Előszó | 3 |
Első előadás | 3 |
Az előadások feladata | |
A normális és anormás életműködés | |
A normáltól való minőleges és mennyileges eltérés | |
Az életműködés fokozódása | |
Ribbert meghatározása a betegségről | |
A normás jelenségek föltételei | |
Verwon fölfogása a conditionalismusról | |
Az életjelenségek fajlagos föltétele | |
A condotionalismus a kórtanban | |
A normás életjelenségek, belső és külső föltételei | |
Az anormás életjelenségek belső és külső, endogen és exogen föltételei | |
Az öröklés kifejezésének helytelen használata | |
Az endogen és exoben károk szigorú elválasztása | |
Az endogen elváltozás fajlagos és egységes | |
Betegség, heredoanomalia, heredodegeneratio, heredoamelioratio | |
Az idegesség szó értelme | |
Az idegorvos kutatásának területei | |
Összefoglalás. A jövő előadás föladata | |
Második előadás | 17 |
Visszapillantás a mult előadásra és mai előadás föladata | |
Föltevések és világnézet szüksége | |
A szerves és szervetlen élet összefoglalása | |
Le Dantec meghatározása | |
Az élet chemiai (fizikai) reacito | |
A biologia, a világegyetem összes jelenségeinek egységes kutatója, magában foglalja az összes tudományokakt | |
Biologiai, azaz physico-chemiai monismus | |
Az összetartás bizonyítása | |
A húgyanyag (Wőhler) és a fehérje (Fischer) előállítása | |
A növények synthesis-munkája a szerves anyagok készítésében | |
A szerves anyag őse a szervezetlen | |
A halál az egyéniség fölbomlása | |
Krompecher mag- és plasma-oszlás vizsgálatai | |
Jendrássik geometriai bakteriumkoloniái | |
A kristály életjelenségei | |
Leduc mesterséges sejtjei és növedékei | |
Liembermann nézete a szerves és szervetlen termentumról | |
Krompecher, Le Dantec, Verworn, Tangl és Hertwig nézete az élő és élettelen fogalmáról | |
Physico-chemiai és biomechanikai törvények | |
Ez utóbbiak fölösleges volta az életjelenségekben, különösen a psychés jelenségekben | |
Pasteur két embere | |
Mozgás és cselekedet | |
Az esés, a mágnes vonzó ereje | |
A chemiai reacito molekulás mozgása | |
Taxis-mozgás és más tropismusok | |
Az amoeba mozgása | |
Helio- és más tropismus állatvilágban | |
Jacques Loeb vizsgálatai | |
Photo- és acustikai taxishoz hasonló mozgások az emberen | |
Az ingert felvevő, továbbadó és a feleletet megadó szervezettség a növény- és állatvilágban, az emberben | |
A gondolkozás hasonlósága és különbsége az állaton és emberen | |
Az öntudatról | |
Az ember, állat öntudata mint kisérő jelenség Le Dantec szerint | |
A molekula és atom epiphaenomenje | |
Materialismus | |
Ostwald energetikai világfölfogása: A psychés energia = chemiai energia | |
Összefoglalás | |
A jövő előadás föladata | |
Harmadik előadás | 55 |
Visszatekintés a mult előadásra | |
A mai előadás föladata | |
A külső ingertől a mozgásig vezető út az emberen | |
Az érzés, és gondolkozás befolyása a cselekedetre | |
Környéki érzékszervek | |
Az érzékbenyomás és vezetése az agyvelőig | |
Az érzékbenyomás kapcsolatai | |
Érzésszinezet | |
Hangulat | |
Az érzésszinezet fontossága a tettre, Ribot tendentiái | |
Az érzékbenyomás kiválasztása a figyelem segítségével | |
Elemi figyelemmel analogiába hozható jelenség a szervetlen világban mint physikai-chemiai tulajdonság | |
Az érzésszinezet egyéni különbségei | |
Az emlék-képek egyéni kiválasztása | |
Gyakorlat és fárasztás | |
Az érzés, az indulat és testi jelenségek | |
Lange és James elmélete | |
Az érzés a gondolkozást is vezeti | |
Társítás | |
Elvont és gyüjtő fogalmak | |
Az analogia vezet csak uj gondolatra | |
A kritika | |
Társított gondolkozás és gondolkozás nélkül való társítás | |
Az én viszonya a gondolkozás tárgyához | |
A lélek és az akarat szó fölösleges volta | |
Szent Ágoston bölcseletéről | |
A mozgatópálya | |
Az előadás összefoglalása, a jövő előadás föladata | |
Negyedik előadás | 77 |
A múlt előadás összefoglalása, a mai előadás föladata | |
A jellem, a jellemző, jellegző szók használatmódjai | |
A nyers anyagok jellege | |
Physikai és chemiai, fajlagos és nem fajlagos tulajdonságok | |
Egyéni különbség egyfajta anyagon | |
A chemiai reacito mint a szervetlen anyag jelleme | |
Különbség a szerves lények és a szervetlenek jelleme közt | |
Egyféle, de szerkezetileg eltérő anyag eltérő vegyületi reacitója, pl. isomer anyagok | |
A chemiai reactio gyorsasága | |
A reacito külső és belső föltételei | |
A katalysatorok | |
Az ember tetteiben megnyilatkozó jellem: a reactio fajlagos minősége és gyorsasága | |
Az emberi jellem chemiai-physikai alapja és a külső erők | |
A jellem általános és különleges érzésbeli tulajdonságai | |
A jellemfajok fölosztása az érzés alapján | |
Némely különleges jellemtulajdonság: jó és rossz, szorgalom és lustaság, bátorság, gyávaság, önzés, önzéstelenség | |
A jellem fölosztásának viszonya az idegesség fajaihoz | |
A jellembeli és értelembeli tulajdonságok viszonya | |
A temperamentum szó használata | |
Normás, anormás és beteg jellem | |
A jellem öröklése és fejlesztése | |
Analogiák a tehetségek ugyane tulajdonságaiban | |
Eukolos és dyskolos jellem függetlensége a külső körülményektől Schopehnahuer szerint | |
Van-e jellemváltozás? | |
Schopenhauer, Ribot és Darwin, Koch, Payot a jellem örökléséről és képzéséről | |
A jellem fejlesztése a természetadta határok közt | |
Testi és zsigeri jellemtulajdonságok | |
Az előadás összefoglalása, a jövő előadás föladata | |
Ötödik előadás | 109 |
A mult előadás összefoglalása; a mai feladata | |
Mi tekinthető normásnak a jellemben és az idegességben | |
Az idegesség fajai és a jellem-fajok | |
A neurasthenia kétféle alakja: az euphoriás és depressios | |
A neurasthenia nem képzelt betegség | |
Neurastheniás reacito különféle külső ingerekre | |
Zsigeri tünetek | |
De Fleury fölosztása | |
Ideges érzések | |
Positiv fájdalom és negativ öröm | |
Tréfálkozó idegesek | |
Neurasthenia és gondolkodásmód | |
Szégyenkező ideges | |
Ideges gyűlölet és szeretet | |
Rokonszenv és ellenszenv | |
Ambivalentia | |
Pillanatos érdek törvénye (Clarapéde) | |
Ingadozás | |
Ellentmondás az érzésekben | |
Ideges várakozás | |
Félelem az örömtől | |
Ideges logika | |
Téves képzetek, phobiák | |
Psychés és nem psychés tünetek | |
Vesania, paranoia kiindulása az érzés-szinezetből | |
Jendrássik fölfogása a neurasthenia és paraphis analogiáiról | |
Bleuler nézete a paranorás gondolatok keletkezéséről | |
Bizalmatlanság és paranoia | |
Hysteria és neurasthenia | |
A szuggerálás és hypnosis magyarázata az affectus alapján | |
A szuggerálhatóság mint jellembeli tulajdonság | |
A mánia és az euphoriás jellem | |
Az időszakos depressiós állapotok és a deprimált jellem | |
Mániás depressziós zavar | |
A melancholia | |
Az idegesség nem betegség, hanem öröklött jellembeli tulajdonság, esetleg heredoanomalia, de nem okvetlen beredodegeneratio | |
Addler ideges jelleme | |
Más kutatók nézete, a melyekből a jellem és idegesség összefüggésének sejtése kiérzik | |
Willmans | |
A psychopatia | |
Dejerine Dornblüth | |
Összefoglalás | |
A jövő előadás feladata | |
Hatodik előadás | 151 |
A mult előadás összefoglalása, a mai előadás feladata | |
Giles de la Tourette kétféle neurastheniája | |
Hereditásra vonatkozó statisztikák | |
Saját statisztikán | |
Statisztikám arról, hogy mely korban kezdődik az idegesség | |
Különbség nők és férfiak között | |
Ez adatok összehasonlítása a magyarországi öngyilkosságok statisztikájával | |
Különbség a terhelt és nem terhelt esetek között a prognosis és a kiváló tényezők tekintetében | |
Az elősegítő körülmények részletezése | |
A megbizhatóság az alkalmi kiváltó körülmény elmondásában | |
Háborús idegesség | |
Az egyetemi hallgatók idegességének alkalmi körülményeiről | |
Összefoglalás | |
A jövő előadás feladata | |
Hetedik előadás | 177 |
A múlt előadás tartalma és a mai előadás feladata | |
Mit tehetünk az ideges átöröklés meggátlása céljából | |
Az idegesség enyhülése helyes és fokozása helytelen neveléssel | |
A példaadás és szuggerálás fontossága | |
Payot tanácsai | |
Strümpeli felfogása | |
Az ideges szülők, különösen az anya befolyása | |
Napközi otthonok iskolás gyermekek számára | |
Ideges nevelők | |
Internátusok | |
Az egyetlen gyermek nevelése | |
A törvénytelen gyermek sorsa | |
Nevelés hygienés szabályok | |
Czarny könyve | |
Dédelgetés | |
A szülők viselkedése | |
Büntetés | |
Gyermek-csinytevések | |
Mese, szórakozás, játék, olvasás | |
Edzés | |
A tanítás megkezdésének ideje | |
Elemi iskolai tanítás | |
Túlterhelés és figyelmetlenség | |
A középiskola | |
A társadalomtudományi társaság vitája | |
A középiskolai évek megrövidítése | |
Jó és rossz középiskolai tanulók | |
Órarend | |
A figyelőképesség határai | |
Túlterhelés a középiskolában | |
Otthoni tanítás | |
A classica philologiai oktatás értelmetlenségei | |
A történelem tanítás hibái | |
Hamis és reális ideálok | |
Felelés, osztályozás, érettségi vizsga | |
A középiskola oly korba esik, a melyben az idegrendszer nagyon hajlik idegességre | |
Iskolai öngyilkosságok | |
Felekezeti oktatás | |
Torna, sport | |
Nyolcadik előadás | 206 |
A mult előadás összefoglalása, a mai előadás feladata | |
Életpálya és idegesség | |
A munkás | |
Egyetemi tanulás választása | |
Orvosi pálya | |
Kereskedelem | |
Gazdaság | |
Katona-pálya és katonai szolgálat | |
Művészet, irodalom, tudomány | |
Tanító és középiskolai tanár | |
Nők foglalkozása és értelmi képessége | |
Möbius munkája | |
Életmódok | |
Haladás, civilisatio és idegesség | |
Falusi és városi élet | |
Fölvilágosítás | |
Nemi kérdések | |
Freud tanítása | |
Házasság | |
Törvénytelen házasság | |
Alkoholismus | |
Olvasmányok | |
Figyelmeztető lapok | |
Középiskolai hygiene-tanítás | |
Összefoglalás | |
Kilencedik előadás | 249 |
A múlt előadás összefoglalása, a mai előadás föladata | |
A munka mint büntetés | |
A munka haszna, a tétlenség káros volta | |
A munka gyakorlata | |
A munka a gondolatkapcsolás irányitója | |
Érdekes és érdektelen munka | |
A kifáradás | |
Halálos kimerülés testi munkában | |
Weichard állatkísérletei | |
Izomgörbék | |
Mosso vizsgálatai az ergograph-fal | |
Rollet kisérletei | |
A kifáradt izom chemiai vizsgálata | |
Mi fárad el a testi munkában? | |
Kisérletek az idegrendszer elfáradásáról | |
Érzés- és reflex-kifáradás | |
A gondolkozás kifáradása | |
Váltakozó agysejtcsoportok munkája | |
A figyelem kifáradása | |
Weichardt toxinjai | |
A szellemi munka hygienéje | |
A magyar kutató korai kidülése és halála | |
Kor és szellemi munka | |
Testi egészség | |
Életrend | |
Étkezés | |
Alkohol, tea, kávé | |
Esti és reggeli munka | |
Munka és pihenés beosztása | |
Munkatárgy változtatása | |
Félbeszakítás, rendszeresség | |
Napi programm megállapítása | |
Ostwald szarúforgács theoriája | |
A fölfedezés izgalma | |
Semmelweis tragédiája | |
Cél kitűzése | |
Concentratio | |
Testgyakorlat, sport, szórakozás mint pihenés | |
Napi munkaidő | |
Alvás | |
Időszakos, heti, évi pihenés | |
A vakáció jó felhasználása falun, folyó-, tó-, tengerparton, hegyen, aesthetikai élvezetekkel | |
Összefoglalás | |
A jövő előadás föladata | |
Tizedik előadás | 283 |
A múlt előadás összefoglalása, a mai előadás föladata | |
Vallás és idegesség | |
A vallás fejlődése, fennállásának föltételei | |
Középkori és újkori idegesség-járványok | |
Felekezet és öngyilkosság | |
Politika és idegesség | |
Tömegmozgalmak | |
Meggyőzés és szuggerálás e téren | |
Forradalmi neurosis | |
Háború | |
Le Bon munkái és Eötvös József gondolatai a tömegmozgalmakról | |
Összefoglalás | |
Visszatekintés | |