Előszó
A könyveknek is saját sorsuk, történetük van. Vagy tudatosan veszik kézbe, vagy véletlenül vásárolják meg. Akik ezt a kiadványt keresik, valószínűleg Orosháza szülöttei, vagy iskolai emlékeik kötik...
Tovább
Előszó
A könyveknek is saját sorsuk, történetük van. Vagy tudatosan veszik kézbe, vagy véletlenül vásárolják meg. Akik ezt a kiadványt keresik, valószínűleg Orosháza szülöttei, vagy iskolai emlékeik kötik őket városunkhoz. Nekik nem kell írni magáról a városról, mert „otthon vannak" abban a környezetben, ahol a cselekmény játszódik. A nevek, az események viszont csak a nagyon idősek előtt ismeretesek. A háború után született nemzedék számára például a statárium, az éjszakai kijárás tilalma ismeretlen fogalmak.
Változott a világ s vele együtt az iskolai élet.
Akiknek ifjúságáról szól ez a történet, azoknak egy része még „nyolcas" petróleumlámpa mellett birkózott a trigonometria rejtelmeivel. A számítógép elmélete, talán csak egyetlen ember, Neumann János fejében motoszkált, de annak gyakorlati megvalósításáig, illetve a mai internetes világ létrejöttéig sok víz lefolyt a Tiszán, vagy az 1942-es árvíznél Orosházát is „meglátogató" Kőrösökön. Mégis reménykedhetünk, hogy lesznek olyan fiatal olvasóink is akiket érdekel nagyapáik, dédapáik diákélete. Ők olyan rácsodálkozással olvashatják ezeket a sorokat, mint amilyen érdekes volt számunkra annak idején a Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig" című regényének világa.
Valószínű lesznek olyan olvasóink is, akik keveset tudnak Orosházáról. Sejtik, hogy valahol a Tiszántúlon fekszik, talán még azt is; Békés megye egyik települése.
Az irodalom kedvelői hallottak Darvas Józsefről, városunk szülöttéről. Az érdeklődő könyvbarátok esetleg leemelik a könyvespolcról a múlt század harmincas éveiben megjelent lexikonokat, és azokban ezt találják: Orosháza nagyközség, Békés vármegyében, 24926 lakossal Magyarország legnagyobb faluja. Van vasútállomása, postája, telefon és távíró összeköttetése. Közelében van Gyopárosfürdő. Ezek az adatok, akkor még hírértékűek voltak, hiszen nem minden faluban volt telefon, vagy távíró, nem is szólva arról, hogy az 1946. február 1-jével városi rangra emelkedett nagyközség vasútállomásáról 5 irányba lehetett utazni normál - és 2 irányban az azóta megszűnt keskeny nyomközű vasútvonalon.
Vissza