kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Centrum Kiadóvállalat Részvénytársaság |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 751 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 26 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
I. KÖTET | |
Előszó és irányadás a tanulásra | 3 |
Bevezetés | 7 |
Az ember függ a természettől | 7 |
Az angol ember reggelije | 7 |
Vasércszükségletünk sokszerűsége | 8 |
A Föld és az ember helyzete a világegyetemben | 10 |
A Nap és a bolygók | 10 |
Földi és világegyetemi időtartamok | 12 |
A Föld anyaga, halmazállapota, összetétele | 13 |
NiFe, SiAl és SiMa | 15 |
A Föld alakja | 16 |
A Föld kérgének kialakulása | 17 |
A "sphaerák" | 19 |
Revolutiók, hegyképződés, vulkánismus a különböző korokban | 21 |
Geológiai korok | 24 |
Tenger és szárazföld változásai a felszínen | 27 |
Az éghajlat övei | 30 |
A klíma jelentése | 30 |
A Föld mozgásainak hatásai | 31 |
Ekliptika | 32 |
A levegő nagy cirkulátiója. A klímaövek | 34 |
A ciklonok | 35 |
A klímaövek évszakos eltolódása | 37 |
A szárazföldek hatása | 38 |
Klímaváltozások | 41 |
Jégkorszak | 42 |
A szárazföldek | |
Szárazföld és tengerek eloszlása | 44 |
Európa | 46 |
A continensek nevei | 45 |
A különböző korok revolutiói | 47 |
A különböző korok éghajlata | 49 |
Európa változatossága | 49 |
Vízszintes tagoltság | 51 |
Afrika | 52 |
Földközi-tengeri Afrika | 52 |
A nagy árkok | 53 |
Medencék és küszöbök | 54 |
Vízrendszerek | 55 |
Nagy árkos törések | 56 |
Ázsia | 58 |
Gyűrt-hegység-öv | 58 |
Belső-Ázsia | 61 |
Kelet-Ázsia és a Csendes Óceán | 63 |
Ausztrália és Óceánia | 65 |
Ausztrália continense | 65 |
A Csendes Óceán | 66 |
Amerika | 66 |
Laurentium | 66 |
Appalachok | 67 |
A Cordillerák | 68 |
Középamerika | 69 |
Délamerika | 69 |
Az óceán és a tengerek | 72 |
Méretek | 72 |
Áramlások | 75 |
Ár-apály | 78 |
A folyórendszerek | 82 |
Méretek | 82 |
Európa folyói | 83 |
Ázsia folyói | 85 |
Afrika folyói és tavai | 86 |
A Nílus vízjárása | 88 |
Amerika folyói | 89 |
A felszín lehordásának folyamata (Denudatió, erosió) | 92 |
Erosiociklus (Davis) | 92 |
Denudatio, talajképződés | 93 |
A lepusztulás típusai | 94 |
A folyók szakaszjellege (Cholnoky) | 95 |
Száraz lepusztulás | 96 |
A jég munkája | 98 |
A valódi klíma | 101 |
Azonos klímák minden continensen | 101 |
Víz és szárazföld aránya | 102 |
Ázsia és a monszun szél | 104 |
A klímaövek módosulása a continensek formái folytán | 105 |
A függélyes tagoltság (a magasságok) klímaövei | 108 |
A klímabeosztások (De Martonne, Köppen, stb.) | 109 |
Az óvilági continensek klímája | 112 |
Trópusok | 115 |
Európa | 117 |
Észak- és Belső-Ázsia | 118 |
Óvilági és Újvilági continensek | 120 |
Északamerika | 121 |
Délamerika | 123 |
Ausztrália | 125 |
A növénytakaró, a talajok és az állatvilág kialakulása | 126 |
Sugárzás | 126 |
Flóra és vegetatió | 127 |
Klímajellemzés növényekkel | 128 |
Klímaterületek és növényföldrajzi területek | 131 |
Az "átmeneti" növényformatiók: steppék, szavannák típusai | 132 |
Sivatagok | 134 |
Monszunerdők | 135 |
Kontinensek keleti klímáinak növényzete | 137 |
Mediterrán típusok | 138 |
Mérsékeltövi erdők | 139 |
Hidegöviek | 141 |
Magassági növényzeti övek | 143 |
A Talaj | 145 |
Talajtudomány és rendszerek | 147 |
Talaj és klíma | 149 |
Főbb talajcsoportok | 152 |
Az Állatvilág | 154 |
Éghajlati, növény- és talajzónák egybevágósága - Afrika példáján | 156 |
Őserdők öve | 157 |
Fennföldek, szavannák | 158 |
Szavannák, szárazerdők | 159 |
Steppék és félsivatagok | 161 |
Sivatagok | 162 |
Oásisok | 163 |
Nílusvölgy | 164 |
Mediterráneum | 165 |
Növényéletközösségek és lakhatóság | 167 |
Erdővidékek | 167 |
Sivatagok | 168 |
Átmeneti formátiók | 169 |
Élelem, Tűz | 171 |
Parti övek | 173 |
A lakhatóság öveinek összefoglalása | 175 |
Az éghajlat befolyása | 177 |
Klímaingadozások, vándorlás | 179 |
Kultúrák keletkezése, fejlődése, földművelés, népvándorlások | 182 |
Kultúrák keletkezése. Kőkorszakok | 182 |
Háziállatok | 184 |
A földművelés kezdetei | 185 |
Az eke | 187 |
A gabonafélék eredete | 188 |
A ház | 190 |
Alkalmazkodás az éghajlathoz | 192 |
Erdővidékek művelése, kapásművelés | 196 |
Nomád és oasislakó életközössége | 197 |
Öntözőművelés | 198 |
Fa- és bokor-kultúrák | 203 |
Pásztorvándorlás, transhumance | 205 |
"Kulturfokok" | 206 |
Életmód- és művelődés-típusok | 207 |
Eke-, kapás-, kerti-művelések. Terraszos művelés | 207 |
Ültetvényes művelés | 209 |
Vándorlások, népvándorlások | 211 |
Történetük | 215 |
Jelenlegi gazdasági életünk anyagai | 219 |
Kultúra és civilisatió | 219 |
Növénytermelés | 223 |
Történelme | 223 |
Eredeti, másodlagos és tömegtermelés területei | 225 |
Gabonatermelés. Zab, árpa | 228 |
Búza | 229 |
Rozs | 231 |
Törköly. Kukorica | 223 |
Sorghum. Köles. Rizs | 233 |
Burgonya. Eddigiek összefoglalása | 235 |
Gumósnövények, hüvelyesek | 236 |
Olaj- és zsírnövények | 237 |
Cukornád és -répa | 238 |
Gyümölcstermelés | 240 |
szőlő, bor | 241 |
Déligyümölcsök | 242 |
Fűszerek | 243 |
Kávé, tea, kakaó | 244 |
Dohány | 246 |
Gyapot | 247 |
Len, kender, juta | 249 |
Kaucsuk | 251 |
Erdők | 252 |
Eredeti erdőtakaró | 253 |
Az európai erdők története | 253 |
Az európai erdők jellege | 257 |
Magassági erdőhatár | 258 |
A fa használatai | 259 |
A trópusi erdők kihasználása | 263 |
Házi állatok | 265 |
Szarvasmarha | 267 |
Széna- és takarmánytermelés | 268 |
Juh | 271 |
Sertés, ló | 272 |
Vadászat és halászat | 273 |
Elefánt, struc | 273 |
Prémes állatok | 274 |
Bálna, fóka | 274 |
Spongya-, korall-, gyöngy-halászat | 275 |
Halászat | 275 |
Ásványi termékek | 378 |
Szén | 279 |
Petróleum, földgáz | 281 |
Vas | 282 |
Chromérc, réz | 284 |
Egyéb fémek, nemesércek | 285 |
Magnesit | 286 |
Asbeszt, grafit, só, phosphat, pyrit, kén | 287 |
A táj | 289 |
Alföld és a Dunántúl | 289 |
Mi a jellegzetes? | 290 |
Tájnevek | 291 |
Mi a táj? | 292 |
Tájhatárok | 293 |
Tájhatárok és a táj magja | 294 |
Domináló tényezők | 295 |
Az ember, mint tájtényező | 296 |
Domborzat és éghajlat | 297 |
Ember. Város | 298 |
Emberiség - népsűrűség | 302 |
Életsűrűség. Életterek - népsűrűség | 302 |
Nagy népsűrűség területei | 304 |
Európa | 305 |
Általános irodalom és az I-XIV. fejezetek irodalma | 312 |
Az I. kötet ábráinak és mellékleteinek jegyzéke | 315 |
Az I. kötet tartalomjegyzéke | 319 |
II. KÖTET | |
Előszó a II. kötethez | 323 |
Földközi tenger | 325 |
Földközi tenger és Mediterráneum | 325 |
Összevetés más beltengerekkel | 326 |
A Földközi tenger medencéi | 328 |
Szerkezet | 329 |
Az Alpok | 331 |
A nyugati medence partjai | 333 |
Keleti Alpok, Kárpátok | 334 |
Dinaridák, Balkán | 335 |
A keleti medence partjai | 336 |
Kikötő hol keletkezik | 337 |
A partok közvetlen hinterlandja | 338 |
Távoli hinterlandok, nagy útvonalak | 339 |
Országok, népek | 340 |
Az Indiai út | 341 |
A mediterrán éghajlat | 341 |
A mediterrán csapadékeloszlás | 343 |
A nyugati és keleti medencék | 344 |
A félszigetek, apró klimatikus continensek | 346 |
Szelek | 347 |
Éghajlat és erdő | 348 |
Transhumance - vándorlás | 350 |
Jellemnövények: olajfa, búza, szőlő, füge | 351 |
Életmódok alakulása | 354 |
Háziállatok, halászat | 355 |
Bányászat | 356 |
A mediterráneum fő jellemvonásai | 357 |
Európa | 360 |
Európa fogalma | 360 |
Politikai egyénisége, államai | 362 |
Nincs egységes birodalom | 364 |
Európa változatossága, kis méretei | 365 |
Orometriai összevetések más continensekkel | 365 |
Európa tengermenti mélyföldöve | 366 |
A régi hegységek középső öve | 367 |
A francia massivum | 369 |
Rhóne, Jura, Saonne | 370 |
Párisi medence | 371 |
Keleti kaputájak, Rajnai hegységek | 372 |
Középnémet hegységek, medencék | 375 |
A felső Duna-mente | 379 |
Középeurópa tagoltsága és települése | 381 |
Egységes gazdasági fejlődés, együttes művelődés | 383 |
Az európai gondolat synthesise | 384 |
Európa sűrű úthálózata, csatornái | 385 |
A tájak egymásba szövődése | 386 |
A fiatal hegységek övek | 387 |
Útsűrűség. Élénk belső anyagcsere | 388 |
Európa mezőgazdasága | 389 |
Ipari forradalom, gazdasági fejlődés | 392 |
Az északnyugateurópai ipari és népsűrűségi góc keletkezése | 394 |
A világgazdaság "Thünen rendszerű" korszaka | 396 |
Ennek kialakulása ás múlása | 398 |
Bányavidékek és politikai határok | 401 |
Európa nyíltsága a tengerekre | 401 |
Partok, kikötő-városok és gazdasági élet (Északeurópa) | 402 |
Nyugateurópa partjai, stb. | 406 |
Angolország partjai, stb. | 408 |
Franciaország partjai, stb. | 409 |
Ibéri félsziget partjai, stb. | 412 |
Hazánk | 414 |
Magyarország világhelyzete | 414 |
Magyarország domborzata és helyzetünk Európában | 415 |
Medencék | 417 |
A domborzati tájegységek | 419 |
Az átmeneti tájövek | 420 |
Éghajlatunk, klímahelyzetünk | 421 |
Éghajlati elemek | 423 |
Helyzetünk Köppen klímarendszerében | 424 |
Csapadékelosztás (és termelés) | 426 |
Éghajlat és növényzet | 427 |
Az alföldi termelőtáj | 431 |
A Dunántúli termelőtáj | 431 |
A Kis Alföld | 432 |
Északnyugati fenföld | 433 |
Északkeleti felvidék | 435 |
Erdély és a délkeleti hegyvidékek | 436 |
Tájfelosztás különböző szempontok szerint | 437 |
A tájak, életterek kapcsolata | 438 |
Település | 438 |
Gazdasági helyzetünk fejlődése | 440 |
A török hódoltság következményei | 444 |
Az Alföld településformái | 445 |
Városfejlődés | 446 |
Vásáröv | 449 |
Budapest | 450 |
Világhelyzet és Dunakérdés | 452 |
Csonka- és Nagy-Magyarország összevetése | 454 |
Szomszédaink | 454 |
Jugoszlávia | 455 |
Csehszlovákia | 455 |
Románia | 456 |
Szomszédaink gazdasági erői | 456 |
Hazánk gazdasági erői. Sajátos éghajlatunk | 457 |
Terményeink zamatja, vitaminja | 459 |
A párisi medence | 462 |
Összefutó világutak | 462 |
A párisi medence felépítése, egysége | 463 |
A medence búza- és cukorrépatáj | 464 |
Népsűrűség | 465 |
Városok fejlődése, a főváros kialakulása | 465 |
Miért lett Páris a főváros | 467 |
Európa fővárosai, mennyire tükrei országaiknak | 469 |
Páris, Franciaország központja | 470 |
Flandria | 472 |
Népsűrűség | 472 |
A nagy népsűrűség magyarázata | 474 |
Talajok, ércek | 474 |
Flandria út- és kaputáj | 476 |
A szövőipar jelentősége | 477 |
A párisi forradalom hatása | 479 |
A Rajna-mentének sűrű települései | 481 |
Négy sűrűségi góc a Rajna mentén | 481 |
Hollandia | 481 |
Népsűrűségi adatok | 481 |
A táj jellege | 482 |
A betelepülés | 483 |
Harc a tengerrel | 483 |
Nagy és kis városok | 484 |
Talajok | 485 |
Víziutak | 485 |
Nagyvárosok: Amsterdam, Rotterdam, Anvers | 486 |
A reformátió gazdasági hatásai | 487 |
Az indiai kereskedelem, Amsterdam | 488 |
Az ipari forradalom hatásai | 489 |
Amsterdam és Rotterdam ellentéte | 490 |
A polderek | 491 |
Kert és legelőgazdaság | 491 |
Köln és a Ruhr | 492 |
Telepítő erők | 493 |
Köln fekvése | 493 |
Siegerlandi vas-, ruhrmenti széntelepek | 495 |
A szénbányászat övezetei | 496 |
A települések óriási növekedése | 496 |
Széntermelés | 497 |
Az iparvidék és a többi táj népesedési adatai | 498 |
Rajnaárok | 498 |
Földtani adottságok | 498 |
a táj | 499 |
Ipartelepítő tényezők | 500 |
A Rajnaárok helyzete Európában | 501 |
Római városalapítások | 501 |
Népvándorlás | 502 |
Középkor, frankfurti vásár | 503 |
Ujkor, Rajnaszabályzás | 504 |
Strasbourg | 506 |
Svéjc | 507 |
Nincs se szene, se kikötője, se gyarmata | 507 |
Svéjc felszíne | 507 |
Vízierők | 508 |
Útvonalak, Rajnahajózás | 509 |
A népesség foglalkozása | 511 |
Az idegenek nagy száma | 511 |
Ipar, mezőgazdaság, állattenyésztés | 512 |
Tejtermelés, iparok | 513 |
Ipartelepítő energiák | 514 |
Földművelés | 517 |
A XIX. század fejlődése | 518 |
Gazdasági helyzet a háború előtt | 520 |
A világháború hatásai | 521 |
Az Északamerikai Egyesült Államok | 523 |
Miért jó gazdaságföldrajzi példa | 523 |
Az északamerikai szárazföld felépítése | 524 |
Éghajlat, csapadék | 527 |
Hőmérsékletellentétek, szélsőségek | 528 |
Hirtelen kelő szelek | 529 |
Növényzet, erdők. Talaj- és termelés övei keleten | 530 |
A középső rész övezetei | 538 |
A nyugati hegyvidékek | 541 |
Az európai hódítás és betelepülés kezdetei | 542 |
Település az európai hazákkal azonos éghajlatok alatt | 543 |
Német település részletei | 544 |
A betelepülés történetének folytatása | 544 |
A Dél és a keleti tájaké | 544 |
Ohio és a tóvidéké | 547 |
New England s a többi táj ellentéte | 548 |
A Nyugat, California, Oregon | 550 |
A középső száraz tájak betelepítése | 551 |
Öntözések | 552 |
Szárazművelés | 553 |
A Nyugat állattenyésztése | 554 |
A Nyugat bányászata | 555 |
A termőföldpusztulás problémája | 557 |
A jelen némely kérdése. Iparok vándorlása. Városok, stb. | 560 |
Két iparág földrajzi vonatkozásai | 562 |
Szövőipar | 562 |
A különböző szövőiparok statisztikája | 562 |
A nyersanyagok származáshelyei | 563 |
Európa függősége | 566 |
A háziiparból való fejlődés | 567 |
A kapitalizmus hatása Európában | 568 |
A fejlődés Európa különböző tájaiban, országaiban | 570 |
Útvonalak, kereskedelem | 572 |
A papírgyártás | 574 |
Elterjedése | 574 |
A telepítő tényezők | 575 |
A gyártás anyagai és azok származási helye. A tájak váltakozó szereplése | 576 |
Mesopotámia | 578 |
Nevek eredete, sorsa | 578 |
A termőföld fogalma, kiterjedése | 580 |
Kihasználási tervek, öntözés | 580 |
Termelés | 582 |
Népek vándorlása a termőföld felé | 583 |
A törzsszervezet megbontása | 585 |
Városok azonossága, különfélesége | 586 |
Petróleumterületek | 589 |
Városiasodás | 590 |
A város fogalma | 590 |
A mindenkori alkotóelemek | 592 |
Az óvilág steppeövének hatása - a városiasodás kezdetei | 592 |
A város -, mint menedékhely | 593 |
Város és út - egymás megteremtői | 594 |
Kereskedelem, vásár, bazár | 594 |
A görög "polis" | 595 |
Róma is polis, városállam | 597 |
Európa kialakulásának elemei | 599 |
Európai városkeletkezés | 599 |
Európa útvonalövei | 600 |
Városszövetségek, városállamok | 602 |
A középkori város, mezőváros | 603 |
Magyar városfejlődés | 605 |
A XVI-XVIII. sz. városfejlődés Európában | 607 |
XIX. század. Ipari forradalom | 608 |
A városba özönlés jelensége | 611 |
A városok jellege a világ különböző részein, tájaiban | 612 |
Kína városai | 613 |
Japán városai | 615 |
A sivatagsteppeöv oásisvárosai | 615 |
A mediterrán város | 616 |
A spanyol város és stílusai | 617 |
Olaszország települései, városai | 619 |
Franciaország különböző klímatájainak városai | 620 |
Anglia városainak jellege | 622 |
Az orosz tábla városai | 622 |
Gyarmati építkezés és városok | 624 |
India eredeti stílusai | 626 |
Ausztrália | 627 |
Délafrika városai | 628 |
Szerződéses kikötővárosok a Távol-Keleten | 629 |
Japán és Oroszország újabb városfejlődése | 630 |
Városok (egyes városok) keletkezésének okai, tényezői | 631 |
A politikai és hadászati tényezők | 632 |
A gazdasági erők | 633 |
Kikötők a különböző korokban | 638 |
Utak és természetes útövek telepítő ereje | 634 |
Várostelepítő tájak és pontok | 635 |
Várostelepítő termelő tájak és útjaik | 636 |
Politikai és gazdasági erők, Vár és vásártér | 636 |
Bányavárosok; petróleum, vízierők | 637 |
Cityfejlődés | 639 |
Társadalmi és művelődési tényezők, mint telepítő erők | 641 |
Klímatényezők, építkezés | 643 |
A városok alaprajza és a domborzat | 644 |
A városi forgalom, közigazgatás | 645 |
A város hatása környezetére | 647 |
Állam és város | 648 |
Fővárosok helye | 649 |
Fővárosok aránya országukhoz | 651 |
Az angol világbirodalom | 653 |
Világbirodalmak | 653 |
Az angol birodalom kiterjed az összes éghajlatokra | 655 |
A birodalom részeinek külkereskedelme klímatájak szerint | 657 |
A termelt és kivitt áruk jellemzőek | 661 |
A trópusok termelése specialisált | 663 |
Anglia búzabehozatala egész éven át különböző égtájakról | 664 |
Az angol árukivitel és behozatal összevetve a franciával és amerikaival | 665 |
Az angol szigetország (és a japáni szigetország) | 666 |
A szigetek geológiai felépítése, partok, szén | 668 |
A természeti adottságok időbeli (történelmi) érvényesülése | 670 |
A nemzeti államok kialakulása Európában (az atlanti fronton) | 670 |
Az angol elszigeteltség előnyei | 671 |
Az éghajlat és juhtenyésztés | 672 |
Gyapjúipar és kereskedelem | 673 |
A gyarmatbirodalmat megteremtő erők és események | 674 |
Insularitás és szövőipar | 676 |
A birodalom részei, viszonyuk az anyaországhoz | 677 |
A felfedezések és hódítás története | 677 |
Az afrikai tengely és az Indiai Oceán birtoklása | 680 |
Előázsiai problémák | 683 |
India (felépítés, éghajlat) | 685 |
Búza-, köles- és rizsterületek | 687 |
Néprajz. India gazdasági jelentősége | 688 |
Az Indiai Oceán útjai, kikötői | 690 |
Az angol birodalom népessége | 691 |
A birodalmat kapcsoló utak | 693 |
A forgalom biztosítása. Fűtőanyagok | 694 |
A birodalom részeinek közigazgatása | 698 |
Államosítás | 699 |
Afrika felosztása | 700 |
A birodalom mérsékeltövi részei. A dominiumok önállósága | 703 |
A világháború hatása | 705 |
Az angol birodalom földfelszíni életegység | 707 |
Zárszó | 709 |
A II. félkötet fejezeteinek (XV-XXVI.) irodalma | 712 |
Mértéktáblázatok | 715 |
Részletes tartalomjegyzék | 723 |
Tárgy- és névmutató | 735 |
Ábrák jegyzéke a II. kötethez | 746 |
Mellékletek jegyzéke a II. kötethez | 746 |
Rövid tartalomjegyzék a II. kötethez | 749 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.