nehéz küzdelmében kíván a magyar gazda segítségére jönni e kis könyv. Terjedelemre ugyan nem nagy, de tartalomra annál súlyosabb: megtanít arra, mit tegyen a gazda, hogy még...
Tovább
Előszó
A takarmányínség elleni nehéz küzdelmében kíván a magyar gazda segítségére jönni e kis könyv. Terjedelemre ugyan nem nagy, de tartalomra annál súlyosabb: megtanít arra, mit tegyen a gazda, hogy még ínséges időben se fogyjon ki jószága jászlából a takarmány.
Nem csodaszer, nem csodanövény segít ehhez, hanem amint a könyv címe mondja: a silózás.
Aki még nem hallott a silózásról, azaz erjesztett takarmánynak készítéséről arra alkalmas tartályokban, u. n. silókban, ne gondolja azt valami még ki nem próbált újdonságnak. A külföldön már évtizedek óta alkalmazzák, A külföldi mintára a silózást annak idején a magyar gazdák is kezdték megpróbálni, mert jó dolognak nézték, de csakhamar felhagytak vele, nem kellett nekik.
Vajjon miért nem?
Ezt kérdezte e könyv írójának édesapja, Kovátsits Károly is, amikor nvugdijas korában visszavonult a Vas vármegyében fekvő lukácsházai 60 kat. holdas kis birtokára gazdálkodni. Ott kezdett azután a silózás kérdésével 1928-tól kezdve behatóan foglalkozni.
Egy amerikai mondás azt tartja, hogy a nagy igazságok kis laboratóriumokban születnek. Ez egyszer kisgazdaságban született meg a felismerése annak, hogy a magyar gazdáknak eleinte miért nem kellett a silózás és hogy milyen takarmányerjesztési mód felelne meg nekik. Korai halála - sajnos - meggátolta Kovátsits Károlyt abban, hogy nagy jelentőségű felismerését közkinccsé tegye.
Apja eszméjét fia, e könyv írója, dr. Kovátsits László, vitte diadalra, A korszerű magyar sílógazdálkodás megismertetésére és terjesztésére több könyvet írt, előadásokat mondott és ő volt a második világháború előtt a Magyar Földmívelésügyi Kormány által megindított, sikeres és áldásos kisgazda silóépítési akciónak megszervezője és irányítója.
Gazdag tapasztalatait e könyvben adja összesűrítve a magyar gazda kezére.
Vissza