1.056.023

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elektrotechnika gyakorlatok

Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar/Kézirat

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 156 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi száma: J7-956. Megjelent 329 példányban, 135 ábrával. 3. változatlan kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen gyakorlati jegyzet a BME Közlekedésmérnöki Kar hallgatóinak készült. Segítséget kívánunk nyújtani a jegyzettel az elektrotechnika c. tárgyból elvégzendő laboratóriumi gyakorlatokra, valamint... Tovább

Előszó

Jelen gyakorlati jegyzet a BME Közlekedésmérnöki Kar hallgatóinak készült. Segítséget kívánunk nyújtani a jegyzettel az elektrotechnika c. tárgyból elvégzendő laboratóriumi gyakorlatokra, valamint a vizsgára való felkészüléshez és a gyakorlatok elvégzéséhez. A jegyzet első fejezete az általános elektromechanikus mérőműszerek működését tárgyalja és általános mérési módszerekkel foglalkozik. A második fejezet a konkrét laboratóriumi gyakorlatok anyagát mérési útmutató formájában tartalmazza. A harmadik fejezetben találhatók a laboratóriumi gyakorlatokon használt mérőműszerek kezelési útmutatói.
Az egyes útmutatók felépítése az alábbi:
A) A mérési feladat rész tartalmazza a gyakorlaton elvégzendő feladatok rövid és tömör leírását.
B) Elméleti alapok rész tartalmazza a laboratóriumi gyakorlat sikeres elvégzéséhez szükséges elméleti ismereteket. Ha a szükséges ismeretek máshol megtalálhatók (előadási jegyzet, példatár, gyakorlati jegyzet), akkor csak utalunk a megtanulandó anyagra, ha nem, az ismeretek ebben a részben találhatók.
C) A mérés menete rész tartalmazza az elvégzendő mérés részletes leírását, és végrehajtási" módját.
D) Kiértékelés részben található azoknak a feladatoknak a részletes leírása, amelyeket a mérési eredmények birtokában még el kell végezni.
Az egyes fejezeteket és gyakorlatokat az alábbiak állították össze:
dr. Kloknicer Imre 2.22, 2.23, 2.24, 2.210, 2.211, 3.1, 3.11, 3.12
dr. Kohut Mátyás 1., 2.21 , 2.25, 2.26, 3.7, 3.8, 3.9, 3.10
dr. Parádi Ferenc 2.1, 2.27, 2.28, 2.29, 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 3.6, 3.13 Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
1 . VILLAMOS MÉRŐMŰSZEREK ÉS MÉRÉSI ELJÁRÁSOK 8
1.1 A villamos mérőműszerek és a mérés általános jellemzői 8
1.1.1 A mérés pontossága 8
1.1.2 A hibák okai 12
1.1.21 A műszerek belső hibái 12
1.1.22 Külső zavaró tényezők befolyása 14
1.1.23 A megfigyelő személyi hibái 14
1.1.3 A csillapítás 15
1.1.4 Fogyasztás 16
1.2 Egyenfeszültség és egyenáram mérése mutatós műszerrel 16
1.2.1 Az állandó mágnesű (Deprez) műszer 16
1.2.2 A galvanométer 18
1.2.3 A Deprez-műszer méréshatárának kiterjesztése 18
1.2.4 Egyenfeszültség mérése összehasonlítással. 21
1.2.5 Tájékoztató és regisztráló műszerek 21
1.3 Váltakozó feszültség és áram mérése mutatós műszerrel 22
1.3.1 Az egyenirányítós Deprez-műszer 23
1.3.2 A lágyvasas műszer 24
1.3.3 Az elektrodinamikus műszer 26
1.4 A villamos teljesítmény mérése 28
1.4.1 A teljesítmény mérése egyenáramú hálózatokban 28
1.4.2 A hatásos teljesítmény mérése váltakozó áramú hálózatokban 29
1.4.21 Egyfázisú hatásos teljesítmény mérése 31
1.4.22 Háromfázisú hatásos teljesítmény mérése 33
1.4.3 Háromfázisú meddő teljesítmény mérése egy wattmérővel 36
1.5 A villamos energia mérése 37
1.5.1 Az indukciós fogyasztásmérő működési elve 37
1.6 A frekvencia mérése 41
1.6.1 Rezgőnyelves frekvencia mérő 41
1.7 Ellenállás mérése 41
1.7.1 Ellenállás mérése V-A mérős módszerrel 41
1.7.2 Ellenállás mérése Wheatstone-híddal 42
1.7.3 Ellenállás mérése Thomson-híddal 43
1.7.4 Ellenállás mérése ohm-mérővel 45
1.7.5 Ellenállás mérése kereszttekercses műszerrel 46
1.8 Az induktivitás és kapacitás mérése 49
1.8.1 Induktivitás mérése V-A mérővel 49
1.8.2 Induktivitás mérése volt-, amper- és wattmérővel 50
1.8.3 Kapacitás mérése V-A.mérővel 50
1.9 Hőmérséklet mérése villamos módszerrel 52
1.9.1 Hőmérséklet mérése hőelemmel 52
1.9.2 Hőmérséklet mérése ellenállásváltozás alapján 55
1.10 Testek megnyúlásának mérése villamos módszerrel 56
1.11 Fordulatszám mérése 59
2. LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK 63
2.1 A laboratóriumi rend 63
2.1.1 Általános előírások 63
2.1.2 Biztonsági szempontok 63
2.1.3 Jegyzőkönyvek készítése 64
2.1.4 Néhány gyakorlati tanács 65
2.2 Mérési útmutatók 68
1. sz. mérés: Egyenáramú mérések 68
2. sz. mérés: Tranziens jelenségek mérése 73
3. sz. mérés: Váltakozó áramú áramkör mérése, vektorábra felvétele 76
4. sz. mérés: Félvezető dióda jelleggörbéjének felvétele 79
5. sz. mérés: Tranzisztor Ic - Uce jelleggörbéjének mérése 82
6. sz. mérés: Invertáló műveleti erősítő vizsgálata 85
7. sz. mérés: Tranzisztor alkalmazása kapcsoló üzemben 93
8. sz. mérés: Külső gerjesztésű egyenáramú generátor vizsgálata
9. sz. mérés: Transzformátor vizsgálata
10. sz. mérés: Aszinkrongép kördiagramjának felvétele
11. sz. mérés: Mágneskapcsolók bekötése
3. MÉRŐMŰSZEREK LEÍRÁSAI 119
3.1 LDAV laboratóriumi lengőtekercses áram és feszültségmérő 119
3.2 Univerzális műszer; típus: GANZUNIV 3
3.3 Lágyvasas voltmérő; típus: HLV-2
3.4 Lágyvasas ampermérő; típus: HLA-2
3.5 Csúszóhuzalos Wheatstone-híd; típus: XWH 128
3.6 Digitális multimeter; típus: TR 1667/A 131
3.7 Üzemi csővoltmérő; típus: Orivohm 1341 136
3.8 Univerzális elektronikus voltmérő; típus: Q 53 140
3.9 Hordozható elektrodinamikus teljesítménymérő; típus: HEWA 14 4
3.10. Fénymutatós teljesítménymérő; típus: LEWA 145
3.11. EO 201 típusú és TV mini-scope TR 4 351 típusú oszcilloszkóp 148
3.12 1117/8 típusú függvénygenerátor 150
3.13 Univerzális műszer; típus GANZUNIV 2 153
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem