Fizika

Tartalom

Bevezetés.
1. §. Az észlelés és kísérlet... 5
2. §. Tapasztalati tételek 5
3. § Hipotézis. Elmédet 6
4. §. Anyag, test, térfogat, tömeg 7
5. §. A hosszúság, idő és tömeg mérése 7
ELSŐ RÉSZ.
Mechanika.
ELSŐ FEJEZET.
A mozgás tana. - Kinematika.
6. §. A mozgásról általában... 11
aj Egyenesvonalú mozgások.
7. §. Az egyenesvonalú egyenletes mozgás 13
8. §. A változó mozgásról általában, gyorsulás 13
9. §. Az egyenletesen változó mozgás. Szabad esés 15
10. §. Egyenlőtlenül változó egyenesvonalú mozgás 18
11. §. A mozgások összetétele és szétbontása 20
b) Görbevonalú mozgás.
12. §. Egyenletes körmozgás ... 22
MÁSODIK FEJEZET.
Erők tana. - Dinamika.
a) Általános rész.
13. §. A mozgások alaptörvényei 23
14. §. Az erő mértéke 24
15. §. A tömegmérésről 26
16. §. A hajított test mozgása 26
17. §. A centrifugális és centripetális erő 28
Kényszermozgás.
18. §. Kényszererők 29
19. §. Mozgás a lejtőn 29
A munka és energia.
20. §. Az erő munkája 31
21. §. Az energia fogalma, mozgási (kinetikus) és helyzeti (potenciális) energia 32
22. §. Az energia megmaradásának elve 33
A testek általános tulajdonságai.
23. §. Oszthatóság. Atom. Molekula 35
24. §.. Molekuláris erő. Kohézia 35
25. §. Halmazállapot 35
b) A szilárd testek dinamikája.
26. §. Szilárd, merevrendszerek 36
27. §. Haladó és forgó mozgás 36
28. §. A haladó és forgó test mozgási energiája.
Tehetetlenségi nyomaték 36
29. §. Az erő munkája forgó mozgásnál 37
30. §. Az erő támadáspontja. A különböző támadásponttal
bíró erők összetevése 37
31. §. A párhuzamos erők középpontja. Súlypont 38
32. §. Az erőpár 39
33. §. Az egyensúly 39
34. §. Gép 40
35. §. A csiga 40
36. §. Az emelő 41
37. §. A mérleg ... 42
38. §. Az inga 45
39. §. A matematikai vagy egyszerű inga 47
40. §. A megfordítható inga 47
41. §. Az inga alkalmazásai... 48
42. §. A pörgettyű 48
Molekuláris hatások a szilárd testekben.
43. §. Rugalmas alakváltozások 49
44. §. Az ütközés _ 51
A mozgás akadályai.
45. §. Súrlódás 52
46. §. A közeg ellenállása 53
Általános tömegvonzás (gravitáció).
47. §. Középponti (centrális) mozgás. Kepler törvényei 54
48. §. Az égitestek vonzása 55
49. §. Az égitestek és a Föld vonzásának azonossága 56
50. §. Az általános tömegvonzás (gravitáció) törvénye, mint a tapasztalások kifejezése, a gravitáció állandója 57
51. §. A nehézségi erő változása a Föld felületén. Összefüggés a nehézségi erő és a Föld vonzóereje közt. A g meghatározása 60
52. §. A Földtömege és sűrűsége 61
c) A. cseppfolyós testek dinamikája.
53. §. A cseppfolyós testek általános tulajdonságai 62
54. §. A Pascal-féle tétel 62
55. §. A folyadékok szabad felülete ... - 64
56. §. Hidrosztatikai nyomás ... 64
57. §. Az Archimedes-féle törvény 65
58 §. Sűrűség Fajsúly 66
59. §. A relatív sűrűség meghatározása 67
60. §. A testek úszása 67
61. §. Areométer 68
62. §. A közlekedőedények törvényei 68
63. §. A folyadékok állandósult áramlása 69
Molekuláris hatások a folyadékokban.
64. §. Az észrevehető hatások gömbje. Felületi feszültség... 72
65. §. A nehézségi erőnek alávetett folyadék felülete 75
66. §. Oldás 74
67. §. Diffúzió. Ozmózis. Ozmotikus nyomás 76
dl A gázok dinamikája.
68. §. A gázokról általában... ... 78
69. §. A levegő nyomása és súlya 78
70. §. A légnyomás mérése. Barométer 78
71. §. Mariotte-Boyle-féle törvény 81
72. §. A manométer 82
73. §. A légszivattyú 83
74. §. A testek súlyvesztesége a gázokban 85
75. §. A gázok kiömlési sebessége 86
MÁSODIK RÉSZ.
Rezgéstan és hangtan.
76. §. Harmonikus mozgás. Hullám 87
77. §. Pontsorok tranzverzális és longitudinális rezgése 88
78. §. Egyirányú és ellentett irányú hullámok összetétele 90
79. §. A Huyghens-féle elv 92
80. §. A hang keletkezése. Hangforrás. Hangvezető közeg 94
81. §. A hang terjedési sebessége 94
82. §. A fül 95
83. §. A hangok osztályozása .„ 96
84. §. A zenei hang erőssége... 98
85. §. A zenei hang magassága. Abszolút magasság 99
86. §. Hangközök 100
87. §. Kamarahang. A zenében használt hangok jelei 102
88. §. A hangrezgések tovaterjedése 102
89. §. A hangtalálkozásról általában ... 103
90. §. Interferencia 103
91. §. Hanglüktetés. Kombinációs hangok 105
92. §. A hang visszaverődése.
Visszhang ... 105
93. §. Ráhangzás 106
94. §. A hangszerek alap- és harmonikus felhangjai 109
95. §. A hang színezete 112
96. §. A fonográf _. 113
97. §. Doppler-féle tünemény... 114
HARMADIK RÉSZ.
Fénytan. (Optika.)
Első fejezet.
Geometriai fénytan.
98. §. Fény. Fényforrások. Átlátszó és átlátszatlan testek.
A fény egyenesvonalú terjedése., A fénytan beosztása... 115
99. §. Árnyék. Hold- és napfogyatkozás ... ... „. 116
a) Visszaverődés. (Katoptrika.)
100. §. A visszaverődés törvénye 117
101. §. A síktükör és alkalmazása 118
102. §. Gömbtükrök 120
103. § Homorú tükör 120
104. §. Domború tükör 123
b) Sugártörés. (Dioptrika.)
105. §. Fénytörés 124
106. §. Teljes visszaverődés ... 126
107. §. Fénytörés a prizmán ... 127
108. §. Lencsék ... 128
Optikai műszerek.
109. §. A szem 132
110. §. A nagyító (mikroszkóp) 134
111. §. A messzelátók 135
112. §. A fényképezőgép 136
113. §. A vetítőkészülék 137
Második fejezet.
Fizikai fénytan.
114. §. A megvilágítás és a fényforrás intenzitása. Fényerősségmérés (fotometria) 137
115. §. A fény terjedési sebessége 139
a) Színképelemzés. (Spektrálanalízis.) Annak alkalmazása
a kémiában.
116. §. Színszórás. Színkép.
Színtelenítés 141
117. §. folytonos színkép. Izzó gázok színképe. Fraunhofer-féle vonalak ... 142
118. §. A spektroszkóp. A spektrumanalízis alkalmazása a
kémiában ... _. ... ... 143
119. §. Elnyelési színkép. A színkép megfordítása 145
120. §. A Nap, állócsillagok, üstökösök és ködfoltok fizikája 146
121. §. Hő- és vegyi hatású sugarak. Teljes színkép 147
b) Egyéb színjelenségek.
122. §. A testek színe. Fluoreszkálás és foszforeszkálás 148
123. §. Szivárvány ... 148
c) A fény, mint hullámmozgás.
124. §. A fényre vonatkozóhipotézisek: az emisszió és rezgési hipotézis 149
125. §. A fény interferenciája.
A Fresnel-féle tükörkísérlet.
A fény hullámhossza, rezgésszáma és színe közötti kapcsolat 150
126. §. Vékony lemezek színei.
Newton színgyűrű 153
127. §. Fényelhajlás (diftractió) 153
128. §. Doppler elve 155
129. §. Nap- és holdudvar. Az
égbolt színe 156
130. §. Fénysarkitás (polarizáció)
Kettős törés 156
NEGYEDIK RÉSZ.
Hőtan.
Első fejezet.
a) A testek térfogatváltozása.
131. §. Bevezető alapfogalmak.
Hőmérséklet. Hőmérő ... - ... 160
132. §. A szilárd testek térfogatváltozása 163
133. §. A folyadékok térfogatváltozása ... - - 165
134. §. A gázok térfogatváltozása 167
135. §. Az oldatok és gázok hasonlósága _ 169
b) A hőmennyiség mérése.
(Kalorimetria.)
136. §. A fajhő. A fajhő egységei 169
137. §. A fajhő meghatározása.
Keverési módszer 170
138. §. A gázok fajhője 171
139. §. A fajhő törvényei. Középfajhő. Atomhő... 171
Második fejezet.
a) Halmazállapotváltozások.
140. §. Olvadás és fagyás. Olvadási hő. Túlhűtés. Ötvények olvadási pontja ... 173
141. §. Oldás. Hűtőkeverékek... 175
142. §. Párolgás és forrás. Leidenfrost-féle tünemény. A
gőzképződés hője 175
143. §. Telített és nem telített (túlhevített) gőzök 178
144. §. Lecsapódás. Kritikus hőmérséklet. A gázok folyósítása 179
b) A meteorológia elemei.
145. §. A légkör és a talaj hőmérséklete 182
146. §. Szelek. Izobárok. Gradiensek 183
147. §. A levegő nedvessége... 185
148. §. Felhők. Köd. Légköri csapadék 186
149. §. Időjóslás 187
harmadik fejezet.
a) A hő forrásai és a mechanikai hőelmélet.
150. §. A hő mechanikai egyenértéke 188
151 §. A mechanikai hőelmélet
I. főtétele: az energia megmaradásának elve ... ..191
152. §. A hőre vonatkozó hipotézisek 192
153. §. A gázok kinetikai elmélete 194
154. §. Reakció-hő. Égési hő. A termokémia főtétele 196
155. §. A gőzgép és a mechanikai hőelmélet II. főtétele 198
156. §. A benzinmotor 201
157. §. A Nap 202
b) A hő tovaterjedése.
158. §. Hővezetés 203
159. §. Hősugárzás 205
ÖTÖDIK RÉSZ.
Mágnesség és elektromosság.
Első fejezet.
Mágnesség.
160. §. Alaptünemények. Alapfogalmak 208
161. §. Mágneses megosztás... 209
162. §. Ütés és hő hatása a mágnesre 209
163. §. A mágnességre vonatkozó hipotézis 209
164. §. Mágneses mező. Erővonalak 210
165. §. A vas hatása a mágneses mezőben. Para- és diamágneses testek 211
166. §. A Coulomb-féle törvény. Mágneses pólus. Mágneses momentum 212
167. §. Véges mágnesrúd hatása a Gauss-féle (I-ső) főhelyzetben 213
Földmágnesség.
168. §. Mágneses elhajlás 215
169. §. Mágneses lehajlás 215
170. §. A földmágnesség intenzitása. A horizontális összetevő forgató nyomatéka 216
171. §. A Coulomb-féle törvény kísérleti igazolása 217
172. §. A horizontális komponens meghatározása 218
173. §. A földmágnességi elemek változása. Izogon-, izoklin- és izodinamó-vonalak ... 218
174. §. Iránytű. Asztátikus tű... 219
MÁSODIK FEJEZET.
Elektromosság.
A) Elektrostatika.
175. §. Alapjelenségek... ... ... ... 220
176. §. Feszültségi sorozat 221
177. §. Jó és rossz vezetők ... 222
178. §. Az elektromosságra vonatkozó Hipotézisek 222
179. §. Coulomb-féle törvény... 223
A potenciál-elmélet elemei.
180. §. Az elektromos potenciál 224
181. §. Nivófelületek. Erővonalak 226
Az elektromosság elhelyezkedése.
182. §. Elektroszkóp és a kvadráns elektrométer 227
183. §. Az elektromosság elhelyezkedése a vezetőn 229
184. §. Elektromos megosztás... 230
185. §. Ernyőhatás. Dielektrikumok 231
186. §. Elektromos sűrűség. Csúcsok hatása 231
187. §. Elektromos kapacitás... 232
188. §. Sűrítők 233
189. §. Kisülés. A kisülésnél fellépő energiaváltozás. A kisülés hatásai 235
190. §. Dielektromos állandó.
Faraday-Maxwell-féle elmélet.
Utólagos kisülés 236
191. §. Az elektromos gépek... 238
192. §. Volta-féle feszültségi sorozat. Első- és másodrendű vezetők 241
B) Elektrodinamika.
193. §. Az elektromos áram ... 243
194. §. Galvánelemek. Telepek 244
a) Az áram mágneses hatásai.
195. §. A mágnestű kitérése. Ampere-féle szabály 245
196. §. Biot-Savart-féle törvény.
Laplace hipotézise. Köralakú
áram mágneses ereje. Solenoid ... 246
197. §. Az áramok kölcsönhatása. A mágnesség Ampére-féle elmélete 249
198. §. Az áramintenzitás és a potenciál elektromágneses egysége 250
199. §. Az áramintenzitás mérése. Galvanométerek 250
200. §. Elektromágnes 252
Az elektromágnes alkalmazásai.
201. §. A lágyvasas ampérmérő 252
202. §. Elektromos csengő. Áramszakító. Eloktromos távíró ...253
b) Az áram törvényei.
203. §. Az Ohm-féle törvény.
A vezető ellenállása 254
204. §. Az elemek kapcsolása.. 257
205. §. Abszolút mértékrendszer 259
206. §. Áramelágazás. Kirchhoff-féle törvények 261
207. §. Az ellenállás; mérése
helyettesítéssel és a Wheatstone-féle híddal 263
c) Az áram hőhatásai.
A Joule-féle hőhatás.
208. §. Joule-féle törvény 265
209. §. Elektromos izzó- és ívlámpák 265
Peltier-féle hőhatás. Hőáramok.
210. §. A Peltier-féle tünemény 267
211. §. Hőáramok 268
d) Az áram kémiai hatása.
Elektrolízis.
212. §. Alapfogalmak 270
213. §. Faraday törvényei 271
214. §. Galvánikus polarizáció.
Állandó elemek 272
Az elektrolízis alkalmazásai.
215. §. Voltaméterek 274
216. §. Galvánosztégia és galvanoplasztika 274
217. §. Akkumulátor 275
e) Indukció.
218. §. Alapfogalmak 276
219. §. Az indukált áram törvényei 277
220. §. Önindukció. Különáram 278
221. §. A Foucault-féle áramok 279
222. §. A váltakozó áram .. . 280
223. §. Látszólagos ellenállás.
Impedancia. Induktáncia 282
Az indukció alkalmazásai.
224. §. Egyenáramú dinamógópek. Siemens-féle dinamóelv 284
225. §. Elektromos munkaátvitel 287
226. §. Váltakozó áramú gépek 289
227. §. Háromfázisú dinamógép 290
228. §. Transzformátor 292
229. §. Induktor. Wehnelt-féle áramszaggató 293
230. §. Telefon. Mikrofon. Hangzó ívlámpa 295
f) Elektromos hullámok.
231. §. Elektromos ráhangzás... 297
232. §. Hertz kísérletei. Az elektromos hullámok kísérleti igazolása 298
233. §. A szikratávíró ... 300
g) Elektromos kisülés ritkított gázokban.
234. §. Katódsugarak 301
235. §. Anód- vagy csősugarak 303
236. §. Röntgensugarak 304
h) Radioaktivitás.
237. §. Becquerelsugarak 305
238. §. Radioaktív anyagok. Rádium 306
239. §. A Becquerelsugarak neme és tulajdonságai 307
240. §. Indukált aktivitás. Emanáció - 308
241. §. A Becquorelsugarak hatásai 308
i) Az elektromosság újabb elmélete.
242. §. Az elektrolízis magyarázata. Ión-elmélet 310
243. §. Elektron-elmélet. A katód-, anód- és radioaktív-sugárzás magyarázata 311
244. §. Légköri elektromosság 314
245. §. A fény elektromágneses elmélete 314
HATODIK RÉSZ.
A csillagászat elemei.
246. §. A Föld alakja 317
247. §. A Föld koordináta-hálózata 319
A Föld tengelyforgásából és
évi mozgásából származó jelenségek.
248. §. Az éggömb és látszólagos forgása 319
249. §. Koordináta-rendszerek az éggömbön 321
250. §. Időmeghatározás 322
251. §. A délkör kitűzése 322
252. § A horizontális és ekvatoriális rendszer egyesítése.
A csillagok felkelési és lenyugvási ideje 323
253 §. Földrajzi helymeghatározás 324
254. §. A Nap látszólagos évi
mozgása. Ekliptika. A nappalok és éjjelek hosszúságának
változása. Térítők. Sarkkörök 324
255. §. Csillagidő. Napidő. Középidő. Naptár 325
A csillagos ég fizikája.
256. §. A világrendszerre vonatkozó nézetek... 326
257. §. A csillagok távolságának meghatározása. Parallaxis ... 328
258. §. A Nap és bolygói 328
259. §. Üstökösök. Meteorok ... 329
260. §. Állócsillagok. Tejút.
Ködfoltok 330
261. §. A Kant-Laplace-féle hipotézis a világegyetem keletkezéséről ... 331
HETEDIK RÉSZ.
A fizika vázlatos története rövid életrajzokban 333
Példák 345

Témakörök