Török Pál élete

Tartalom

Előszó III
ELSŐ FEJEZET.
Török Pál születése és neveltetése.
A Török család. Török Pál szülői. Török Pál születése és gyermekkora 1
A selmeci tanulóévek. Szilniczkyék. A liceum. Török Roykó
tanár két fiát tanítja. Első latin versét kinyomtatják. Olvasmányai. Virágos kert. Omniasium 3
A debreceni kollégiumban. Szubskripció. Péczely József. Buday Ézsaiás. Péchy Imre. Studium-töredékek. Köztanítóság. Angolul tanulás. Isaák Ferdinánd. A Pallas Debrecina. A Lant. Török atyja Ujbarson. Könyvészet 5
MÁSODIK FEJEZET.
A kisújszállási rektória. A papság.
A kisújszállási partikula. Törököt meghívják rektornak. Török működése. Arany János. Török visszamegy Debrecenbe. Papi vizsgálatot tesz 10
A kisújszállási papság. A választás. Török egyelőre Buday Ézsaiás káplánja marad. Török mint pap. A pesti meghívás. Búcsú Kisújszállástól 15
HARMADIK FEJEZET.
Török Pál pesti papsága.
ELSŐ SZAKASZ.
A pesti egyház. Báthory Gábor lemondása. Törököt megválasztják. Báthory búcsúja s Török beiktatása. Török megismerkedik gyülekezetével. Fáy András. Török megismerkedik az egyház vagyoni állásával. Az adósság törlesztése. A templom bebútorozása. Strachan grófnő. Fizetés. Stóla. Bánffy Pál báró 18
A főiskola eszméje. Vay József. A református főiskola. A protestáns főiskola. A Pesti Hirlap. Kossuth egyházi lap alapítását ajánlja. Székács és Török nyilatkoznak 29
A Prot. Egyh. és Isk. Lap. A szerkesztőségi szoba. A kísérlet fontossága. A szerkesztők évenkint felváltják egymást a szerkesztésben. A Török által fölvetett eszmék. Zsinat. A korhadt egyházi szervezet. A papság képzettségének emelése. Dinterfordítás Erdélyben. Egyháztörténeti források kiadása. Székács búcsúja 1844-ben. Az igazi unió. A puseyzmus. Bibliafordítás. A liturgia. Könyörgések. Kánonok Az énekeskönyv. Az 1848. XX. t.-c. feletti értekezlet. 1849-ben a lap örököse a Kossuth Hirlapja. Könyvészet 33
Családalapítás. Családi élet. Az angol gyarmat. A Pretious-család. Lánykérés. Az Allnutt-család. A gyermekek születése. Batthyány Kázmér. A nádorné. Török 1845-ben a nagykunok zászlaját felavatja. Ozsonna Forray grófnénál. A nádor halála. A nádornéval való találkozások 41
A szabadságharc. A pozsonyi út. Dobos János. Török Pál kénytelen családja biztonságára gondolni. Pest bombáztatása. Török a fővárosban marad. Menekül. Mária Dorothea kérésére kegyelmet kap. Hazaérkezés 46
Egyházi élet 1850-ig. Az egyházszolgálat nyelve. Cleynmann német papságának az emléke. Török a német szolgálatokat is végzi. Székácscsal felváltják egymást. Török az evangélikusoknál tótul is szolgál. Az angolok közt angolul végzi az istentiszteletet. A misszionáriusok. A magyar egyház népiskolája. A konfirmáció. Török a konfirmációi oktatást mindig maga végzi. 50
Török Pál mint egyházi szónok. Rögtönzések. Közönséges egyházi beszédek. Feladások a prédikációk miatt. Török halotti beszédei: Péchy Imre, B. Wesselényi Miklós, Teleki József, a Teleki család egyes tagjai felett, Báthory püspök sírboltba tételekor, Polgár Mihály püspök, főherceg József nádor, gróf Teleki Sámuel Széchenyi István, Teleki László, Palóczy László, Fáy András, Böszörményi László, Nyáry Pál, Gonda László, Deák Ferenc, Szatmáry Király Pál, Arany János felett. Különféle alkalmakra írt beszédek: Birótételkor (Kisújszállás). Zászlóavatás, 1845. Karácsony a prot. árvaházban, 1862. Papavatáskor. Kálvin-ünnep, 1864. Nagy Mihály jubileuma, 1865. Pap Gábor felavatása, 1875. 52
Kiadások. Könyvészet. Irodalom 65
MÁSODIK SZAKASZ.
Családi élet 1850-1860. Válságos napok. Szilády László. A halasi gimnázium. A család növekedése. Dobos .Tótfaluba hívja papnak. Brace Károly. Családiasság. Törökné jelleme. Gyermekek születése. Török Pál atyjának a jubileuma. Deák Ferenc levele a Vörösmarty-árvák ügyében. Az otthon 73
Egyházi és iskolai élét 1850- 1860. Az egyház népessége. Papi fizetés. Koller Ferenc pesti polgármester az egyházi életről jelentést kér. Török türelmessége. A skótok. Van Andel. Kérelemszózat. Az egyház kettős jubileuma. 1855. Hálaszózat. A népiskola. A gimnázium-alapítás. Gönczy Pál 81
A pesti ref. theologia megalapítása. Török átveszi a protestáns főiskola hagyományait. Pestet á református egyház középpontjává kell tenni iskolai tekintetben is. A pest-kecskeméti küzdelem. A gyülekezetek 1854. augusztus 28-ikán szavazataikkal Pest javára döntenek. Többé nincs a kecskeméti theologia áthelyezéséről szó. Fensőbb engedelem, hogy Pesten protestáns theologiai intézet állitható. 1855. október 10-ikén Török megnyitja a pesti református theologiai intézetet. A kecskemétiek Törököt hívják meg papjuknak. Dobos biztatja, menjen Kecskemétre. Török marad. Az új intézmény 1865-ben pusztán a reformátusoké lesz. A többi egyházkerületek nem tartanak jogot a pesti református főiskolához. A kecskemétiek béke-okirata 1860-ban. A pesti protestáns főiskola hagyományaiból ekkép előáll, a mi azokból megvalósítható volt: a pesti református főiskola 111
HARMADIK SZAKASZ.
Az egyház alkotmányáért folytatott küzdelem. Haynau rendelete. Sértő intézmények. Az 1851. május 5-iki egyházkerületi tanácskozmány. A 101. cikk. Török kihallgatáson Schönbrunnban. Az 1851. december 81-iki kibocsátvány. Az ostrom-állapot megszüntetése. Az 1854. július 11-iki ideiglenes rendelet 124
Az 1855-iki bécsi tanácskozmány. A meghívottak. Szoboszlayék Töröknél. Megérkezés Bécsbe. A bizalmi férfiak állásfoglalása. A tanácskozások. Török kijelenti, hogy e tárgyalások eredménye még ideiglenesen se lépjen életbe, míg az egyház affelől véleményét nem nyilvánította. A főegyháztanács. Az államkincstárból fedezendő működési pótlék. A püspöki értekezlet. A kettős elnökség. A meggondolandó dolgok. Az örvendetes dolgok. A tanácskozás vége 134
Az 1856-iki törvényterv. A hangulat Töröktől várja a jelszót. Törököt gyanúsítják. Révész Imre a gyanúsításra. Fáy András. A pesti egyházmegye nyilatkozata. Törököt sürgetik, hogy indítsa meg újra a lapját. E helyett a Székács: Igénytelen vélemények c. füzetes vállalata. Az 1857. ápr. 20. küldöttség. Tisza levele 145
Az 1859. szept. 1. pátens s az ezt követő rendeletek. A pátenst erőszakolják. Ballagi Mór s az új Prot. E. I. Lap. A két segédszerkesztő (T. és Sz.). A vezérkar: Török, Székács, Ballagi, Révész, Filó. 1859. nov. 10. A pesti egyházmegyei jegyzőkönyv. Báthoryt felszólítják, hogy gyűlést hívjon össze. Báthory dec. 12-ikére összehívja. Megfélemlítik. A meghívást visszavonja. Török állhatatosságra kéri. Hasztalan. Most Török Rádayval hivat össze dec. 11. d. u. 5 órára a Ráday lakására egy értekezletet. Ezen az értekezleten Tisza Kálmán élesen kikel Báthory ellen s azok ellen, a kik pártolják. Másnap d. e. seniorum collegium. Báthory tettét rosszalják. Filót elküldik, hogy mondassa le. Azután közgyűlést tartanak. A Filó által fogalmazott feliratot elfogadják. Rácz Péter. Maller Ferenc helyettes püspök. 1860. jan. végén küldöttség megy Bécsbe. Tájékozás Révésztől. A Bécsből való visszaérkezés után Vayt február 6-ikán újra felhívják. Febr. 2-ikán készülnek számára a „Pesti pontozatok". Vay eredmény nélkül jön vissza. Febr. 11. gyűlés Töröknél. Az Irányadó készül. Szerkeszti Filó. Személyes ügyek. Az egyházkerületek intéző bizottmányokat neveznek ki. A Dunamellék máj. 1-én választja meg az övéit, köztük van Török. A pátens felfüggesztése 151
NEGYEDIK SZAKASZ.
A püspökké választás. Az új korszak. A szavazatok elrendelése.
Kortesfogás. A hangulat. A választás. A felavatás. Török Pál székfoglaló beszéde. A bankett az Európában. Fáklyásmenet. Az egyetemi ifjúság s a pesti theologusok. Üdvözlések. Török Pált édesatyja is üdvözli. Két hét múlva Székácsot is püspökké választja kerülete. A Székács-bankett. Sárospatak 170
A főiskola további élete. Tanulmányi rend. Az első tanári kar. Csengery Antal levele. Hogy választotta Török a tanárokat ? A tanítás szelleme. Török a főiskola irodalmi életét megindítja. Török és a theologusok. Az új főiskola számára Török Pál könyvtárt szerez. Dobos megírja a könyvtár történetét. 1860. nov. 1-ig csak tízezer forint gyűlt össze. Új aláírási ív. A könyvtár a főiskoláé lesz. Pálóczi Horváth Mária a berendezésre adakozik. Alapítványok. (Az alapítványok gyűjtése. Példák: a külföldi alapítvány, a Szemere-alap.) Szász Károly az alapítványokról. A skót stipendium. A külföldre menő ifjak. A skótok Törökről. A biblia 183
Török Pál családi köre 1860-tól. Török Pálné és az egész család egyszerűsége. Tolnai Lajos nyilatkozata. Az 1864-iki jubileum. Jókai Mór üdvözli Törököt. Küldöttségek. Adományok. Löw Tóbiás levele. Török és a napi politika. Képviselőjelölt a Ferencvárosban. Vidacs Jánost választják meg. Törököt egy barátja (Nagy Sámuel) 20 hold földdel ajándékozza meg. Török szórakozásai. Török házasságának 25-ik évfordulója. Összejöveteleik. Székács, Ballagi, Gönczy. Székács pohárköszöntője a szabadkőmívességről. Török Pál atyja meghal.
Török nyári fürdőzései. 1872-ben Bikszádra megy. A román lelkészeket meglátogatja. Török és az esperesek. 1875-ben Dobos hívja Ceglédre. Török kedélye. A karácsonyest. (Árvaházak.) Török Pál és Szilágyi Sándor stb. 207
A pesti egyház és iskola 1883-ig. Török Pál és káplánjai. Egyházi szolgálat. A katona-templom felavatása 1861-ben. A német leány egyház. (Jogviszony. A német templom alapkövét leteszik 1870-ben. A német egyház tagjai által alapított jótékony intézetek.) A skót iskola. Moody András. Előkészítő intézkedések a budai reformátusok érdekében. A gimnázium. Az első tanártestület. Későbbi tanárválasztások. A tanárok fizetése. Az 1870-iki fizetésemelés. Török arcképét Kajdacsy és Gönczy
elkészíttetik. A kép darusításából száz forint jön be. Alapítványok. Török úgynevezett légvárai. A népiskolát az élet elközösíti. A felsőbb leányiskola. Kísérletek. A vállalat nem sikerül 216
Az egyházkerület. Az önkormányzati jogokba való visszahelyezkedés a debreceni konvent határozatai alapján. Az 1860-iki közgyűlés némely pontjai. (A patentális egyházakkal való bánás. A Szózat, Himnusz. Az egyházi közpénztár stb.) A későbbi (1863-67.) egyházkerületi közgyűlések. Az alsóbaranyai mozgalmak 1831-ben. A reverzálisok, ínséges évek, hábora, nazarénizmus stb.) A püspöki jelentések. Az alkotmányos korszak. (Eötvös üdvözlése Az 1848: XX. t.-c. Az első államsegély.) Ráday Gedeon gróf lemond. 1871-ben Lónyait utódjául választják. A folytatólagos közgyűlések fontos tárgyai 228
A számadás. Török szándékai. A számadás 1875-ben s részben 1876-ban, 1877-ben megtörténik. A számvizsgáló bizottságok jelentései. Kitűnik, hogy Török évekig (1858-1866-ig) saját pénzéből pótolta a theologia fentartására szükséges költségeket. A tőkéket, a kamatokat az egyházkerület kifizettetni rendeli. A kifizetésre Török az egyházkerületnek előnyös módokat mutat ki. Az egyszerre való kifizetés iránt tett javaslatot Török kívánatára az egyházkerület nem fogadja el. A Pólya József végrendelete. Az egyházkerület 1875. máj. közgy. 38 pontja 233
Könyvészet 238
ÖTÖDIK SZAKASZ.
A Baldácsi-álapitvány. Az első találkozás Baldácsi és Török közt 1858-ban. Török Baldácsi kívánatára körlevelet bocsát ki az esperesekhez a papi özvegyek s árvák segélyezése tárgyában 1859. augusztus 1-én. Török és Baldácsi bizalmas barátsága. Török Pál képviselőjelöltsége és Baldácsi. Baldácsi arcképe lefestését az egyházkerület elhatározza. Baldácsi pörlekedő kedve. Baldácsi fia meghal 1874-ben. Baldácsi kálvinista akar lenni. Török rábírja, hogy vallását ne hagyja el. Baldácsi látogatásai Töröknél. Arcképeik. Az alapítványról való kedvezőtlen vélemények. Az alapító oklevél aláírása. Baldácsi a tollat, a melylyel az aláírás történt, Töröknek adja. Lakoma a Baldácsi kastélyában. Szilágyi Sándor az alapítvány pöreit kezébe veszi. Baldácsi 1878 augusztus 8-ikán Rohitson meghal. A végrendelet. A terhek alóli szabadulás. A jövedelem felosztását Török elhalasztja. A Báldácsi-alapítvány közgyűlése 1883 december 8-án Beöthy Zsigmond elnöklete alatt. Török Pál iránt a protestáns egyház háláját jegyzőkönyvileg örökíti meg s özvegyének nyolcezer forintot ad. A nyugtatvány aláírása a Baldácsi-tollal. 239
HATODIK SZAKASZ.
A főfelügyelet feletti viták. (A pontozatok.) Az egyház és a politika. Az autonom felekezetek és az állam. Az összeütközések. Az iskolák feletti főfelügyelet. A népiskoláknál a fő felügyeleti jogot megoldja az 1868: XXXVIII. és az 1876: XXVI. t.-c. A kormány felállítja azt a hibás tételt, hogy gimnáziumi törvényt hozni nem lehet. Az összeütközések megakadályozása végett tehát a főfelügyelet dolgában kell törvényhozásilag intézkedni. A prot. iskolákat rossz hirbe hozzák. A protestánsok a rendeletekkel való kormányzástól tartanak. Trefort június 5-ikén a prot. főgondnokokat, felügyelőket összehívja. Ezek írásbeli előterjesztést kérnek s a püspökök meghívását sürgetik. A püspökök mind, a főgondnokok egy része szintén megegyeznek, hogy a pontozatokat csak ad referendum veszik s a kerületek által tárgyaltatják. A püspökök nevében az értekezleten Török nyilatkozik. Kitör belőle a mult keserűsége. Tisza ezt magára veszi. A kedvetlenségek nem enyésznek el. A Pester Lloyd Törököt megtámadja A Prot. Egyh. és Isk. Lap válasza. A püspökök sürgetik, hogy a középiskolák felett törvény intézkedjék. Török Pál a középiskolai oktatás történetét, a külföldi középiskolai tanterveket ismerteti s a gimnázium szervezésére tervet ad. Eközben a lehetetlennek hirdetett középiskolai törvényjavaslat mégis országgyűlés elé kerül 249
HETEDIK SZAKASZ.
A magyar nemzeti protestáns egyház. Török az egységes prot. egyházat az "evangélikus" egyház kifejezéssel nevezi. Török eszménye az egységes protestáns egyházról. Gróf Zay Károly indítványa felőli nézetei. Török nincs a 40-es években az unió harcosai között. Az iskolai uniót azonban 1855-ben Székácscsal megteremtik s 1865-ig fentartják. Az egyházi unió és Török. A Prot. Lap hasábjain mutatkozó törekvések az egyházi unió felé. A bécsi tanácskozás az unió szempontjából. Az egyetemes r. tanügyi bizottmány Török elnöklete alatt megalakul. Ez a bizottmány 1857-58-ban. Ez az intézmény az első lépés a reform, egyház egyesítése felé. A konvent. Török 1874-iki püspöki jelentésében kifejti, hogy ő határozatképes konventet kiván. Ez lenne a második lépés a r. egyház egyesítése felé. Nagy Péter 1876-ban írja Töröknek, hogy hívja össze a konventet, akár határozatképes az, akár nem. Török 1877-iki püspöki jelentésében újra előadja a maga okait. Zsinatot indítványoznak. Török nem ellenzi, legalább a határozatképes konventet megalkotja, de zsinatra készülni kell. A zsinattartás szerinte korai, míg az országgyűlés a) a vallásszabadságról, b) az egyháznak az államhoz, c) a felekezeteknek egymáshoz való viszonyáról törvényt nem alkot. Az elsietett zsinattartás ellen Révész Imre is felszólal. A zsinattartás ellen Török hiába küzd. A többség taktikai hibái Török szerint: az 1879. szeptemberi konventen, midőn a dunamelléki és tiszáninneni kerületek a tárgyalást elhalasztatni kérik, mert az előmunkálatokat még nem tárgyalták, a többség leszavazza őket. Az 1880-iki szeptemberi konventen, midőn a dunamelléki és tiszáninneni kerületek követei kérik, hogy a zsinat ideje és helye felől kerületeiket megkérdezhessék: a többség leszavazza őket. Török közvetítő indítványt tesz: a többségtől még csak választ sem kap. A zsinat időelőttisége, az egyház készületlensége s ezen taktikai hibák következtében Török, ki hivatva lett volna, hogy azt, a miért egész életében küzdött, az egyház egységét az első egyetemes zsinaton, mint legidősebb püspök, proklamálja, nem megy el a zsinatra 255
A zsinat megnyitása. B. Vay sajnálkozása, hogy Török nincs jelen. A november 3-iki távirat Törökhöz az Erdélyivel való unió kimondásáról. A zsinat hangulata. (Költemény a Zsinati Ponyváról.) 265
A zsinat után. Török az 1882-iki püspöki előterjesztésben sorba veszi s méltatja a zsinat eredményét. (A konvent, országos segélypénztár, unió Erdélylyel s a többi kerülettel.) Az 1883-iki püspöki jelentésében kijelöli a további teendőket; intézkedéseket tesz a zsinat végzéseinek a végrehajtására 267
NEGYEDIK FEJEZET.
Török Pál utolsó napjai és halála.
Török egészségi állapota. Családi bajai, veszteségei. Gleichenberg. A kolozsvári konvent. Az ifjúság üdvözli Törököt. Betegsége miatt kénytelen hazautazni. Vállyi János (tiszántúli gondnok) kérését teljesíti, e végből betegágyából is fölkel. Utolsó napjai. Halála. Részvét. (A főváros. Pestmegye. Egyházkerületek. Evangélikus egyház. Unitárius egyház.) A pesti egyház intézkedései. A konvent elnöke Nagy Pétert a gyászbeszéd tartására kéri fel, Nagy Péter beteg, nem teheti. Ismételt felkérésre a szintén beteg Révész Bálint a temetést elvállalja. A sírnál Filó Lajos beszél. A dunamelléki egyházkerület intézkedései. Küldöttségek a családnál. A temetés. A lapok nyilatkozatai. (Ballagi, Szász Károly, Géresi K., Radácsi Gy. stb.) Fördős Lajos h. püspök elrendeli, hogy a kerület egyházai Török emlékére istentiszteletet tartsanak. Dobos kesergő sorai. Az 1883. dec. 5., 6-iki rendkívüli gyűlés és a dec. 6-ki bizottsági jegyzőkönyv. Szász Károly emlékbeszéde 269

Témakörök