Előszó
Az olvasó, amikor ezt a nagy munkával elkészült monográfiát kézbe veszi, mindenekelőtt bizonyára meglepődik és azt szeretné kérdezni, hogy vajon miért éppen az Országos Meteorológiai Szolgálat vállalkozott egy olyan mű kiadására, amely sokkal több geológiát, botanikát és zoológiát tartalmaz, mint meteorológiát?
A kérdés jogos, a válasz egyszerű.
A világ meteorológusai nemrég elhatározták, hogy ösztönözni és katalizálni fogják mindazokat a meteorológiai és nem-meteorológiai kutatásokat, amelyek az éghajlat változásaival, e változások okaival és társadalmi-gazdasági következményeivel kapcsolatosak. A magyar meteorológiai szolgálat e közös nemzetközi elhatározás szellemét követve adott megbízást a magyarországi paleoklimatológiai kutatásokról szóló jelen monográfia megírására.
A Meteorológiai Világszervezet /WMO/ 1979 májusában tartott VIII. kongresszusán elhatározta, hogy más nemzetközi szervezetek közreműködésével hosszútávú "Éghajlati Világprogramot" indít, melynek egyik alkotó eleme a WMO és a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa /ICSU/ közös vállalkozása, az "Éghajlatkutatási Világprogram" lesz. Az Éghajlati Világprogram körvonalai az 1979 februárjában Genfben tartott első "Éghajlati Világkonferencián" alakultak ki.
Ezen a szakértői tanácskozáson a meteorológusok mellett nagyobb számban közgazdászok, mezőgazdasági és élelmezésügyi szakemberek, hidrológusok, oceanológusok, erdészek, halbiológusok és halászati specialisták, energia- és erőforrás-kutatók, ökológusok, környezetvédők, levegőkémikusok, szociológusok, egészségügyi szakemberek, és rendszerkutatók vettek részt. A problémakör, amelyet igen sokoldalúan vizsgáltak, az emberiség jövőjének egyik kulcskérdése volt. Azt vizsgálták, hogy az éghajlat változásai és ingadozásai milyen valószínű mértéket érhetnek el és egyáltalán milyen következményekkel járhatnak? A tanácskozások eredményeképpen deklarációt adtak ki, amelyben felhívják a világ országainak figyelmét az éghajlati tényezők szerepére, az ezekkel kapcsolatos tudás fontosságára /és előnyeire/, valamint annak szükségességére, hogy az emberiség próbálja előre látni és megelőzni az éghajlat ember-által okozott változásait, vagy elkerülni azok hatásait.
A deklaráció gondolatmenete abból indul ki, hogy az éghajlat az elmúlt évezredek, évszázadok és évtizedek folyamán állandóan változott és ingadozott. Semmi okunk nem lehet hát annak feltételezésére, hogy a jövőben majd nem lesznek ilyen ingadozások.
Vissza