A néprajzi gyüjtés módszere

Előszó

Ma a világon mindenfelé az emberfajták, a fajok kultúrájának minél teljesebb meghatározására törekszenek, mert a fajok és kultúrájuk egymáshoz való viszonyítása, értékelése útján akarnak új rendet és életlehetőséget teremteni az emberiség számára. Innét van az, hogy ma oly nagy buzgalommal a népet tanulmányozzák világszerte és ez az oka a minálunk is nap-nap után megjelenő falukutató könyveknek. Ezek a könyvek, de a létrehozásukért folytatott vizsgálódás is, eltekintve néhány jobban sikerülttől, sem szempontjaikat, sem igényeiket illetőleg nem hatolnak mélyebbre a problémákban a napi sajtó cikkeinél. Amit csinálnak, az szociológia lenne, de módszerük annyira zavaros, vagy egyáltalán nincs, hogy a legkülönbözőbb tudományok területére sodródnak és következetesen mindíg a néprajztudomány mezején állapodnak meg. A megjelent könyvek a vándorlást és a néprajznál való letelepedést, kisebb-nagyobb mértékben, mindíg mutatják. De nem is haragszik ezért sem más tudomány, sem a néprajz. Itt is csak azért tettük ezt szóvá, hogy felhívjuk a figyelmet a néprajztudomány sajátos szempontjaira, hogy tájékoztassuk, igen röviden, a néprajzzal, a néprajzi gyüjtéssel foglalkozni akarókat azokról a módokról, hogyan munkálkodhatnak legeredményesebben a magyar néprajzi gyüjtés érdekében.
A néprajztudomány aránylag elég fiatal tudomány, jóllehet a földrajzzal együtt végigélte a görög, a római és a középkorban a miszticizmus korszakát "a misztikus mondák korát, a csudás népek, csudás vidékek, csudás állatok korát". A XVI. századtól kezdve mind a néprajz, mind a földrajz, de más tudományok is, mindegyre a praktikusat kereső, racionalista jellegűvé válnak. Ez a kor az, amikor a néprajz kezd önálló utakat járni; s noha még napjainkban is sokszor együtt jelentkezik a néprajz és a földrajz - elég csak az útleírásokra gondolni -, a két tudomány elválik egymástól és különösen a néprajz, természettudományos leíró jelleget kap. A XIX. század a rendszerezések, a Linnek, Cuvierek kora. Minden tudomány osztályoz. Osztályoz a néprajz is. Lassan, itt-ott felbukkannak ugyan összehasonlító munkák is, eltelve a "természeti állapotok" dícséretével, hogy a fajok Baumgarten-féle osztályozásának a kora természetszerűleg beletorkoljék a "fejlődés-elméletek" korszakába... Vissza