Sportjogi ismeretek

Tartalom

I. Fejezet FOGALMAK ÉS JOGINTÉZMÉNYEK 13
1. A jog, mint társadalmi jelenség 13
2. Jogrendszer 14
3. Jogágak 15
4. Jogforrástani alapok 15
5. Hatáskör és illetékesség 16
6. Jogi norma 17
6.1 Hipotézis (tényállás) 18
6.2 Diszpozíció 18
6.3 Szankció 19
7. A jogi normák fajai 19
7.1 Definiáló jogi norma 20
7.2 Utaló jogi norma 20
7.3 Megszorító jogi norma 21
7.4 Kiterjesztő jogi norma 21
7.5 A fikció és a vélelem 21
8. A jogi norma érvényessége és hatályossága 23
8.1 Időbeli hatály 23
8.2 Térbeli hatály 23
8.3 Személyi hatály 23
9. Jogviszony 24
9.1 A jogviszony alanyai 24
9.2 A jogviszony tárgya 24
9.3 A jogviszony tartalma 24
9.4 A jogviszony szerkezete 25
10. Jogi tények 25
11. Jogvesztés - elévülés 26
12. Jogalkalmazás, jogkövetés, jogértelmezés 26
II. Fejezet A SPORT MAGÁNJOGA 28
1. A polgári jog fogalma 28
2. A polgári jog tárgya 29
2.1 A polgári jog szabályozási módszere 29
3. A magyar polgári jog alapelvei 30
3.1 Az alapelvek fogalma és jelentősége 30
3.2 A szükséglet kielégítés alapelve 31
3.3 Az alanyi jog, a tulajdon védelmének alapelve 31
3.4 A jóhiszeműség, a tisztesség és a kölcsönös együttműködés alapelvei 31
3.5 Rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve 31
3.6 A kármegelőzés alapelve 31
3.7 A Ptk. értelmezési alapelve 32
4. A polgári jogi jogviszony alanyai 32
4.1 Személyek 32
4.1.1 Az ember (természetes személy) 32
4.1.2 Az állam 35
4.1.3 Jogi személy 35
4.1.4 Nem jogi személyek 35
5. Vagyoni viszonyok szabályozása 36
5.1 A dolog fogalma és fajai 37
6. A tulajdonjog és intézménytörténete 39
7. A tulajdonjog tartalma 39
7.1 A birtoklás joga 41
7.2 A használat (és a hasznok szedésének) joga 41
7.3 A rendelkezés joga 42
8. A tulajdon (jogviszony) alanyai 42
9. A tulajdonjog tárgyai 42
9.1 Magántulajdon 43
9.2 Az állami tulajdon tárgyai 44
10. A tulajdon keletkezése és megszűnése 45
10.1 A tulajdonjog megszerzése 45
10.1.1 Az eredeti szerzésmód 45
10.1.1.1 A találás 46
10.1.1.2 Feldolgozás és egyesítés 46
10.1.1.3 A gazdátlan javak elsajátítása 47
10.1.1.4 Tulajdonszerzés elbirtoklással 47
10.1.1.5 Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 49
10.1.2 Származékos szerzésmód 49
10.1.2.1 Tulajdonszerzés átruházással 49
10.1.2.2 A termék, termény, szaporulat elsajátítása 50
10.1.2.3 A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése 50
10.1.2.4 Feldolgozás és egyesülés 51
11. A tulajdonjog védelme 52
12. Speciális tulajdoni formák 52
12.1 Közös tulajdon 53
12.2 Társasági, szövetkezeti, egyesületi tulajdon 53
12.3 Társasházi tulajdon 54
13. Kötelmi jog 54
13.1 Szerződéstípusok 53
13.1.1 Adási kötelmek 59
13.1.1.1 Adásvételi szerződés 59
13.1.1.1.1 Az adásvétel különös nemei 60
13.1.1.2 Csere 61
13.1.1.3 Bizományi szerződés 62
13.1.2 Tevési kötelmek 63
13.1.2.1 Megbízási szerződés 63
13.1.2.2 Vállalkozási szerződés 64
13.1.3 Helytállási kötelmek 64
13.1.3.1 Biztosítási szerződések 64
14. Organizatórius (társasági) szerződések 65
14.1 A betéti társaság és a közkereseti társaság 66
14.2 A korlátolt felelősségű társaság (kft) 67
14.3 Részvénytársaság 68
15. Alapítvány, közalapítvány 69
16. A szerződést biztosító mellékkötelmek 71
16.1 Foglaló 72
16.2 Kötbér 73
16.3 Zálogjog 73
16.4 Óvadék 75
16.5 Kezesség 75
17. A szerződés teljesítése 76
18. A szerződés érvénytelensége 76
19. Szerződésszegés és jogkövetkezményei 78
19.1 A kötelezett késedelme 78
19.2 A jogosult késedelme 79
19.3 Vétlen szerződésszegés 79
19.4 A hibás teljesítés 79
20. A polgári jogi felelősség 80
20.1 A felelősség fogalma és megközelítése 81
20.2 A polgári jogi (kártérítési) felelősség jellemzői 82
20.3 A kártérítési felelősség a sportban 82
20.3.1 A sportolók károsodása a sportversenyen 85
20.3.2 A sportoló által harmadik személynek okozott károk 86
20.3.3 A sportoló veszélyes üzemi felelőssége 87
20.3.4 A sportegyesület szurkolói (a nézők) által okozott károk 89
20.3.5 A nem vagyoni kártérítés, mint a sportoláshoz való jog védelmi eszköze 90
20.3.5.1 A nem vagyoni kártérítés jogintézményének alakulása és fejlődése 91
20.3.5.2 A nem vagyoni kártérítés személyiségi jogvédelmi eszközei 93
20.3.5.2.1 Nem vagyoni kártérítési okok 93
20.3.5.2.2 Személyiségi jogokat érintő nem vagyoni kártérítési okok 96
20.3.5.2.2.1 A teljes élethez való jog 96
20.3.5.2.2.2 A becsület és a jó hírnév védelme 96
20.3.5.2.2.3 A személyes szabadság korlátozása 97
21. Polgári peres és nem peres eljárás 99
21.1 Eljárási alapelvek 99
21.1.1 Az igazságszolgáltatás alapelve 99
21.1.2 A bíróság előtti egyenlőség alapelve 99
21.1.3 Az anyanyelv használatának alapelve 100
21.1.4 A nyilvánosság alapelve 100
21.1.5 A közvetlenség alapelve 100
21.1.6 A szóbeliség alapelve 101
21.1.7 A képviselethez való jog alapelve 101
21.1.8 A jogorvoslathoz való jog alapelve 101
21.1.9 A társas bíráskodás alapelve 101
21.1.10 Népi ülnökök részvétele a bíráskodásban 101
21.1.11 A bírói függetlenség alapelve 102
21.1.12 A szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének alapelve 102
21.1.13 A jóhiszemű eljárás alapelve 102
21.1.14 Rendelkezési alapelv 102
21.1.15 Az eljárás kérelemre történő indításának alapelve 103
21.1.16 A fél kioktatásának alapelve 103
21.1.17 A peranyag szolgáltatás alapelve 103
21.2 A peres eljárás szakaszai 103
21.2.1 Kereset indítási szakasz 103
21.2.2 Tárgyalás 105
21.2.3 A tárgyalás berekesztésének szakasza 106
22. Nem peres eljárások 110
22.1 Fizetési meghagyásos eljárás 110
22.2 Cégbírósági eljárás 110
22.3 Csődeljárás 111
22.4 Felszámolási eljárás 111
22.5 Végrehajtási eljárás 112
III. Fejezet A SPORT KÖZJOGA 114
1. cím: A sport és az alkotmány kapcsolata 115
1.1 A sport alkotmányos háttere 115
1.1.1 Az Alkotmányok jellemzése 115
1.2 Az alkotmányozó hatalom 118
1.3 Alkotmány - alkotmányosság 120
1.4 Alkotmányunk a sportról 122
2. cím: A sport és a közigazgatás kapcsolata 139
2.1 A közigazgatás rendeltetése és funkciói 130
2.2 A magyar testnevelés- és sportközigazgatás története 131
2.3 A magyar sport irányító szervezete 133
2.3.1 Az állam feladatai 133
2.3.1.1 Az Ifjúsági és Sportminisztérium szerepe a Kormány sportpolitikájában 136
2.3.1.1.1 Az ISM általános feladatai 136
2.3.1.1.2 Az ISM ifjúsággal kapcsolatos feladatai 136
2.3.1.1.3 Az ISM sporttal kapcsolatos feladatai 138
2.3.1.1.3.1 Az ISM további sportfeladatai az ISM statútuma Alapján 140
2.3.1.1.4 Az ISM fogyatékos sporttal kapcsolatos feladatai 141
2.3.1.1.5 Az ISM feladatai a kábítószer visszaszorításával kapcsolatban 141
2.3.1.1.6 Az ISM egyéb feladatai 142
2.3.2 Az ISM szervezeti felépítése 142
2.3.3 Az önkormányzatok szerepe a sportigazgatásban 143
2.3.4 A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal sportközigazgatási feladatai 147
3. cím: A sport és a munkajog kapcsolata 147
3.1 Munkajogviszony a sportban 147
3.2 Jogági kapcsolatok 149
3.2.1 Kapcsolat a polgári joggal 149
3.2.2 Kapcsolat a közigazgatási joggal 150
3.3 A munkajogviszony fogalma és tartalma 150
3.4 A munkajogviszony elemei 151
3.4.1 Munkavállalói kötelességek 151
3.4.2 A munkáltatói jogok 156
3.4.3 Munkáltatói kötelességek 159
3.4.4 A munkavállalói jogok 161
3.5 A munkajogviszony működése 162
3.6 A munkavégzésre irányuló jogviszony fajai 164
3.7 A munkajogviszony specialitásai 165
3.7.1 A közalkalmazotti jogviszony jellemzői 165
3.7.2 A köztisztviselői jogviszony jellemzői 167
3.8 Kártérítés a munkajogban 168
3.8.1 A munkavállaló károsodása munkaviszonyával összefüggésben 168
3.8.2 A sportoló kártérítési felelőssége a munkáltató egyesülettel szemben 170
3.8.3 A munkáltató felelőssége a sportoló ingóságaiban okozott kárért 171
4. cím: A sport és a társadalombiztosítás kapcsolata 171
4.1 A Sporttörvény és a Társadalombiztosítás 171
4.2 A hivatásos sportoló társadalombiztosítási jogállása 172
4.3 Társadalombiztosítási ellátások 172
4.3.1 Egészségbiztosítási ellátások 173
4.3.2 Nyugdíjellátások 173
4.4 Az ellátások fedezete 173
4.5 A társadalombiztosítás szervezetére vonatkozó rendelkezések 174
4.5.1 Nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek 174
4.5.2 Egészségbiztosítási igazgatási szervek 174
4.6 Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalma 174
4.7 Munkáltatói feladatok 175
5. cím: A sport és a büntetőjog kapcsolata 175
5.1 Büntető (anyagi) jog Általános Rész 175
5.1.1. A büntetőjog fogalma 175
5.1.2 A bűncselekmény fogalma 177
5.1.3 A bűncselekmény fajai (a bűntett és a vétség) 177
5.1.4 A büntethetőség feltételei 178
5.1.4.1 A büntethetőség tárgyi feltételei 178
5.1.4.2 A büntethetőség alanyi feltételei 180
5.1.4.2.1 A bűncselekmény alanya 180
5.1.4.2.2 A büntethetőség alanyi elemei: a bűnösség 181
5.1.5 A büntethetőség akadályai (büntethetőséget kizáró és megszüntető okok) 183
5.1.6 A bűncselekmény megvalósulási szakaszai 187
5.1.7 A bűncselekmény elkövetői (tettesek) 188
5.1.8 A hazai büntetési rendszer vázlata 190
5.2 A büntető (anyagi) jog Különös Rész 190
5.2.1 Testi sértés 190
5.2.2 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 195
5.2.3 Segítségnyújtás elmulasztása 197
5.2.4 Kényszerítés 199
5.2.5 Rágalmazás, becsületsértés 200
5.2.6 Kiskorú veszélyeztetése 203
5.2.7 Garázdaság 205
5.3 A büntető eljárásjog 206
5.3.1 A büntető eljárásjog alapfogalmai 206
5.3.1.1 Büntető eljárásjog fogalma 206
5.3.1.2 Büntető eljárásjog hatálya 206
5.3.2 A büntető eljárásjog alapelvei 207
5.3.2.1 Szervezeti alapelvek 207
5.3.2.2 Működési alapelvek 207
5.3.3 Büntetőügyekben eljáró hatóságok 208
5.3.3.1 A nyomozóhatóság 208
5.3.3.2 Az ügyész 208
5.3.4 A bíróság 209
5.3.4.1 Hatáskör és illetékesség a büntetőeljárásban 209
5.3.4.2 Kizárás 209
5.3.5 A büntetőeljárásban eljáró személyek 210
5.3.5.1 A terhelt 210
5.3.5.2 A védő 211
5.3.5.3 A sértett 211
5.3.5.3.1 Magánvádló 212
5.3.5.3.2 Magánfél 212
5.3.6 Egyéb érdekeltek 213
5.3.7 Bizonyítás a büntetőeljárásban 213
5.3.7.1 A bizonyítás alapfogalmai 213
5.3.7.2 Egyes bizonyítási eszközök 214
5.3.7.2.1 Tanúvallomás 214
5.3.7.2.2 Szakértő 215
5.3.7.2.3 A terhelt vallomása 215
5.3.7.2.4 Tárgyi bizonyítási eszköz, okirat 215
5.3.7.2.5 Szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás 216
5.3.8 Kényszerintézkedések 216
5.3.8.1 Őrizetbevétel 216
5.3.8.2 Előzetes letartóztatás 217
5.3.8.3 Lakhely elhagyási tilalom, házi őrizet 217
5.3.8.4 Úti okmány elvétele 217
5.3.8.5 Házkutatás, motozás 218
5.3.9 A nyomozás 218
5.3.9.1 A nyomozás elrendelése, megtagadása, lezárása 218
5.3.10 A vád jelentősége 219
5.3.11 A büntetőeljárás bírósági szakasza 220
5.3.11.1 Tárgyalás előkészítése 220
5.3.11.2 Elsőfokú bírósági tárgyalás 220
5.3.11.3 Másodfokú bírósági tárgyalás 221
IV. Fejezet A TESTNEVELÉS ÉS SPORTTEVÉKENYSÉG JOGI SZABÁLYOZOTTSÁGA 223
1. A sportjog jogági dilemmája 223
1.1 A sportjogviszony alanyai 223
1.1.1 A sportoló 224
1.1.1.1 A versenyszerű(en) sportoló 224
1.1.1.2 Az amatőr sportoló 225
1.1.1.2.1 Az amatőr sportolói sportszerződés 226
1.1.1.3 A hivatásos sportoló 227
1.1.1.3.1 A hivatásos sportolói sportszerzödés 227
1.1.1.3.1.1 Próbaidő 229
1.1.1.3.1.2 Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tilalma 229
1.1.1.3.1.3 "Kirendelés" a nemzeti válogatott keretben történő szereplésre 230
1.1.1.3.1.4 A játékjog 230
1.1.2 A sportszervezet 233
1.1.3 A sportszakember 236
1.1.4 A kereskedelmi ügynök 237
1.1.5 A sportági országos szakszövetség 237
1.1.5.1 A szakszövetség létrehozásának feltételei 237
1.1.5.2 A szakszövetség feladatai 238
1.1.5.3 A szakszövetség szervezete 239
1.1.5.4 A szakszövetség szabályzatai 240
1.1.5.5 A szakszövetség gazdálkodása 241
1.1.5.6 A szakszövetség törvényességi felügyelete 241
1.1.6 A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 242
1.1.6.1 A MOB jogállása 242
1.1.6.2 A MOB feladatai 242
1.1.6.3 A MOB szervezete 243
1.1.7 A Nemzeti Sportszövetség 243
1.1.7.1 A Nemzeti Sportszövetség felépítése és működése 243
1.1.7.2 A Nemzeti Sportszövetség törvényességi felügyelete 244
1.1.7.3 A Nemzeti Sportszövetség tagjai 245
1.1.7.4 A Nemzeti Sportszövetség feladatai 245
1.1.8 A Nemzeti Szabadidősport Szövetség 246
1.1.8.1 A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatai 246
1.1.9 A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége 247
1.1.9.1 A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének feladatai 247
2. A sportfegyelmi fórumrendszer 248
2.1 A Fegyelmi Szabályzat (személyi és területi hatálya) 248
2.2 Sportfegyelmi okok 249
2.3 A sportfegyelmi büntetés célja 250
2.4 Sportfegyelmi büntetések 250
2.4.1 A sportolókra kiszabható sportfegyelmi büntetések 250
2.4.2 A sportszakemberekre kiszabható fegyelmi büntetések 251
2.4.3 Sportszervezetekkel szemben kiszabható fegyelmi büntetések 252
2.4.4 A fegyelmi büntetés mértékes és időtartama 252
2.5 Az elsőfokú fegyelmi eljárás 253
2.5.1 A fegyelmi eljárás elrendelése 254
2.5.2 Fegyelmi tárgyalás 255
2.5.3 Az elsőfokú fegyelmi határozat 256
2.5.3.1 Az elsőfokú fegyelmi határozat kihirdetése és jogereje 258
2.6 A másodfokú fegyelmi eljárás 259
2.6.1 A fellebbezés elbírálása 260
2.7 Felülvizsgálati eljárás 260
2.8 Sportfegyelmi határozat végrehajtása 261
2.9 A sportfegyelmi határozatok nyilvántartása 261
3. Sportegészségügyi igazgatás 262
3.1 Sportegészségügyi gondozás 262
3.2 A sportrepülőkre vonatkozó rendelkezések 264
3.3 A sporteseményekkel kapcsolatos egészségügyi feladatok 264
3.4 A doppingszabályozás 265
4. A magyar sport versenyrendszere 268
4.1 A részvétel általános feltételei 268
4.2 A hivatásos versenyrendszer 268
4.2.1 Hivatásos versenyrendszer a csapatsportban 270
4.3 Vegyes (nyílt) versenyrendszer 271
5. Sportfinanszírozás 271
5.1 Sportközalapítványok 272
5.2 Az olimpiai járadék 273
6. A Sport Állandó Választott Bíróság 273
7. Sportlétesítmények 274
V. Fejezet A TESTNEVELÉS ÉS A SPORT NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI
1. A nemzetközi jog fogalma és alanyai 277
2. A nemzetközi jog főbb tárgykörei 278
3. Nemzetközi jogi alapelvek és normák 278
4. A nemzetközi szervezetek típusai 279
5. Nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok 281
6. Az ENSZ és szervei 282
7. Az Európa Tanács 285
7.1 Az Európa Tanács és a sport 290
8. Nemzetközi Olimpiai Bizottság 293
9. Nemzetközi Sportági Szakszövetség 294
10. Európai Unió és a sport 295
11. Az Európai közösség Bíróságának esetjoga 302
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 308
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT JOGFORRÁSOK 309

Témakörök