Élelmiszer-fogyasztásunk távlatai

Szerző

Budapest

'Dr. Kovács Dénes: Élelmiszer-fogyasztásunk távlatai ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	261 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	3
A táplálkozás-egészségügyi irányelvek szerepe az élelmiszer-fogyasztás távlatai fejlesztésében	9
A lakosság tápanyagfogyasztása	11
Tápanyagfogyasztás Magyarországon 1950-1964 között	13
A tápanyagfogyasztás nemzetközi összehasonlítása	18
A tápanyagszükségleti normák felhasználása az élelmiszer-fogyasztás távlati tervezésében	19
A tápanyagszükségleti normák	20
A kalóriaszükségletek megállapítása	24
A tápanyagszükségletek változásának felmérése	25
Az egy lakosra jutó kalóriaszükségletre ható tényezők	28
A táplálkozás-egészségügyi követelmények és az élelmiszer-fogyasztás összefüggései	29
A tápanyagnormák mint irányelvek	29
A tervezés két metodikai problémája	32
Az élelmiszer-fogyasztás színvonala	34
A lakosság élelmiszer-fogyasztása Magyarországon	36
Élelmiszer-fogyasztás a felszabadulás után	37
A lakosság fogyasztása 1950-1956 között	39
A lakosság fogyasztása 1956-1964 között	43
A fogyasztás fő tencenciái 1950-1964 között	43
A lakosság élelmiszer-fogyasztását meghatározó főbb tényezők	47
Mezőgazdasági termelés és élelmiszer-fogyasztás	47
A reáljövedelmek és az élelmiszer-fogyasztás	52
A fogyasztásra ható tényezők az 1956 utáni években	54
A lakosság egyes csoportjainak élelmiszer-fogyasztása	59
A bérből élők és a parasztság fogyasztása	60
A munkások és a parasztság fogyasztásának eltéréseit meghatározó tényezők	64
A parasztság élelmiszer-fogyasztásának távlati változásai	67
A jövedelem és a fogyasztás összefüggései	71
Egyes kapitalista országok élelmiszer-fogyasztása színvonalának alakulása	76
A szocialista országok élelmiszer-fogyasztásának alakulása	84
Mennyiségi telítettség az élelmiszer-fogyasztásban	91
Az élelmiszerek tartalékolása	92
A táplálkozás mennyiség korlátai	93
Az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége Magyarországon	95
Növekedjen-e az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége a következő 15-20 évben?	99
Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete	104
Az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének megítélése	105
A tápanyagellátottság mutatói	106
A fogyasztás szerkezetét jellemző mutatók	108
Az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének alakulása	110
A tápanyagfogyasztás szerkezetének változása	110
Az állati eredetű termékek és a lisztfélék fogyasztási arányai	114
A gyümölcs- és lisztfélék fogyasztási arányai	119
A kalorikus élelmiszerek fogyasztásának összetétele	122
Az állati eredetű termékek fogyasztásának arányai	123
Az egyes élelmiszercsoportok fogyasztásának összetétele	125
A húsfogyasztás összetétele	125
A zsiradékfogyasztás összetétele	128
A gyümölcsfogyasztás összetétele	129
A zöldségfogyasztás összetétele	132
Az élelmiszerek közötti szubsztituciós és komplementer kapcsolatok	134
A helyettesíthetőség a tápanyagtartalom alapján	136
A helyettesíthetőséget meghatározó gazdasági-társadalmi tényezők	138
Az élelmiszerek közötti komplementer kapcsolatok	141
Árak és árarányok hatása az élelmiszer-fogyasztás szerkezetére	142
A fogyasztási cikkek árszínvonalának változása	143
Az egyes élelmiszercsoportok árának alakulása	146
A fontosabb élelmiszerek árváltozásai	148
Az egyes élelmiszercsoportokon belüli árarányváltozások	150
Az 1961. december 10-i árrendezés hatása a fogyasztásra	154
Az árarányok és a tápanyagtartalom kapcsolata	156
Ármódosítások és a fogyasztás	159
Az élelmiszer-fogyasztás fejlesztésének fő irányai	162
A gazdasági fejlődés hatása az élelmiszer-fogyasztásra	162
A fogyasztási színvonal kiegyenlítődése a kapitalista és szocialista országokban	163
A gazdaságilag legfejlettebb országok lakossága fogyasztása utólérésének követelménye	166
A fogyasztási szokások, az ízlés szerepe az élelmiszer-fogyasztás fejlődésében	170
Az élvezeti értékek jelentősége a táplálkozásban	173
A fogyasztási szokások és a konzervatív jellegűek	174
A parasztság táplálkozási szokásai	176
A fogyasztási szokások kiegyenlítődése	177
A fogyasztási szokások fejlődése és befolyásolása	178
Az élelmiszer-fogyasztás alakulásának speciális tendenciái Magyarországon	180
A tej- és terjtermékfogyasztás lassú fejlődésének okai	181
A zöldségfogyasztás alakulása	184
A zsiradékfogyasztás különleges vonásai	185
A húsfogyasztás szerkezete	186
Az élelmiszerfogyasztás perspektívikus tervezésének néhány elvi és módszertani kérdése	188
Az élelmiszer-fogyasztás fejlesztésének irányelvei	188
Optimális feltételek a táplálkozás fejlesztésében	190
A kereslet és kínálat figyelembevétele a távlati tervezésben	192
Távlati prognózisok a tőkés országokban	195
A kereslet és kínálat összehangolásának szükségessége a perspektivikus tervezésében	198
Az élelmiszer-fogyasztás távlati tervezésének prognózisa	199
Az élelmiszer-fogyasztást hosszabb távlatban befolyásoló tényezők felmérésének lehetősége	200
A fogyasztási arányok szerepe a távlati tervezésben	202
Számítások a háztartás-statisztika alapján a jövedelmek és a fogyasztás összefüggéséről	203
Fogyasztási előirányzatok 1980. évre	212
Az életszínvonal és a fogyasztás egyenletes növelésének követelménye	213
További feladatok a fogyasztás távlati tervezésében	221
Az élelmiszerek áruforgalma
A központi árualapok és az élelmiszer-forgalom változásai 1950-1965 között	224
Az élelmiszer-fogyasztás és a forgalom szerkezete	226
A bolti élelmiszer-eladások és a vendéglátás fogalma	228
Az élelmiszer-forgalom összetétele	229
Kereskedelempolitika az elmúlt időszakban	233
Az élelmiszerek kereskedelmi forgalmának távlati fejlődését befolyásoló néhány tényező	235
Az élelmiszer-forgalom perspektivitikus változásának fő vonásai	235
A technikai haladás hatása a háztartásokra	240
Mennyi időt fordítanak az asszonyok a háztartásra?	241
A táplálkozási szokások és a vendéglátás igénybevétele	242
A háztartási munka gépesítése	246
Az élelmiszerek beszerzése, a vásárlás és tárolás	247
A feldolgozott élelmiszeripari termékek fogyasztása	249
Az élelmiszer-forgalom fejlődésének perspektívája	252
A feldolgozott termékek fogyasztásának növelése népgazdasági érdek	252
A fogyasztás szerkezetének átalakítása és a munka társadalmi termelékenységének javítása	255
Az élelmiszerek iránti igények kielégítésének különféle módozatai	256
Az élelmiszer-ellátás fejlesztése és a társadalmi munkamegosztás	259
Melléklet	263
Felhasznált irodalom	273