Előszó
Az északi iparvidék - amely Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék túlnyomó részét egyesíti - termelési profilját, termelési kapcsolatait és távlati fejlődésének irányát figyelembe véve gazdaságföldrajzi egység, gazdasági körzet. Könyvemben e gazdasági körzet súlypontjának, iparilag legfejlettebb területének, a borsodi vagy másképpen a sajóvölgyi iparvidéknek főbb gazdaságföldrajzi kérdéseit kívánom elemezni.
A borsodi iparvidék területe mintegy 4200-4300 km2 kiterjedésű. Közigazgatásilag a vizsgált területhez tartozik az edelényi, a mezőcsáti, a mezőkövesdi, a miskolci, az ózdi és a putnoki járás teljes egészében, valamint az egri járás északi része.
Ez a terület sajátos termelési profiljával nemcsak az északi iparvidéken belül, hanem hazánk egyes területei között kialakult munkamegosztásban is jelentős szerepet tölt be. A vizsgálat nem szűkíthető le a Miskolc és Ózd közötti bányászati és ipari területre, hanem a jelen és a távlati fejlődés objektív adottságait, sajátos kapcsolatait figyelembe véve, a tágabb értelemben vett borsodi iparvidéket szükséges elemeznem.
A borsodi iparvidék - Budapest után - hazánk iparilag legfejlettebb területe. A terület specializációjának fő iparágai a bányászat, a vaskohászat és a gépipar. A többi iparág (építőanyagipar, villamosenergiaipar, vegyipar, élelmiszeripar és könnyűipar) lényegében az előbbiekhez kapcsolódik, ezeket egészíti ki, illetve ezek mellett alárendelt szerepet játszik.
A borsodi iparvidék ipara főbb gazdaságföldrajzi kérdéseinek megismerésére, közgazdasági, földrajzi feldolgozására több tényező is ösztönzött. Különösen két fő tényezőt emelek ki. Az utóbbi években a gyakorlati területi tervezésünk megalapozását és kibontakozását gátolta az egyes területek, gazdasági körzetek komplex elemzésének a hiánya. A geográfusok, a közgazdászok és a műszaki szakemberek vitái elsősorban általános elvi, elméleti kérdések körül mozogtak, és a területek gazdaságföldrajzi, monografikus feldolgozásával viszonylag keveset foglalkoztak. Ügy vélem, hogy munkám alkalmas arra, hogy e vitákat gyakorlatibb, a népgazdaság konkrét és távlati célkitűzéseit alátámasztó és segítő irányba terelje. A másik fő indítékot az adta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia évekkel ezelőtt a tudományos ösztöndíj témájául e kérdésnek a vizsgálatát tűzte ki. Bár a vizsgálatokat némely vonatkozásban már akkor elkezdtem - különböző okok miatt - munkámat csak később tudtam befejezni.
Vissza