Előszó | 5 |
A népszaporulat | 7 |
Az átlagos élettartam | 8 |
A biztonságérzet | 9 |
A család | 10 |
Iskolázottság | 10 |
Az átlagos testmagasság | 11 |
Nemzeti jövedelem | 14 |
Hogyan lettem történész? | 15 |
Kiűzetés a Paradicsomból | 17 |
A paradicsomi állapot | 17 |
A gyűjtögetés | 19 |
Vadászat | 19 |
A halászat | 21 |
A sok gyűjtögető mellett kevés vadász és halász | 21 |
A női és gyermekmunka dominanciája a civilizáció előtt | 22 |
Romló és tárolható ételek | 23 |
Kedvező éghajlat és jó táplálkozási lehetőség | 23 |
A jól tárolható makk és mogyoró jelentősége | 24 |
A nyírfák nedve | 24 |
A dagály-apály mozgás által feltalált csigák és kagylók | 25 |
A bőséges gyűjteni sok idők szabadított fel más célra | 26 |
A paradicsomi állapot | 26 |
Civilizáció a paradicsom után | 27 |
Gigantikus kultikus építkezések a szabad időben | 28 |
Kihívás nélkül nincs fejlődés | 28 |
Válaszok a jégkorszakok kihívásaira | 29 |
A kihívások azonban legtöbbször pusztulással jártak | 29 |
A környezeti változások csapásai a fejlődés előfeltételei | 30 |
Civilizáció csak a paradicsomi állapot megszűnésével jöhetett létre | 31 |
Teher alatt nő a pálma (de legtöbbször elpusztul) | 32 |
A boldogtalan civilizációk | 32 |
A civilizációs kor fogalma | 33 |
A természetes és a természet adta anyag különbözősége | 34 |
Az átlagember tudása csökkent a civilizációk ötezer éves fejlődése során | 34 |
A civilizáció nem hozott jobb életfeltételeket | 35 |
A paradicsomból való kiűzetés szenvedői és haszonélvezői | 36 |
Visszatérés a paradicsomba? | 37 |
A paradicsomba való visszatérés vallási ígérete | 37 |
A paradicsomból való kiűzetés után megnőtt a relatív szegénység | 38 |
Tagadhatatlan fejlődés a társadalom tudásában | 38 |
Hosszabb, de nyomorúságosabb élet az ipari forradalom nyomán | 39 |
Forradalmi változást a fogyasztói társadalom hozott | 40 |
Fogyasztói társadalom: visszatérés a paradicsomba | 40 |
Kényszermodernizációk a civilizáció előtti társadalomban | 43 |
A vadkereső vadászat | 43 |
Az első nagy technikai forradalom | 54 |
A vadváró vadászat | 58 |
A "gabonanemesítés" kezdeti | 63 |
Az állatok "megszelídítése" | 65 |
Az első civilizációk Európán kívül alakultak ki | 69 |
Hol jön létre civilizáció? | 69 |
Az élet és az egészség féltése | 72 |
Félelem a többi embertől | 73 |
Félelem az éhségtől és a hidegtől | 74 |
Félelem a magánytól | 74 |
A kedvező természeti környezet jellemzői | 74 |
A meleg és száraz éghajlat | 75 |
Az öntözővíz elérhetősége | 75 |
Az élettér beszűkülésének a kényszere | 76 |
Az eredeti civilizáció változatai a peremvidéken | 78 |
A mezopotámiai civilizáció vándorló jellege | 78 |
A származékos civilizációk | 79 |
Régi korok egészségügye | 82 |
A mezőgazdaság jelentősége | 84 |
A népességszabályozás | 85 |
A legfontosabb társadalomszervező egység: a család | 86 |
Gazdasági viselkedés a sumér és az egyiptomi civilizációban | 102 |
A "nyugati civilizáció" első csírái | 113 |
A forrás a sumér-egyiptomi civilizáció | 114 |
A malária hatása a civilizációkra | 116 |
A másokat elpusztító civilizációk | 116 |
A közlekedés hatása a civilizációkra | 118 |
A civilizáció fejlett magja északnyugatra húzódott | 118 |
Az átlagos életkor változásának szerepe a fejlődésben | 119 |
Az évi átlagos munkaidő szerepe a fejlődésben | 120 |
Az első európai civilizációk | 123 |
A görög civilizáció csodája | 123 |
A szolgai átvétel mint civilizációs siker | 124 |
A tudatos felzárkóztatás kudarchoz vezet | 124 |
A görög csoda a sok kis államon és a jó fehérjeellátáson alapult | 125 |
A külkereskedelem szerepe a fejlődésben | 126 |
A városállamok jellemzői | 127 |
A görögök fehérjeellátása | 128 |
A görögök öntözéses gabonatermesztése | 128 |
A malária megjelenése a görögök öntözhető síkságain | 129 |
A mocsárláz történelemformáló ereje | 130 |
A görög művészet egyedülálló jellege | 131 |
A díszítő népművészet társadalomformáló ereje | 132 |
Az első nyugati birodalomalkotók: a rómaiak | 133 |
A rómaiak észak-afrikai gabonaforrásai | 134 |
Róma katonai megerősödése | 135 |
A felduzzadt római lakosság parazita életmódja | 136 |
A keleti betegségek megjelenése Rómában | 136 |
Szociális ellátások Rómában | 137 |
Víz- és borellátás Rómában | 137 |
Állandó harc a közegészségért | 139 |
A jellemző árak és jövedelmek | 140 |
A népsűrűség és a mezőgazdaság jellemzői | 141 |
A római és a görög civilizáció különbségei | 142 |
A Római Birodalom súlypontjainak eltolódása | 144 |
A Római Birodalom mint a kereszténység bölcsője | 146 |
A zsidó eredetű kereszténység győzelmének okai | 146 |
A kor jellemzői a kereszténység megjelenésekor | 147 |
A kiscsalád eredete | 148 |
A középkori Nyugat-Európa | 153 |
Sötét középkor | 153 |
Az elmaradt mezőgazdaság | 155 |
A lovagkor | 157 |
Az egyszerű újratermelés | 160 |
A feudalizmus kialakulása | 167 |
Miben jelentett középutat a nyugat-európai civilizáció? | 178 |
A nyugat-európai mezőgazdaság jellemzői | 179 |
A jobbágyfalu erkölcsformáló szerepe | 180 |
Az európai fejlődés motorja a kiscsalád | 181 |
Kiscsalád: felszabadulás az öregek uralma alól | 183 |
Erősödött a szülői szeretet a kiscsaládban | 184 |
A kiscsaládokban a tisztaság is nagyobb | 184 |
A falu közös legelője | 185 |
A feudális uralom növelte a falvak létbiztonságát | 186 |
A keresztény város és a pogány falu | 187 |
Az európai kereszténység ír eredete | 187 |
A kora középkor falvakra tagozódó nyugat-európai társadalma | 189 |
A nyugati civilizáció ezeréves lassú fejlődése | 189 |
A kereszténység térhódítása | 190 |
Poliszvallás polisz nélkül | 190 |
Nyugat felemelkedése | 191 |
A nyugati kereszténység kerülő úton az írek felől jött | 191 |
A Nyugatot szorongató arabok, vikingek és magyarok | 193 |
A kereszténység térhódítása | 195 |
A kelta kereszténység jellemzői | 196 |
A kereszténység és a kelta civilizáció | 198 |
A nyugati és a keleti kereszténység terjedése | 198 |
A pásztornépek áttérése az öntözéses földművelésre | 199 |
A pásztornépek útja a szabadságból a kötöttségbe | 200 |
Hús helyett a kenyér dominanciája | 202 |
A pásztorok vágya a békére és a biztonságra | 203 |
A fejlett gabonatermesztés vonzereje | 203 |
Keresztény növénytermesztés és pogány állattenyésztés | 204 |
A "lábon járó hús" katonai jelentősége | 205 |
A belvízi szállítás megerősíti a központi hatalmat | 205 |
A nehézlovasság kialakulása | 206 |
A nyugati papi rend ír eredete | 207 |
A vörös és fekete (lovagi és papi rend) uralma | 208 |
A középkori nyugat-európai társadalom | 209 |
A városok, az egyetemek és a nők erősödő szerepe | 209 |
A reneszánsz | 210 |
Az igazi városok kialakulása | 211 |
Az egyetemek a nyugati gondolkodásmód bölcsői | 211 |
Az egyházi hatalom ellen forduló egyetemek | 212 |
Az igazi egyetemek az egyetemes európaiság iskolái is | 213 |
Megjelenik a nő | 214 |
Az állattenyésztők sikeres parasztháborúi | 215 |
A gabonaőrlő szélmalmok a történelem hajtóerői is voltak | 216 |
A kézi őrlés alól felszabadult a nők háziipara | 217 |
A főleg a városi lakosságot pusztító pestisjárványok | 219 |
Az újnak rombolva csinált helyet a pestis | 219 |
Közép- és Kelet-Európa majdnem sikeres felzárkózása a pestisjárványok után | 221 |
A (toronyórákat) mérhető idő | 223 |
A nyugat-európai civilizáció időérzékenysége | 224 |
A XIV. a németek százada, de a XVI. század már nem | 224 |
Nyugat-Európa előretörése | 225 |
A rövid távú előnyök társadalmi csapdái | 226 |
A nyugat-európai civilizáció aktívvá válása | 227 |
Könyvnyomtatás | 227 |
Az iránytű | 228 |
A puskapor | 229 |
Történelem és közgazdaságtan | 231 |
Mit adhat a tudomány? | 231 |
Történelem és közgazdaságtan | 236 |
Társadalomelméleti kiindulópontok | 242 |
Három elméleti megközelítés | 242 |
Az egyéni lét meghatározói | 245 |
A társadalmi lét meghatározói | 249 |
A társadalmak hatása egymásra | 261 |
A történészek szubjektivizmusa | 264 |
Az emberiség sorsát formáló fő tényezők | 273 |
Természeti környezet | 273 |
Marx felfogása | 273 |
Marx utáni magyarázkodások | 274 |
Saját felfogásom | 275 |
A természet szerepének téves leegyszerűsítése | 275 |
Ma már nem a "mi", hanem a "hogyan" kerül sokba | 276 |
A természeti környezet optimuma | 277 |
Az első nagy (öntözéses) kultúrák a nagy folyók mentén | 278 |
Az európai civilizáció élvonalának vándorlása | 280 |
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti marxi, szinte már isteni összhang | 281 |
A történelem nem más, mint a természettel szembeni harc | 282 |
A természeti környezet | 282 |
A szélesebb értelemben vett természet szerepe | 283 |
Megfelelő szomszédos terület kell a fejlődéshez | 284 |
A forgatóeke, az iránytű, a patkó és a hűtőszekrény terelte a fejlődést | 285 |
Kultúra | 287 |
A technikai és a tudati kultúra egymásra hatása | 288 |
Csak külső hatásokra újulnak meg a kultúrák | 288 |
Másodlagos kultúrák a nagy öntözéses kultúrák peremén | 289 |
A nyugati kultúra keleti előzményei | 290 |
A technika differenciálódása a kultúrák szerint | 290 |
Végső soron a természet determinál | 291 |
A történelemben sokkal több a zsákutca, mint a siker | 292 |
Fejlődés a kudarcok iszonyú rostálása révén | 293 |
Az alap és felépítmény meg az osztályharc semmitmondó elméletei | 293 |
Az igazi nagy harc mindig az uralkodó osztályon belül folyik | 294 |
A kizsákmányolás még a gazdagoknak sem volt érdeke | 295 |
A gyáripar fejlődése értékelte le a munkásokat | 296 |
Osztályok közötti harc helyett osztályon belüli marakodás | 296 |
A tulajdonviszonyok téves marxi értékelése | 297 |
A marxi filozófia és jogi okoskodás korlátoltsága | 298 |
Amiben marxista vagyok, és amiben nem | 298 |
Népesedés | 299 |
Fennmaradás a szaporodás és az igények összhangjával | 299 |
A nyugat-európai népességszabályozás | 300 |
A gyáripar és a városiasodás szétverte a demográfiai fékrendszert | 301 |
A Nyugat példás népességszabályozása a jelenben | 302 |
A kontraszelektív népesedés tragédiája | 302 |
Az egészségügy történelemformáló szerepe | 303 |
A Római Birodalom egészségügye | 304 |
A régebbi technikai forradalmak leértékelték a szaktudást | 305 |
A munkához való jog idealista naivitása túlnépesedés esetén | 306 |
A fejlődés alapja a népességszám optimalizálása | 306 |
A szaporodás féken tartásának brutális történelmi példái | 307 |
A nyugat-európai siker demográfiai alapja | 308 |
A vallás és az ideológia szerepe nem jelentős | 309 |
Egyéni vágyak és társadalmi korlátok | 311 |
Egyéni és társadalmi racionalitás | 311 |
Nyugat-Európa jól ötvözte az individualizmust és a kollektivizmust | 312 |
Az egyéni és a társadalmi érdekek összhangja nem más, mint utópia | 313 |
A keresztény utópia | 313 |
Minél többje lesz, annál elégedetlenebb | 315 |
Minden sikeres társadalom önző volt | 315 |
Az állam nem osztályérdeket szolgált | 316 |
A kizsákmányoló osztály fogalma is hibás | 317 |
A történelmi hiba büntetése a nyomor vagy a kipusztulás | 317 |
Az egyéni szükségletek önkényes értelmezése | 318 |
Egy osztályban is sokfélék vagyunk | 319 |
A jobbágy és a földesúr közötti harc bizony téveszme | 320 |
Az elosztásközpontú vágyak utópiája | 320 |
A társadalmi érdek nem az egyéni érdekek összege | 321 |
A társadalmi érdek csak kényszerrel érvényesíthető | 322 |
Az állam funkciói az egyszerű újratermelésben | 322 |
A fogyasztói társadalom történelmi újszerűsége | 323 |
A társadalom elkülönülő érdeke | 324 |
A társadalom önvédelme tagjaival szemben | 324 |
Az ipari forradalom utáni társadalmak újszerűsége | 325 |
Az egyén nem lehet a társadalom megváltója | 327 |
A világmegváltók csak feldúlhatják a társadalmat | 328 |
Széchenyi és Kossuth példája | 328 |
Elöl, de közel a néphez | 329 |
Gazdasági növekedés és optimális népsűrűség | 329 |
Az egy lakosra jutó fogyasztás maximalizálása elfogadható áldozatok árán | 330 |
Állami erőszak a fogyasztás korlátozására | 332 |
A társadalmi érdek nem a termelés maximalizálása | 332 |
A túlnépesedett társadalmak mindig expanzívak | 333 |
Háború a túlnépesedés és túlfogyasztás ellen | 334 |
A népesedés alakulása a különféle társadalmakban | 337 |
Népességszám a korai történelemben | 337 |
Ingadozva stagnáló népességszám a korai történelemben | 337 |
Az emberi kultúrák térbeli vonulása | 338 |
A népesség koncentárlódása szaporodás és bevándorlás által | 339 |
Az öntözéses földművelés népszaporulata | 339 |
A pásztorkultúrák népszaporulata | 341 |
Kedvezőtlen gazdasági viszonyok között a leggyorsabb a szaporodás | 342 |
A Malthaus-törvény érvényességi köre | 342 |
Kivándorlás, járvány vagy háború a túlszaporodás nyomán | 343 |
Az egészségügyi korlátok példái | 344 |
A kiscsaládos jobbágytelek demográfiai előnye | 345 |
A fogyasztás újratermelési korlátai | 346 |
Marx igaztalanul vádolta Malthust | 346 |
Messiási ambícióit féltve Marx kerülte a túlnépesedés témáját | 347 |
A népesség gyors szaporodása a félperifériákon | 348 |
Tragikus egészségügyi ugrás a perifériákon | 350 |
Félperifériák a XIX. században | 350 |
A szegénység képmutató erkölcsi megítélése | 352 |
A háborúk népességszabályozó hatása | 352 |
Nacionalista kórus a területszerző vagy honvédő háborúkért | 352 |
A háborúk szükségszerűek voltak | 353 |
Az erőszak része az életnek és az egyensúlynak | 354 |
Túlszaporodás a szorgalmas önirtás ellenére is | 354 |
Az öntözéses kultúrák népességnövekedését a fehérjehiány és a járványok fékezték | 355 |
A nomád pásztorok népességét az tartotta féken, hogy szorgosan irtották egymást | 356 |
A háború szükségszerűségéről - apoteózis nélkül | 356 |
Kivétel a fejlett világ, de csak az elmúlt 30 év során | 357 |
A háborúk csak a népeségnövekedés fékezése mellett kerülhetők el | 357 |
Az emberszerző háborúk kivételessége | 358 |
Imperialista háborúk a nyersanyagért és az élettérbővítését | 358 |
A természetellenes morál csak spanyolfal | 359 |
Ma már a nagy élettér nem előny | 359 |
A fejlett világban megszűnt a háborúk oka | 359 |
A fejletlen négyötöd veszélyesen szaporodik | 360 |
A fejletlenek egymást fogják irtani | 360 |
Ötven éven belül milliárdnyi emberáldozat lesz a fejletlenek háborúiban | 361 |
Az élettérért folytatott harc természetes volt | 361 |
A társadalomnak joga van az érdekeiért minden eszközzel harcolni | 362 |
Az élelmezés történelmi jelentősége | 363 |
Vitamin- és fehérjehiányos sumér és egyiptomi táplálkozás | 364 |
Az egészségesen táplálkozás görög pásztornépek | 365 |
Dombokra menekülés Itáliában a malária miatt | 365 |
A rómaiak hétköznapi eledele az olcsó hús, ünnepi étele a drága kenyér volt | 366 |
A római tömegnyomorban a vizek fertőzöttek lettek | 367 |
A rómaiak a drága víz helyett bort ittak | 367 |
A zsidók böjtjei az olcsó és sok hús miatti érelmeszesedés ellen | 367 |
Nyugat-Európában a hús egyre drágább, a gabona egyre olcsóbb lett | 368 |
Civilizációk a történelemben | 369 |
A társadalom típusát meghatározó tényezők | 369 |
Rabszolgatulajdon a munkaerő szűkössége miatt | 369 |
A földtulajdon dominanciája a föld szűkössége miatt | 371 |
A tisztviselők dominanciája az öntözőkapacitás szűkössége miatt | 372 |
A karizmatikus uralom (Attila és Dzsingisz kán) ideiglenessége | 373 |
Tőkés uralom a tőke szűkössége miatt | 374 |
A hatalom nem a jogból, hanem a hiányból fakad | 374 |
Félfeudalizmus a félperifériákon a tőke és a föld egyidejű szűkössége miatt | 375 |
A bőség megfoszt a hatalomtól | 376 |
A társadalmi csőd katonai uralomhoz vezet | 376 |
A hiányok és feleslegek áttekintése | 377 |
Hiányok és feleslegek a szűk életterű atomizált társadalmakban | 377 |
Hiányok és feleslegek az egyszerűen újratermelő földművestársadalmakban | 379 |
Hiányok és feleslegek a mediterrán társadalmakban | 381 |
Hiányok és feleslegek a nyugat-európai hűbéri társadalomban | 383 |
Mi a civilizáció? | 384 |
A civilizáció egység | 385 |
Civilizációs csoportok és alcsoportok | 386 |
A hat eredeti civilizációs bölcső | 386 |
A civilizáció karaktere | 389 |
A civilizációk terjeszkedési dinamikája és differenciálódása | 404 |
Kultúra és civilizáció | 405 |
Az egyszerűen újratermelő társadalmak túlnépesedési hajlama | 405 |
Háborúk, járványok és vallási előírások a túlszaporodás megfékezésére | 406 |
A fejlettség megszünteti a túlszaporodási hajlamot | 407 |
A társadalom fő funkciója a termelés szervezése | 408 |
A termelésszervező funkciót hívjuk civilizációnak | 408 |
A termelés és fogyasztás korlátozása kultúrával és erőszakkal | 409 |
Termeléskorlátozás a kultúra (a lelki erőszak) révén | 410 |
A produktív munka vallási tilalmai | 411 |
Munkatilalmak az ünnepek révén | 412 |
Forráskorlátozás kultikus építésekkel, tárgyakkal, áldozatokkal és kincsképzéssel | 413 |
Klasszikus példa a piramisok építése | 413 |
A kultúra lehetővé tette a fizikai erőszak helyettesítését (lelki erőszakkal) | 414 |
Remekművek a fogyasztás korlátozására | 415 |
A produktív fogyasztás fogalma | 416 |
A legősibb reflex a munka korlátozása volt | 417 |
Az erősebb társadalom jobban kihasználja a kapacitásait | 417 |
A puritán és a konfuciánus civilizáció jó példája | 417 |
A kiscsaládos jobbágytelek önszabályozó intézménye | 418 |
A kincsképzés népművészeti, főúri és közössi formái | 419 |
A túlfogyasztás elleni népirtás egyik pillére a vallási türelmetlenség | 420 |
Az egyszerű újratermelés egyensúlyi feltételei | 421 |
A társadalmak virágkorát magas kincsképzési arány jellemezte | 422 |
A nagy halandóság nagyon megdrágítja a munkaerőt | 422 |
A társadalmak dinamizmusát a legjobban a várható életkor mutatja | 423 |
A túlnépesedés határköltségének alakulása | 424 |
Az elit kulturális hatalma | 425 |
A civilizáció, a kultúra és az erőszak triásza | 426 |