A zsidók története Magyarországon I.

Tartalom

I ELSŐ KÖNYV.
I A legrégibb időktől a honfoglalásig.
(? -890.)
ELSŐ FEJEZET.
Zsidók Magyarországban a honfoglalás előtti időkben.
Zsidók Pannóniában. - Régibb írók idevágó állításai. - Zsidók Rómában s a római tartományokban. - Mondák és történelmi
adatok. - Zsidók Pannónia tőszomszédságában, lllyriában. Polában. Stiriában. Bécsben. Miért nem maradtak a római korszakból
zsidó régiségek. - Erdélyi mondák. - Decebalus és zsidó szövetségesei. - Thalmus.(Talmáts) zsidó város Erdélyben. -- Zsidók Nagy-Morvaország magyar részeiben. Bolgárországban. - Zsidó rabszolgakereskedők Pannonián keresztül mennek Lengyelországba. - Zsidó hittérítők a bolgárok közt. - Zsidók Marót fejedelemségében 1-12
MÁSODIK FEJEZET.
Zsidók a költözködő pogány magyarok közt.
A költözködő magyarok és kozárok közti kapcsolatok. -
A zsidó vallás mint a kozár birodalom uralkodó vallása. - A kozár
khágánok a zsidó vallást terjesztik. - Hittérítéseik a Káspi-tenger
nyugati partvidékein. - Az oroszok, volgamelléki bolgárok, al-dunai
bolgárok közt. - A Ohaliziok zsidó hitéről szóló tudósítás. - A birodalmuk megsemmisítése után elmenekülő kozárok a zsidó vallást
terjesztik Oroszországban. A Kaukazusban. A tatárok közt. - Zsidó
tanok s elemek a költözködő magyarok közt. - Hazai történetírók
idevágó nyilatkozatai. - A kabarok. - Az Árpád hadaihoz csatlakozott kozárokkal zsidóhitűek is jönnek be az országba. - A Zsiday nemzetség. - A »zsidó« szó. - A magyarok közt levő zsidóhitűek
csak külsőleg veszik föl a zsidó vallást. - A héber és a magyar
nyelv közt nincs semminemű benső vagy külső összefüggés 13-28
MÁSODIK KÖNYV.
A honfoglalástól a szabolcsi zsinatig.
(890-1092.)
ELSŐ FEJEZET.
Magyarország zsidó őslakossága.
A magyarországi zsidókról szóló első tudósítás. - Chászdái,
kordovai zsidó államférfiú levelét ők juttatják a zsidóhitű kozár kliágánhoz. - Már-Ámrám, kozár zsidó, Horvátországban. - A magyarokkal bevándorolt zsidóhitűek. - Mint a nemzet szerves tagjai, a magyarok minden jogában osztályosok. - A »zsidó« szóból alkotott
magyar helynevek. - Zsidó »comes«-ek és zsidó várispánok. - »Zsidó,« mint régi magyar személy- és családnév. - Régi magyar zsidó nevek. - Vegyes házasságok zsidók és magyarok közt. - A magyarokkal bevándorolt meg a benszülött pannóniai zsidók. - Különböző vallási és társadalmi életük. - A bevándoroltak vallásos közönye. -
A zsidó theologiai tudományokban való átalános járatlanság. - Perdöntő párbaj zsidók és keresztények közt. - Lovagló fegyveres zsidó elöljárók. - Héber feliratú magyar díszkard 27-46
MÁSODIK FEJEZET.
A zsidók Magyarország első két századában.
A magyar zsidók elszigeteltsége. - Zsidó hadi foglyok. - Zsidóhitű kozárok ujabb bevándorlása. - Gejza és Szt. István alatt külföldi zsidók jönnek az országba. - Zsidók, mint a külfölddel való kereskedelem közvetítői. - Magyar zsidók Németországban. - Bajor
és rajnamelléki zsidók Magyarországban. - Zsidók a királyi udvarnál. - A királyné megbízottjai és pénzverők. - A magyarok közt levő zsidóhitűek többnyire velők együtt felveszik a keresztséget. - A kereszténység első százada Magyarországon. - A vasárnapi hetivásárok szombatra tétetnek át. - A zsidók jogai és szabadságai érintetlenül maradnak. - A magyarokkal gyakran sógorságban élnek. - Nyelvök, nevök, öltözetük: magyar. - Zsidó földművelők és mesteremberek. - A magyar zsidók megismerkednek a nyugat-európai zsidó theologiai tudománynyal. - Izsák Jász-Kont. - A szent-irásnak Magyarországi Izsáktól származó magyarázatai. - Átalános tudatlanság és közöny a vallás dolgában. - Felekezeti és községi élet. - Rendezett nagyobb községek. - Zsinagóga. - Közjótékonysági
pénztár. - Hivatalnokok és »béth-dín.« - Társadalmi és vallási állapotok. - A Rómából való rabbénu Kalonymos ben-Sábtáinak Magyarországban hozott ítélete. - Az esztergomi zsidó község 47-61
HARMADIK KÖNYV.
A szabolcsi zsinattól a zsidók száműzetéséig.
(1082-1360.)
ELSŐ FEJEZET.
A szabolcsi zsinattól II. Endréig.
A kereszténység végleges diadalma. - Szt. László. - A szabolcsi zsinatnak a zsidókra vonatkozó végzései. - Jellemzésük és hatásuk. -.Az első keresztes hadjárat. -A keresztesek kegyetlenségei. - Emico Magyarországon is üldözi a zsidókat. - Csapatjai Kálmán által szétveretnek. - Magyarország a zsidókra nézve európa-szerte nevezetes országgá válik. Az első keresztes hadjárat következményei. - Cseh és egyéb zsidók tömeges bevándorlása. - A bevándorlás káros hatása. - Zsidók és izmaeliták. - A zsidó földmívelők a püspöki székvárosokra szoríttatnak. - Kálmán zsidótörvénye. - Jellemzése és hatása. - Az esztergomi zsinat. - A törvény a földmíveléstől eltiltja és adás-vevésre s pénzkölcsönzésre utalja a zsidókat. - Az általuk nem használt hús megvétele a keresztényeknek
megtiltatik. - III. Béla. - Kedvező állapotok egész II. Endréig 62-79
MÁSODIK FEJEZET.
A zsidók II. Endre uralkodása alatt.
II. Endre keresztes hadjárata. - Az arany-bulla 24. czikke. - Zsidó államhivatalnokok s tisztviselők. - Országos nyomor. - Történetíróink összetévesztik a zsidókat az izmaelitákkal. - A szentszék, valamint a magyar és külföldi egyházi személyek csakis az izmaelitákat vádolják. - A zsidók ellen csupán azt hozzák fel, hogy állami hivatalokat viselnek. - Honorius pápa és Róbert, esztergomi érsek idevágó nyilatkozatai. - II. Endre második decretum-a. - Magyarország egyházi átok alá vettetik. - Az esztergomi érsek átoklevele a szaracénusok és álkeresztények ellen. - A szaracénusok nagyban űzik, a zsidók ellenben kerülik a hittérítést. - A beregi szerződés. - A zsidók minden állami s nyilvános hivatalból kizáratnak. - Megkülönböztető jeleket viseljenek ruházatukon. - Keresztényekkel ne éljenek vegyes házasságban. - IX. Gergely, és Jakab praenestei püspök. Zsidók mint keresztény tisztviselők társai és ügynökei. - Keresztények a megvásárolt állami jövedelmeket s hivatalokat zsidóknak adják el. - Az utóbbiak nem tarthatnak többé rabszolgákat. - A zsidók társadalmi elszigeteltsége. - Hitök elhagyására unszoltatnak. - Zsidó ál-keresztények. - Sámuel kamaragróf. - Teka zsidó. - Az osztrák Lipót és II. Endre közti békeszerződésben az előbbiért kezeskedik. - Ruhtukeur birtokától megfosztatik. - Viszálkodása Simon lovaggal. - Kamaragrófnak kineveztetik. - Ausztriába kivándorol. - IV. Béla által visszahívatik 80-95
HARMADIK FEJEZET.
A zsidók IV. Béla alatt.
IV. Béla. - A köz jövedelmeket IX. Gergely beleegyezésével ismét zsidóknak adja haszonbérbe. - Az Ausztriából visszatért Tékának terjedelmes földbirtokot adományoz. - A tatárok zsidó vallásáról keringő hírek. - A zsidóhitű brutachok. - A tatárjárás alkalmából Németországban a zsidókat üldözik. - Magyarországon nem bántalmazzák őket. - Zsidó pénzverők. - Héber feliratú magyar rézpénzek. - Zsidó bevándorlók. - Henuk zsidó kamaragróf. - IV. Béla Komárom várát, huszonnégy faluból álló várbirtokkal együtt, adományozza neki. - IV. Béla elfogadja II. Fridrik osztrák zsidótörvényét. - Némi módosításokkal, mint kiváltságlevelet, kiadja a magyar zsidók számára. - Az osztrák és a magyar zsidótörvény. - Az utóbbinak előnyei. - Eltérő határozatait átveszi több külföldi
fejedelem is. - Az általa elfogadott német jogelvek következményei. - A zsidók a királyi kamara szolgáivá válnak. - Mint a korona tulajdona, a király védelme alatt állnak. - Az egyháznak IV. Béla zsidótörvénye ellen irányzott működése. - IV. Orbán a köz jövedelmek zsidó haszonbérlői ellen. - A király nem enged a pápa sürgetéseinek. - Az 1267-iki bécsi zsinat. - Henuk fiai Komárom várát elveszítik és megint visszanyerik. - A királyné jószágain kibérelik a harminczadot. - IV. Béla eladatja zálogba vetett birtokaikat. - A "pásztorosok" keletkezése. - Vezérük, Jakab, Magyarországból Németországba, onnét Francziaországba vezeti csapatjait. - A zsidókat véresen üldözi. - Bourges mellett megöletik. - Farkas, vasvári zsidó 120
NEGYEDIK FEJEZET.
IV. Béla halálától a zsidók számkivetéseig Nagy Lajos alatt.
V. István. - X. Gergely a magyar kereszteseknek elengedi a zsidóknak járó kamatok fizetését. - A zsidók és keresztények közti barátságos viszony. - A zsidók kedvező társadalmi állapota. - Zsidó pénzverők. - Héber betűkkel jelölt magyar pénzek. - IV.
László. - A budai zsinat. - A vörös zsidó-folt. - A zsidók ellen hozott egyéb határozatok. - A zsinat határozatai nem foganatosíttatnak. - Rabbi Jónáh és társai, pozsonyi vértanúk. - III. Endre. - Az Árpád-ház kihaltának következményei. - Az általa képviselt ősrégi magyar türelmesség és a külföldi befolyások. - Az utóbbiak lassanként felülkerekednek. - A magyarországi és a többi európai zsidók állapota az Árpádok utáni első hat tizedben. - Az ostorozók Magyarországban. - Venczel és bajor Ottó. - Róbert Károly. - XII. Bencze pápa elrendeli a pozsonyi zsinagóga lerontását. - Nagy Lajos uralkodásának első évei. - Térítői buzgalma. - Szerbia a kúnok, a magyarországi óhitűek és végre a zsidók ellen fordul. -
A zsidókat, mivel nem tágítanak, kiűzi az országból. - Ingó vagyonukat magukkal vihetik, de ingatlanaik lefoglaltatnak. - A száműzöttek részben Ausztriába és Csehországba, részben Lengyelországba menekülnek 121 - 136
ÖTÖDIK FEJEZET.
A zsidók társadalmi, vallási és szellemi élete a szabolcsi zsinattól a számkivétésig terjedő korszakban.
Az Árpád-korszakbeli zsidótörvények. - E törvények jótékony hatása. - A zsidók az egész országban elszéledve, városokban és falvakban laknak. - A keresztényekkel együtt élnek, gyakran egy házban, sőt közös lakásban is. - Társadalmi állapotuk és keresetük. - A kézműiparból s a földművelésből lassanként kiszoríttatnak. - Zsidók mint tisztviselők, pénzverők, és köz jövedelmek bérlői. - Jelentőségük az állami és magán életben. - A kamatvételre kiváltsággal bírnak. - Egyház és törvényhozás az uzsoráskodásra szorítják őket. - A nemességhez s a néphez való viszonyuk. - Vegyes házasság zsidók és keresztények közt. - Az egyház kétszer elrendeli a zsidó-foltok viselését. - Az idevágó határozatok nem foganatosíttatnak. - Magyar társalgási nyelv. - Tőzsgyökeres magyar nevek. - Zsidó bajvívók. - Adó. - Papi tized. - Védpénz - A városokhoz való viszony. - A zsidók önkormányzási joga. - Béth-dín. - Hittudomány. - Rabbi Jehúda Pozsonyban. - Kántorok, rabbik, tanítók. - Külföldi zsidó tudósok Magyarországban. - Községi állapotok. - Családi és magán élet. - Míveltségi állapotok. 137-153
NEGYEDIK KÖNYV.
A zsidók számkivetésétől a mohácsi vészig.
(1360-1526.)
ELSŐ FEJEZET.
A zsidók visszatérésétől Nagy Lajos haláláig.
A számkivetés rövid tartama. - A zsidók visszatérése. - Sokan közűlök Lengyelországban és Ausztriában maradnak, - Magyar zsidók Bécsben és Bécsújhelyben. - A számkivetés következményei. - A pozsonyiak pere száműzött zsidó hitelezőikkel. Nagy Lajos a soproniakat fölmenti zsidó-adósságaik fizetése alól. - Rendezetlen felekezeti állapotok és jogi viszonyok. - Az országos zsidóbírói hivatal keletkezése. - Az országos zsidóbírók névjegyzéke. - Hatáskörük és hivatalos működésük. - A városokban, különösen a németajkúakban, gyökeret ver a zsidógyűlölet. - Ennek okai és nyilatkozatai. - A zsidókra vonatkozó különféle helyi törvények. Sopronban. Pozsonyban. Budán. - Külön bor- és húsadó. - A pozsonyi zsidó-eskü. - A zsidó-könyv. - Budai törvénykönyv. -
Külön zsidó-öltözet Budán. - Hogyan szólnak hivatalosan a zsidókról. -- Erőszak és gyarló igazságszolgáltatás. - »Levélölés.« - Miként bánt Nagy Lajos a zsidókkal 154-177
MÁSODIK FEJEZET.
Nagy Lajos halálától Mátyás királyig.
Mária és Erzsébet királynék. - Zámbó Miklós, országos zsidóbíró, a zsidókat fosztogatja. - Erzsébet védelmezi őket. - Hogyan bánt velők Zsigmond király. - Józsa és Prokop morva herczegeknek zsidó ügyvivője Pozsonyban. - Zsidó-kamatok elengedése. - Egyes
országnagyok »zsídótartásra« jogot nyernek. - A zsidóság szervezete. - Országos értekezletei és felhatalmazott képviselői. - Székesfehérvári Salamon megszerzi IV. Béla kiváltságlevelének hiteles másolatát. - A kiváltságlevél ismételt átíratai. - Felélesztésének
hatásai. - Zsigmond Magyarországon jobban bánik a zsidókkal, mint egyebütt. - Ausztriából, Német- és Francziaorszagból kiűzött zsidók hazánkban találnak menedéket. - Zsigmond megerősíti és újabb kiváltságokkal megtoldja IV. Béla szabadságlevelét. - Szt. Zsigmond templomát a budai zsidó-útczában építi. - A budai "régi zsidó-útcza." - Az ottani zsidók pere Kapy Jánossal. - A zsidók jogai a király halálával érvénytelenné válnak. - Albert király. - Ausztriában irgalmatlanul bánik a zsidókkal. - Magyarországon megerősíti régi
szabadalmaikat. - A zsidó-kamatokat elengedi. - A kereszténységre tért zsidókat pártfogása alá veszi. - Özvegye, Erzsébet, a zsidók rovására szerez párthíveket. - A budai országgyűlés eltiltja a zsidójövedelmek eladományozását vagy elzálogosítását. - V. László. - Hunyady János védelme alá veszi a városok által zsarolt zsidókat - Később kiszolgáltatja a városoknak. - Adósleveleiket megsemmisíti. - V. László megerősíti régi jogaikat. - A nekik járó kamatokat elengedi. - Rendes és rendkívüli adóik - Kapisztrán János a zsidók ostora. - V. László beleegyezésével, Magyarország kivételével, a király többi országában kegyetlenül üldözi a zsidókat. - V. László és Czillei Ulrik halála 178- 207
HARMADIK FEJEZET.
A zsidók Hunyady Mátyás uralkodása alatt.
A budai zsidók Mátyás királyt ünnepélyesen fogadják. - Mátyás két ízben megerősíti jogaikat és szabadalmaikat. - Az országos zsidóbírói hivatal megszűnik. - A zsidók a tárnok főhatósága alá kerülnek. - Mátyás és Beatrix menyegzője alkalmával díszmenetet rendeznek. - A királyi párnak nászajándékot visznek, - A zsidópraefectura keletkezése és jelentősége. - A zsidó-praefectus tekintélyes állása. - Jogai és kötelességei. - A Mendel-család. - Mendel Jakab. - Mátyás, korának jogfelfogása szerint bánik a zsidókkal. - Bécsből és Alsó-Ausztria néhány városából kiűzeti őket. - Akíba há-Kólien, a "budai fejedelem." - Kikeresztelkedett zsidók, mint országnagyok és főpapok.. - Mátyás békealkudozásai a török
szultán zsidó ügyvivőjével. - A zsidók elszegényedése. - Személy- és vagyon biztosság. - Héber corvinák. 208 - 232
NEGYEDIK FEJEZET.
A zsidók II. Ulászló uralkodása alatt.
Mátyás halálának hírére a zsidókat megtámadják. Nagyszombatban, Tatán, Sopronban. - Miként bánt velők Corvin János. - A tatai zsidók kiűzetése. - II. Ulászló. - A zsidók ünnepélyesen fogadják. - Kényszerkölcsönöket csikar ki tőlük. - A zsidó-adók nagymérvű csökkenése. - Rendkívüli zsidó-adók. - Az országnagyok zsarolásai. - II. Ulászló megerősíti a zsidók régi jogait és szabadalmait. - Az ellenök emelt vérvádak. - Nagyszombati zsidóégetés. - A nagyszombati zsidók a Szapolyayak hatósága alá kerülnek. - Az országgyűlések kel járó zsidóhajszák. - Véres zavargások Budán. - Az ottani zsidók őrséget tartanak védelmükre. A főurak és városok zsarolásai. - Zsidó-jelek Magyarországon. -
Újabb zsarolások. - Számos zsidó el akarja hagyni a királyi városokat. - Ulászló, valamint maguk a zsidó községek, meggátolják a kiköltözködést. - A bazini gróf jószágain megtelepedett pozsonyi zsidókat visszatérésre kényszerítik. - Osztrák Miksa, Ulászló beleegyezésével, védlevelet állít ki a magyar zsidóság számára. - II. Ulászló halála. - Jogviszonyok. - Parasztlázadás. 233-261
ÖTÖDIK FEJEZET.
A zsidók II. Lajos uralkodása alatt.
II. Lajos megerősíti a zsidók jogait. - A zsidók pénzen vásárolják az országnagyok védelmét. - Báthory István nádorral kötött szerződésük. - A zsidó-jelek eltörlése. - A zsidó-praefectusnak állandó képviselői. - A zsidó-adók szigorú behajtása - Rendes és rendkívüli adók. - A király nagykorúsága óta a zsidók ügyei rosszabbra fordúlnak. - Mária királyné. - Szerencsés Imre. - Magánélete és politikai szereplése. - A budai zsidókat miatta megtámadják és fosztogatják. - Jellemzése s a zsidókhoz való viszonya. - Kitérése alkalmával fölmerült zsidó-theologiai kérdés. - A zsidó vallásban megmaradt gyermekei. - Kitért zsidók rágalmazzák előbbi hitfeleiket. - A király nem védelmezheti kellően a zsidókat. - A városok támadásai ellen királyi biztosokat küld ki. - Izsák zsidó, a kassai pénzverő főnöke. - II. Lajos igazságosan bánik a zsidókkal. - Mária királyné befolyása. - II. Lajos halála. 262 - 290
HATODIK FEJEZET.
A zsidók társadalmi, vallási és szellemi élete a számkivetéstől egész a mohácsi vészig.
A magyar zsidóság állapota aránylag kedvező. - Az összes zsidóság s az egyes községek létszáma. - A zsidók kamaraszolgasága. - A királyi városokban lakó zsidók. - A zsidógyűlölet átalános okai. - A nem-magyar városok a zsidógyűlölet fészkei. A városok meg a korona közt küzdelem foly a zsidók miatt. - A polgárság meg a czéhek kenyérirígysége. - A zsidók kereskedelme és műipara. - Földbirtokuk s házaik. - Miért nem szereztek szívesen fekvőségeket. - Zsidó bortermelők és marhatenyésztők. - A zsidók pénzüzletei. - Keresztény uzsorások és zsidó ügynökeik. - A zsidók uzsorája. - Zálogvétel. Kamatláb. - Az uzsora következményei. - A zsidók elszegényednek és még inkább gyülöltetnek. - Védelmet csak pénzen szerezhetnek. - Követeléseik megsemmisítése.
- Királyi és városi zsidó-adók. - Községi viszályok. - Ingadozó jogviszonyok. - Az országos zsidóbíró meg a zsidó-praefeetus, - A városi zsidóbíró tisztsége és hatásköre.- Zsidó-könyv. - Verbőczy zsidó-esküje. A zsidók pecsétjei 291-329
HETEDIK FEJEZET.
(Az előbbinek folytatása.)
Zsidó-útczák. - Keletkezésük. - Fekvésük.Rendeltetésük és külsejük. - Községek. - Hitközségi intézmények és hivatalnokok. - A budavári Szombat- és Zsidó-kapú. - A budavári zsidóutcza. - Erődítései s őrsége. - A zsidó-torony. - A budai zsidó temető. - Budai zsidó pénzkölcsönzők és nagykereskedők. - A zsidóság míveltségi és vallási állapota. -"Társalgási nyelv" - Theologiai tudomány. - Nagyszombati Ájzek, a »Minhágím« szerzője. A leányáról meg a nagyszombati herczegfiről szóló monda. - Budai Nátán. - Meír, Kálmán és Gedel rabbik Sopronban. - Pozsonyi, budai és kismartoni rabbik és tudósok. 330 - 353

Témakörök