Előszó | 7 |
Történelmi adottságok | |
A marxizmus klasszikusai a kommunizmus győzelméről | 9 |
A gyakorlati tapasztalatok hasznosítása | 10 |
A kommunizmus kevésbé fejlett országban, illetve országokban való győzelmének következményei | 13 |
A világháborúk és a forradalmi belső harcok mint közvetlen előzmények | 15 |
A tulajdonviszonyok és a termelési struktúra átalakítása | 22 |
A közös vonások okainak valódi jelentősége | 23 |
Politika és gazdaságpolitika | |
A politika és a gazdságpolitika kapcsolata | 25 |
A politikai és gazdaságpolitikai célok általános megfogalmazása | 27 |
A politika, a gazdaságpolitika és a társadalmi-gazdasági törvények | 31 |
"Hiba, elhajlás, revizionizmus, dogmatizmus" | 33 |
A politika és a gazdaságpolitika változása | 35 |
A minimális és maximális programok melletti érvelés | 40 |
Gazdaságpolitika és terv | |
A politika és a gazdaságpolitika kapcsolata a tervvel | 42 |
Az elsődleges és másodlagos célok tervbeli megfogalmazásának "pontossága" | 44 |
A kommunizmus építésének szakaszai és a tervperiódusok | 45 |
A GOELRO történelmi jelentősége | 49 |
A népgazdasági tervek egységes renszere | 53 |
A tervezés és az automatizmusok | 57 |
A terv: cselekvési program vagy prognózis? | 59 |
Néhány tervezésmódszertani probléma | |
A tervvariánsok | 64 |
A célok megközelítése bázisból vagy hosszabb perspektívából | 71 |
A tervmunka koncentrálása | 75 |
A tőkés tervezési törekvésekről | |
A tőkés terv sem prognózis | 77 |
A tőkés tervezési törekvések osztályjellege | 80 |
A tőkés tervgazdálkodás lehetetlenségének valódi oka | 82 |
A tőkés tervezés lényeges vonásai | 85 |
A szocialista és a tőkés tervezés közös vonásai | 87 |
A tervezés és a mechanizmus európai szintézisének lehetetlensége | 92 |
Ágazati struktúravizsgálatok szempontjai | |
A struktúravizsgálatok hagyományos szempontjai | 94 |
Progresszív és nem progresszív termelési ágak | 97 |
A vertikális kapcsolatok | 99 |
A végtermék és a közbülső termék mint strukturális probléma | 102 |
Az infrastruktúra | 105 |
A progresszív termelési ágak és a mezőgazdaság az ágazati struktúrában | |
A progresszív termelési ágak szerepe a struktúra változtatásában | 108 |
A mezőgazdaság az ágazati struktúrában | 112 |
Az ütem és a struktúra kapcsolata | 120 |
A pólustörvények és az elsődleges célok | |
A gazdasági törvények követelményrendszerének struktúrája és a pólustörvények | 122 |
A pólustörvények és az ágazati struktúra | 127 |
Az ágazati struktúra változásának gyorsasága | 130 |
A gazdasági mechanizmust hordozó törvények | |
Az értéktörvény és az "X" törvény mint a gazdasági mechanizmust hordozó törvények | 139 |
Az "X" törvény körvonalainak megjelenése a Szovjetúnióban, a 20-as évek vitáiban | 141 |
A pólustörvények és a hordozó törvények kapcsolata | 147 |
A naturális és az értékmutatók összefüggései | 151 |
A mechanizmusmodellekről | |
A modellekről általában | 154 |
Brus modelljei | 156 |
Szabadpiaci vagy szabályozott piaci modell? | 159 |
A központi beavatkozáshoz és az utasításokhoz való viszony | 163 |
A gazdasági mechanizmusok önmozgása | 166 |
A tiszta és a vegyes megoldások problémája | 174 |
A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésének kérdései | |
A változtatások gyorsasága | 178 |
A fokozatos bevezetés és a gazdasági kísérletek | 180 |
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatása egy adott ország gazdasági mechanizmusára | 183 |
A politika primátusa és a gazdasági mechanizmus | 186 |
Az ágazati és szektorális sajátosságok kezelése | 191 |
Az egész és a rész, az alá- és fölérendeltség | 194 |
A gazdasági szervezet fejlődésének néhány fő vonása | 196 |
A vezetésnek a mechanizmust érintő néhány kérdése | 204 |
Irodalomjegyzék | 211 |