1.063.272

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kartográfia és térképsokszorosítás

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 203 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Változatlan utánnyomás. Megjelent 165 példányban, 94 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: J0-1002.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A térkép sajátosságai A térkép egyik legmodernebb és legteljesebb meghatározása a következő: "A földrajzi térkép a földfelszín matematikailag meghatározott, kicsinyített, általánosított ábrázolása... Tovább

Előszó

A térkép sajátosságai A térkép egyik legmodernebb és legteljesebb meghatározása a következő: "A földrajzi térkép a földfelszín matematikailag meghatározott, kicsinyített, általánosított ábrázolása síkon, amely a különböző természeti és társadalmi jelenségek eloszlását, állapotát és kapcsolatát mutatja be a térkép konkrét céljának megfelelően válogatva és jellemezve."
1. A Föld fizikai felületét, amely szabálytalan görbe felületet alkot, nem lehet egyszerűen ábrázolni a sík papírlapon. Térképezésnél a fizikai felületet először egy matematikai felületre vetítjük. Továbbiakban ezt a közel gömb alakú felületet, vagyis pontosabban szferoidhoz közelálló felületet ábrázoljuk a síkon. Tudjuk, hogy gömb (vagy szferoid) felületnek síkban történő kiterítése torzulások nélkül lehetetlen. Ezért, hogy a torzulásokat számításba vehessük, vetítéshez folyamodunk és a vetítés matematikai módszereit, az úgynevezett kartográfiai vetületeket alkalmazzuk. Ebben a kartográfiai vetületben szerkesztjük a fokhálózatot (szélességi és hosszúsági köröket) és a térkép egész tartalmát. Így valósul meg a térkép egyik legfontosabb sajátossága, "a földfelszín matematikailag meghatározott ábrázolása síkon".
2. Minden térkép bizonyos kisebbítésben készül, vagyis valamilyen méretarányban. Ezt a méretarányt a térképen feltüntetjük.
3. Az a körülmény, hogy a terepet a térképen kisebbített alakban ábrázoljuk - okozza legfőként, hogy a térkép tartalmát össze kell vonnunk, kiválasztva ábrázolás céljára a fontosabbakat. Ezt a folyamatot kartográfiai generalizálásnak nevezzük. A generalizálás mélysége a térkép méretarányától függ. A méretarány csökkentésével a térkép tartalma annyira zsúfolttá válik, hogy felmerül a térkép tehermentesítésének és egyszerűsítésének szükségessége is. A nagyméretarányú térképeken sok részletet ábrázolhatunk, a kisméretarányú térképeken csak a legfontosabb jellegzetességeket tarthatjuk meg. A generalizálás folyamata a legfontosabb a kartográfiában, mert ez a folyamat határozza meg a térkép tartalmi minőségét és helyességét. Vissza

Tartalom

1. Általános ismeretek a térképről 3
1.1 Bevezetés 3
1.11 A térkép sajátosságai 3
1.12 A kartográfia történelmi fejlődése 4
1.13 A kartográfia mint tudomány 18
1.14 A kartográfia kapcsolata egyéb tudományokkal 19
1.15 A térképek jelentősége 20
1.16 A térképek osztályozása 21
1.2 A térkép tartalmának kifejezési eszközei 22
1.21 A térkép tartalmi elemei 22
1.22 Az egyezményes jelek 23
1.23 Az egyezményes jelekkel szemben támasztott követelmények 25
1.24 A térkép névrajza 26
1.25 A domborzat ábrázolása a térképen 29
1.26 A szakmai térképek 34
1.261 A szakmai térképek ábrázolási eljárásai 35
1.262 Kartogramok és kartodiagramok 52
1.263 Földrajzi atlaszok 55
1.264 Földrajzi elnevezések mutatói 57
1.3 A térkép matematikai elemei 58
1.31 A kartográfiai vetületek és koordináta hálózatok 58
1.32 A méretarányok 61
1.33 A térkép kerete és a kereten kívüli adatok 62
1.4 A kartográfiai generalizálás 64
1.41 A generalizálás lényege és tényezői 64
1.42 A generalizálás irányai 67
1.43 A topográfiai térképek tartalmának generalizálása 69
1.431 Az alappontok generalizálása 69
1.432 A települések generalizálása 70
1.433 Az ipari, mezőgazdasági üzemek és berendezések generalizálása 72
1.434 A vasút és az úthálózat generalizálása 72
1.435 A határok generalizálása 74
1.436 A vízhálózat generalizálása 74
1.437 A domborzat generalizálása 76
1.438 A növényzet és a talaj generalizálása 83
1.439 A térképek névrajzának generalizálása 87
1.44 A generalizálás fotogrammetriai eljárások segítségével 89
2. A térkép szerkesztés-tervezése és tisztázati kidolgozása 93
2.1 A térkép készítés folyamata 93
2.2 Az előkészítő munkálatok 94
2.21 Az előkészítő munkálatok tartalma 94
2.22 A kartográfiai alapanyagok és az adatgyűjtés 95
2.23 Az alapanyagok kiértékelése és kiválasztása 96
2.24 Egyéb előkészítő munkálatok 100
2.3 Térképkészités-tervezés technológiája 101
2.31 A térképterv (összeállítási eredeti térkép) 101
2.32 Előkészítő munka 102
2.33 A koordinátahálózat, a keret és az alappontok felszerkesztése 104
2.34 A térképszerkesztés-tervezés módszerei 105
2.341 A térképkészítés-tervezés fotomechanikai módszerei 105
2.342 A térkép szerkesztés-tervezésének egyéb módszerei 107
2.343 A térképterv csatlakoztatása, törzskönyve, ellenőrzése 108
2.4 A térkép sokszorosításhoz való előkészítése és tisztázati
rajzának (kiadási eredeti térkép) elkészítése 110
2.41 A térkép sokszorosításhoz való előkészítésének munkálatai 110
2.42 A tisztázati rajz készítése, módszerei 112
2.421 A tisztázati rajz készítése rajzpapíron 112
2.422 A tisztázati rajz készítése műanyagfólián 113
2.4221 A kartográfiában alkalmazható műanyagfóliák 115
2.4222 Az asztalon 117
2.4223 A műanyagfóliák előnyei és hátrányai kartográfiai szempontból 118
2.4224 Műanyagfóliára való rajzolásnál használt rajzeszközök és szerek 119
2.423 A tisztázati rajz készítése karcolással 123
2.4231 Réteghordozó lemez és a karcréteg . . x24
2.4232 Karceszközök 127
2.4233 Negatív karceljárás I34
2.4234 Pozitív karceljárás 134
2.424 A térkép névtisztázatának elkészítése 136
2.5 A térképkészítés automatizálása 140
3. A térképsokszorosítás alapfogalmai 147
3.1 Térképsokszorosító eljárások kialakulása 147
3.2 A nyomóformák és a nyomás fajtái 148
3.21 A magasnyomás 149
3.22 A mélynyomás 149
3.23 A síknyomás 150
3.3 A térképsokszorosításnál alkalmazott fényképészeti (reprodukciós) munkák 151
3.31 A fényképezés eszközei 152
3.311 A műterem 152
3.312 A reprodukciós fényképezőgépek 153
3.313 Fényforrások 155
3.32 Reprodukciós eljárások 156
3.321 A fényérzékeny anyagok 156
3.322 Vonalas felvételek készítése 157
3.323 Rácsfelvételek készítése (autotípia) 158
3.324 Fotomechanikai színbontás 162
3.325 Követelmények a kész felvételekkel szemben . 164
3.4 A térképsokszorosítással kapcsolatos litográfiái munkák 165
3.41 Maszk eljárás 165
3.42 Lehúzó eljárás 167
3.5 A térképsokszorosításnál alkalmazott nyomóformák és azok előkészítése 168
3.51 Nyomóformák fajtái 168
3.52 A nyomóformák előkészítése, csiszolása, szemcsézése 169
3.6 A térképsokszorosítás fénymásoló munkái 171
3.61 A fénymásolási berendezés 172
3.62 Negatív fénymásoló eljárás 174
3.63 Pozitív fénymásoló eljárás 175
3.64 Műanyagfólia másolatok előállítása 177
3.65 Fordító másolás műanyagfóliára 178
3.7 Elektrosztatikus térképsokszorosítás 179
3.71 Az elektrosztatikus képalkotás lényege 180
3.72 Az elektrosztatikus sokszorosítás műveletei 182
3.73 Az elektrosztatikus sokszorosító berendezések 185
3.8 A térképek sokszorosítása ofszetnyomással 187
3.81 Az ofszetnyomás lényege 187
3.82 Próbanyomógép 189
3.83 Az ofszetgép felépítése 190
3.84 Az ofszetgép működése és nyomtatás levezetése 193
3. 9 Az ofszetnyomáshoz használt anyagok 194
3.91 Papir készítése 194
3.92 Papir kezelése 196
3.93 Festékek 197

Dr. Kis Papp Lászlóné

Dr. Kis Papp Lászlóné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kis Papp Lászlóné könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem