Általános közigazgatási ismeretek I-II.

Tartalom

I. kötet
A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE
1. a magyar köztársaság alkotmányos berendezkedése 11
1.1. Az Alkotmány 11
1.1.1. Az alkotmány fogalma 11
1.1.2. A magyar alkotmányfejlődés 12
1.2 AZ ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK "KATALÓGUSÁNAK" KIALAKULÁSA
ÉS FEJLŐDÉSE 14
1.2.1. Az alapvető jogok csoportosítása 15
1.2.2. Az alapvető jogok elhatárolása az államcéloktól 16
1.2.3. A gazdasági, szociális és kulturális jogok alapjogként való elismerésével
kapcsolatos gondok 17
1.2.4. Az alapvető jogokra vonatkozó általános szabályok az Alkotmányban 19
1.2.4.1. Az alapvető jogok korlátozása 20
1.2.5. Egy alkotmányos alapelv: az egyenjogúság elve 21
1.3. AZ EGYES ALAPVETŐ JOGOK 22
1.3.1. A tulajdonjog 22
1.3 .1.2. A tulajdonjoggal kapcsolatban álló alkotmányos alapértékek és jogok 22
1.3.2. A szabadságjogok 24
1.3.2.1. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog 24
1.3.2.2. A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog 24
1.3.2.3. A jogorvoslathoz való jog 25
1.3 .2.4. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga 26
1.3 2.5. A személyiséghez kapcsolódó jogok védelme 26
1.3.2.6. A petíciós jog 27
1.3.2.7. Az egyesülési jog 28
1.3.2.8. A gyülekezési jog 29
1.3.2.9. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága 30
1.3.2.10. A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság 31
1.3.2.11. A szülők joga a gyermekek nevelésének megválasztására 32
1.3.2.12. A tanszabadság és a tanítás szabadsága 32
1.3.2.13. A tudományos és művészeti élet szabadsága 33
1.3.2.14. A sztrájkjog 33
1.3.3. A politikai alapjogok 34
1.3.3.1. A választójog 34
1.3.3.2. A népszavazás kezdeményezésére irányuló jog 35
1.3.3.3. A választópolgárok közösségét megillető helyi önkormányzás joga 36
1.3.3.4. Jog a közügyek vitelében való részvételre
1.3.3.5. A közhivatal viseléséhez való jog 37
1.3.4. Egyes gazdasági, szociális és kulturális jogok 37
1.3.4.1. A munkához való jog 37
1.3 4.2. A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog 38
1.3.4.3. A pihenéshez való jog 38
1.3.4.4. Az egészséghez való jog 39
1.3.4.5. A művelődéshez való jog 39
1.3.4.6. A szociális biztonsághoz való jog 40
1.4. az alapvető kötelességek 41
1.4.1. A jogszabályok megtartásának kötelessége 41
1.4.2. A közterhekhez való hozzájárulás kötelessége 41
1.4.3. A honvédelmi kötelezettség 41
1.4.4. A tankötelezettség 42
1.5. Az alapvető jogok érvényesülésének garanciája 43
1.6. Az államszervezet felépítésének alkotmányos alapjai 43
2. AZ ÁLLAMHATALMI SZERVEK RENDSZERE, JELLEGÜK ÉS EGYMÁSHOZ
VALÓ VISZONYUK 46
2.1. Az Országgyűlés 46
2.1.1. Az Országgyűlés jogállása 46
2.1.2. Az Országgyűlés feladat- és hatásköre 46
2.1.3. Az Országgyűlés szervezete 47
2.1.3.1. Az Országgyűlés tisztségviselői, a Házbizottság 48
2.1.3.2. Az Országgyűlés bizottsági rendszere 49
2.1.3.3. A frakciók 50
2.1.3.4. Az Országgyűlés Hivatala 50
2.1.4. Az Országgyűlés működése 51
2.1.4.1. A törvényjavaslatok tárgyalása 51
2.1.4.2. A végrehajtó hatalom ellenőrzése 52
2.1.5. Az országgyűlési képviselők jogállása 52
2.2. A Kormány 54
2.2.1. A Kormány feladat- és hatásköre J4
2.2.2. A Kormány tagjai és a Kormány megbízatása 56
2.2.3. A Kormány működése 57
2.2.3.1. A Kormány munkáját segítő szervek 58
2.3. A köztársasági elnök 59
2.3.1. A köztársasági elnök alkotmányos helyzete 59
2.3.2. A köztársasági elnök és az Országgyűlés 61
2.3.3. A köztársasági elnök és a Kormány 62
2.3.4. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre 62
2.3.5. A köztársasági elnök megválasztása és megbízatása 63
2.4. A jogvédelmi szervek 64
2.4.1. A bíróság. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 64
2.4.1.1. A bírósági szervezet 65
2.4.1.2. A bírák jogállása 67
2.4.1.3. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 68
2.4.2. Az ügyészség 69
2.4.2.1. Az ügyészség feladat- és hatásköre 69
2.4.2.2. Az ügyészség szervezete 71
2.4.3. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai 73
2.4.3.1 .Az országgyűlési biztos jogállása 74
2.4.3.2. Az országgyűlési biztos feladat- és hatásköre 75
2.4.3.3. Az országgyűlési biztos intézkedései 76
2.4.4. Az Alkotmánybíróság 77
2.4.4.1. Az alkotmánybírák jogállása 78
2.4.2.2. Az Alkotmánybíróság működése 79
2.4.2.3. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköre 79
2.5. Az állami Számvevőszék 81
2.6. AZ ÖNKORMÁNYZATOK 84
2 6,1. Az önkormányzatiság alkotmányos garanciái 84
2.6.2. A helyi önkormányzatok és a közhatalom gyakorlásában résztvevő szervek
kapcsolata 86
3. A KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMI FUNKCIÓK RENDSZERÉBEN 88
3.1. A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében 88
3.2. a közigazgatás fogalma, sajátosságai 88
3.3. A közigazgatás rendeltetése, feladatai 89
3.3.1. A közhatalmi jellegű tevékenységek 90
3.3.2. A közvetlen igazgatás 91
4. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE 93
4.1. A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tényezők 93
4.2. A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei 93
4.3. az államigazgatás szervezetrendszere 94
4.3.1. A Kormány 94
4.3.2. A Kormány munkáját segítő szervek 95
4.3.3. A minisztériumok 95
4.3.4. Az országos hatáskörű szervek 96
4.3.5. A központi hivatalok 97
4.3.6. A dekoncentrált államigazgatási szervek 97
4.3.7. A nem kormányzati államigazgatási szervek 98
4.4. a7. önkormányzati igazgatás 99
4.4.1. Az önkormányzat feladat- és hatásköre 99
4.4.2. Az önkormányzat szervezete 101
4.4.3. Az önkormányzat gazdálkodása 102
4.5. A köztestületi önkormányzatok 104
5. A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE 106
5.1. A közigazgatási szervek tevékenységi típusai 106
5.2. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységének alapvető
típusai 109
5.2.1. A hatósági engedélyezés 109
5.2.2. A hatósági kötelezés 111
5.2.3. A szankció 113
AJÁNLOTT IRODALOM 118
ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK
1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE 121
1.1. Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban 121
1.2. az államháztartást meghatározó főbb makrogazdasági tényezők 121
1.2.1. Gazdasági növekedés 122
1.2.2. Infláció. 123
1.2.3. Fizetésimérleg 124
1.2.4. Jövedelemcentralizáció, újraelosztás, hiány 125
1.2.5. Államadósság 127
2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, FUNKCIÓI ÉS ALAPELVEI 128
2.1. az államháztartás rendszere 128
2.1.1. Kiindulópontok 128
2.1.2. Az államháztartás fogalma 128
2.1.3. Államháztartási alrendszerek 129
2.1.4. Az államháztartási rendszer egészére vonatkozó fontosabb közös szabályok 129
2.2. Az államháztartás funkciói 130
2.3. Az államháztartás alapelvei 132
2.3.1. Az éves költségvetés elve 132
2.3.2. A nyilvánosság elve 132
2.3.3. Az egységesség elve 133
2.3.4. A teljesség elve 133
2.3.5. A valódiság elve 133
2.3.6. Az univerzalitás elve 134
2.3.7. A részletezettség elve 134
2.3.8. A közbeszerzési kötelezettség elve 134
2.3.9. Állami támogatások korlátozásának elve 134
3. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI ALRENDSZEREI 135
3.1. a központi kormányzati alrendszer 135
3.1.1. A központi költségvetés szerkezete 135
3.1.2. A költségvetési ciklus 136
3.1.3. A közbevételek 138
3.1.4. A közkiadások 142
3.2. A társadalombiztosítási alrendszer 142
3.2.1. A Nyugdíjbiztosítási Alap 144
3.2.2. Az Egészségbiztosítási Alap 145
3.3. Az elkülönített állami pénzalapok alrendszere 145
4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE 147
4.1. A helyi önkormányzatok szerepe a közfeladatok ellátásában 147
4.2. Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai 147
4.3. Az önkormányzati vagyon jellemzői 148
4.4. Az önkormányzati bevételek rendszere 149
4.4.1. Saját bevételek 150
4.4.2. Átengedett központi adók 150
4.4.3. Állami támogatások 150
4.4.4. Egyéb bevételek 152
4 5. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS 153
4.5.1. Az önkormányzati költségvetés tartalma 153
4.5.2. Az önkormányzati költségvetés elkészítése 154
4.5.3. Az önkormányzati költségvetési beszámoló 155
4.6 AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK 156
4.7. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése 156
5. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 157
5.1. A költségvetési szerv fogalma 157
5.2. A költségvetési szervek alapítása (alapítási létszakasz) 157
5.3. A költségvetési szervek működése (működési létszakasz) 159
5.3.1. A költségvetési szervek pénzügyi forrásai 159
5.3.2. A költségvetési szervek pénzügyi mozgástere (költségvetési jogállás) 159
5.3.3. A gazdasági szervezet 162
5.3.4. Korlátok és tilalmak 162
5.4. A költségvetési szervek megszüntetése (megszüntetési létszakasz) 163
6. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK GAZDÁLKODÁSA 165
6.1. Általános szabályok 165
6.2. A költségvetési szervek gazdálkodásának részletes szabályai 167
6.2.1. A személyi juttatásokkal és a munkaerővel való gazdálkodás 167
6.2.2. A felújítás és beszerzés szabályai 169
6.2.3. Társaságban való részvétel és a biztosításkötésre vonatkozó gazdálkodási
szabályok 169
6.2.4. A kincstári vagyon értékesítésének külön szabályai 170
6.2.5. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos szabályok 170
6.3. kötelezettségvállalás utalványozás, ellenjegyzés 171
6.4. a költségvetési szervek beszámolási kötelezettsége 172
7. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE 173
7.1. számvevőszéki ellenőrzés 173
7.2. költségvetési ellenőrzés 175
7.3. a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése 177
FÜGGELÉK: ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI FOGALOMTÁR 180
AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK 185
JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK
BEVEZETÉS 189
1. A JOGALKOTÁS TARTALMI KÉRDÉSEI 190
1.1. JOGI ÉS TÁRSADALMI NORMÁK; A JOG ÉS AZ ERKÖLCS; A „JOG" És A „NEM JOG"
határai 190
2. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGFORRÁSI RENDSZERE 194
2.1. A JOGFORRÁSI RENDSZER ELEMEI 194
2.11. A törvény 194
2.1.2. A rendelet 197
2.1.2.1. A törvényerejű rendelet 197
2.1.2.2. A köztársasági elnök rendelete 198
2.1.2.3. A Honvédelmi Tanács rendelete 198
2.1.2.4. A Kormány, a miniszterelnök és a Kormány tagjainak rendelete 198
2.1.2.5. Az államtitkári rendelkezés 199
2.1.2.6. Az önkormányzat rendelete 199
2.2. Az ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI 199
2.2.1. Határozat 199
2.2.2. Utasítás 200
2.2.3. Jegybanki rendelkezés 200
2.2.4. Statisztikai közlemény 201
2.2.5. Jogi iránymutatás 201
2.3. A hivatalos lapok 202
3. JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGSZABÁLY-SZERKESZTÉSI
ISMERETEK 203
3.1. A JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS 203
3.1.1. Kezdeményezés 203
3.1.2. A jogszabálytervezet előkészítésére kötelezett szervezet 206
3.1.3. A jogszabálytervezetek véleményezése 206
3.1.4. A tervezet jogalkotó szerv elé terjesztése, elfogadása, kihirdetése 208
3.2. A JOGSZABÁLYTERVEZET SZERKESZTÉSE, SZÖVEGEZÉSE 209
3.2.1. A jogszabály megjelölése 209
3.2.2. A preambulum és a bevezető rész 209
3.2.3. A jogszabály rendelkező része 210
3.2.4. Záró rendelkezések 213
3.3. A JOGSZABÁLY SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE (TAGOLÁSA) 216
3.4. A JOGSZABÁLY HATÁLYOSULÁSÁNAK VIZSGÁLATA 217
3.5. A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE, HATÁLYOSSÁGA 218
3.6. A JOGSZABÁLYOK KIHIRDETÉSE ÉS KÖZZÉTÉTELE 219
3.7. A JOGSZABÁLY-NYILVÁNTARTÁS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI 220
3.8. A DEREGULÁCIÓ 221
3.9. A MAGYAR JOGALKOTÁS TIPIKUS TARTALMI ÉS FORMAI HIBÁI 223
4. ÁLTALÁNOS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK 225
4.1. A jogalkalmazás fogalma, folyamata 225
4.1.1. A hatósági jogalkalmazás jellemzői 225
4.1.2. A hatósági jogalkalmazás szervei 225
4.1.3 A hatósági jogalkalmazó tevékenység 226
4.1.4. A hatósági cselekmények 226
4.2. A jogalkalmazás menete 227
5. A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 230
5.1. a közigazgatási aktusok kiadására irányuló tevékenység 230
5.2. az államigazgatási eljárási jog hatálya és forrásai 230
5.2.1. A törvény hatálya 230
5.2.2.Az eljárási jog forrásai 232
5.3 alapelvek a jogalkalmazásban 233
5.4. a hatáskör és az illetékesség 233
5.4.1. A hatáskör és az illetékesség fogalma és megállapítása 233
5.4.2. Hatáskörelvonás, hatásköri és illetékességi összeütközés 235
5.5. a jogerő fogalma, ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN 235
6. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS SZAKASZAI 237
6.1. AZ ELJÁRÁS FOLYAMATA - AZ ALAPELJÁRÁS 237
6.1.1. Az eljárás megindítása 237
6.1.2. A tényállás tisztázása 238
6.1.3. A határozat 241
6.1.4. Az ügyfél jogai és kötelezettségei az eljárásban 241
6.2. A jogorvoslat 242
6.2.1. A jogorvoslati rendszer 242
6.2.2. A jogorvoslat fórumai 242
6.2.3. A jogorvoslás formái 243
6.2.4. A jogorvoslatok 244
6.2.4.1. A fellebbezés 244
6.2.4.2. A felügyeleti intézkedés 245
6.2.4.3. A bírósági felülvizsgálat 247
6.2.4.4. Az ügyészi intézkedések 248
6.2.4.5. A semmisség 250
6.2.4.6. Jogorvoslati lehetőség a közigazgatási szerv hallgatásával szemben 251
6.3. A végrehajtási eljárás 252
6.3.1. A végrehajtás fogalma, jelentősége, feltételei 252
6.3.2. A végrehajtás szabályozottsága 253
6.3.3. Biztosítási intézkedések és végrehajtásuk 253
6.3.4. A végrehajtás elrendelése és foganatosítása 254
6.3.5. Végrehajtási módok az Áe. és a különös eljárási szabályok alapján 254
6.3.6. A költség- és kárviselés szabályai a végrehajtási eljárásban 256
6.3.7. A végrehajtás szüneteltetése, felfüggesztése és megszüntetése 256
6.3.8. Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban 257
6.3.8.1. Fellebbezés a végrehajtási eljárásban 257
6.3.8.2. A végrehajtási kifogás 257
AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK 258
JOGALKOTÁSI ISMERETEK 258
JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK 258

II. kötet

KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK
1. A SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE 9
1.1. A SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA, TÖRTÉNETISÉGE 9
l .2. Szervezési és vezetési alapfogalmak 10
1.2.1. A szervezés és vezetéstudomány tárgya 10
1.2.2. A vezetés fogalma és lényege 10
1.2.3. Az irányítás és a felügyelet 11
1.2.3.1 Az irányítás 11
1.2.3.2. A felügyelet 13
1.2.3.3. Az ellenőrzés 14
2. A VEZETÉS FOLYAMATA, FUNKCIÓI 17
2.1. A vezetés FOLYAMATA, cselekvési FORMÁI 17
2.2. A VEZETÉSI FUNKCIÓK IDŐBELI ÉS LOGIKAI KAPCSOLATA 17
2.3. A VEZETÉS FUNKCIÓT 19
2.3.1 A tájékozódás (információ) 19
2.3.2 A tervezés 21
z 2.3.3 A döntés 23
2.3.4 A szervezés 26
2.3.5 Az ellenőrzés 27
3. A VEZETÉS GYAKORLATA, MÓDSZEREI 29
3.1. A VEZETÉS MÓDSZEREI, STÍLUSA 29
3.2. A VEZETÉS ESZKÖZEI 31
3.2.1 A vezetés jogi eszközei 31
3.2.2 A vezetés nem jogi eszközei 33
3.3. A VEZETÉS SZERVEZETI FORMÁI 35
3.3.1 Testületi vezetés 36
3.3.2 Egyszemélyi vezetés 37
3.3.3 A vezető személye 38
4. A KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉS SZERVEZETELMÉLETI ALAPJAI, A
KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE 39
4.1. A szervezet fogalma és jellemzői 39
4.1.1. A szervezet fogalma 39
4.1.2. A szervezet belső jellemzői 41
4.1.2.1. Alaptevékenység, alaptechnológia, szervezeti outputok, szervezeti méret 41
4.1.2.2. Struktúra 42
4.1.2.3. Szervezeti kultúra 44
4.1.2.4. A szervezet magatartási és hatalmi viszonyai 44
4.1.2.5. A szervezeti teljesítmény fogalma és kapcsolata a szervezeti jellemzőkkel 45
4.2. A közigazgatási szervezet FŐBB sajátosságai 47
4.3. A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS TENDENCIÁI 48
4.3.1. Az Új Közmenedzsment általános vonásai 48
4.3.2. Stratégiai tervezés, stratégiai menedzsment 49
4.3.3. Változásvezetés 50
5. A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSI FOLYAMATAI ÉS A MINŐSÉG 52
5.1. A FOLYAMATKÖZPONTÚ KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉS 52
5.2. A FOLYAMATOK TECHNOLOGIZÁLÁSA 52
5.2.1. Ügymenetvizsgálat 52
5.2.2. A szervezet átvilágítását támogató résztechnikák 53
5.3. CSOPORTOS SZELLEMI ALKOTÓTECHNIKÁK 57
6. AZ INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA HATÁSA A KÖZIGAZGATÁS
MŰKÖDÉSÉRE (ÜGYVITELRE) 60
6.1 .A PAPÍRALAPÚ ÉS ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI TERMINOLÓGIA ÖSSZEHANGOLÁSA 60
6.2. AZ INFORMATIKA HATÁSA AZ ÜGYVITELRE 60
6.3. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELŰSÉG - DIGITÁLIS ALÁÍRÁS 61
6.3.1. A titkosításra, hitelesítésre szolgáló módszerek 61
6.3.2. Az elektronikus aláírás létrehozása és ellenőrzése 61
6.4. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI TECHNOLÓGIA HATÁSA A MUNKAMEGOSZTÁSRA, A SZERVEZET FEJLESZTÉSÉRE ÉS A VEZETÉSI MÓDSZEREKRE 62
6.4.1. A munkamegosztás rendje a közigazgatási szervezeti rendszeren belül 62
6.4.2. A hagyományos ágazati struktúra hatása a munkafolyamatokra 63
6.4.3. A számítástechnika alkalmazásának helyzete 63
6.4.4. A hagyományos és elektronikus ügyvitel ellentmondásai 63
6.4.5. A korszerűsítés pénzügyi feltételrendszere 64
6.4.6. Az emberi tényező informatikai képzettsége 65
7. KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT 66
7.1. A KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT FOGALMA ÉS SAJÁTOS MŰKÖDÉSE 66
7.2. A KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYAI A VILÁG FEJLETT
ORSZÁGAIBAN 68
7.3. A VEZETŐ, MINT MUNKÁLTATÓ A KÖZIGAZGATÁSBAN 69
7.3.1. Az emberi erőforrás stratégiai kialakítása 69
7.3.2. Az emberi erőforrás igény tervezése 70
7.3.3. Díjazási, ösztönzési rendszer kialakítása 71
7.3.3.1 .Juttatások 72
7.3.4. Teljesítményértékelés 73
7.3.5. Továbbképzés és az emberi erőforrás fejlesztése 74
7.3.6. A szociális partnerekkel fenntartott kapcsolatok rendszere, a közszolgálati
érdekegyeztetés 75
7.4. A KÖZSZOLGÁLATI JOG GYAKORLATA 75
7.4.1. A közszolgálati igények érvényesítésének általános munkajogi követelményei 75
7.4.2. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete 76
7.4.3. A közszolgálati jogviszony alanyai 77
7.4.3.1. A közigazgatási szerv, mint munkáltató 77
7.4.3.2. A köztisztviselő fogalma 77
7.4.4. A köztisztviselői jogviszony létesítése 77
7.4.4.1.Az alkalmazás általános feltételei 78
7.4.4.2.Az alkalmazás különös feltételei 78
7.4.4.3. A köztisztviselő kiválasztása 78
7.4.4.4. A köztisztviselő kinevezése 79
7.4.4.5. A kinevezés módosítása 81
7.4.5. A közszolgálati jogviszony megszűnése 82
7.4.5.1.A közszolgálati jogviszony megszűnésének esetei 82
7.4.5.2. A végkielégítés célja, feltételei, összege 82
7.4.6. A vezetői megbízás 83
7.4.7. Főtisztviselők 83
7.4.8. Az előmenetel, mint a karrier típusú közszolgálat alapelve 84
7.4.8.1. A besorolási, előmeneteli rend 84
7.4.8.2. A köztisztviselő minősítése 86
7.4.9. A közszolgálati jogviszony tartalma 87
7.4.9.1. A köztisztviselő általános kötelezettségei és jogai 87
7.4.9.2. A köztisztviselő sajátos kötelezettségei és jogai 87
7.4.9.3. Egyéb, a munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok és kötelezettségek 90
7.4.10. Felelősségi rendszer 92
7.4.10.1. A fegyelmi felelősség 93
7.4.10.2. A kártérítési felelősségrendszer 96
7.4.10.3. A köztisztviselők büntetőjogi felelőssége 99
7.4.10.4. A vezetők eredményfelelőssége 99
7.4.10.5. Etikai kódex, etikai eljárás 99
7.4.11. A közszolgálati jogvita 100
AJÁNLOTT IRODALOM 102
AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE ÉS JOGRENDSZERE
1. AZ EURÓPAI UNIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 105
1.1. az európai integráció fejlődése 105
1.1.1. Az európai integráció létrejötte 105
1.1.2. Az európai integráció első négy évtizede 106
1.1.3. Közösségekből Unió - Európa Maastricht után 107
1.1.4. Az Európai Unió az ezredfordulón - a bővítés és mélyítés kettős célkitűzése 109
1.2. az európai unió intézményei 113
1.2.1 A Tanács 114
1.2.1.1. Az Európai Unió Tanácsa 114
1.2.1.2. A COREPER és a tanácsi munkacsoportok 114
1.2.1.3. Az Európai Tanács 115
1.2.1.4. A soros elnökség intézménye 115
1.2.1.5. A Tanács szavazási formái 116
1.2.1.6. A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai 116
1.2.2. A Bizottság 118
1.2.2.1. A Bizottság tagjai 118
1.2.2.2. A Bizottság hivatali struktúrája 119
1.2.2.3. A Bizottság hatásköre 120
1.2.2.4. A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései 120
1.2.3. A Parlament 121
1.2.3.1. A Parlament intézményi szerepe 121
1.2.3.2. A Parlament választása és összetétele 122
1.2.3.3. A Parlament tisztségviselői és testületei 123
1.2.3.4. A Parlament munkarendje 124
1.2.3.5. A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései 124
1.2.4. A Bíróság 126
1.2.4.1. A Bíróság feladata 126
1.2.4.2. A Bíróság összetétele 126
1.2.4.3. A Bíróság eljárása 127
1.2.4.4. A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései 128
1.2.5. Az EU egyéb intézményei 129
1.2.5.1. A Számvevőszék 129
1.2.5.2. A Gazdasági és Szociális Bizottság 129
1.2.5.3. A Régiók Bizottsága 130
1.2.5.4. Az Európai Beruházási Bank 131
1.2.5.5. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank 132
1.2.5.6. Az Európai Ombudsman 133
1.3. Döntéshozatal, jogalkotás az európai unióban 133
1.3.1. A Bizottság döntéselőkészítő szerepe 134
1.3.2. Döntéshozatal a Tanácsban 134
1.3.3. A Parlament társjogalkotó szerepe 136
1.3.4. Jogalkotási eljárások 137
1.3.4.1. A konzultációs eljárás 137
1.3.4.2. Az együttműködési eljárás 138
1.3.4.3. A hozzájárulási eljárás 138
1.3.4.4. Az együttdöntési eljárás 139
1.3.5. A Bizottság delegált döntéshozói szerepe - a komitológia működése 140
1 4. AZ EU POLITIKÁI 141
1.4.1. A politikák megjelenése a három pillére épülő Unióban 141
1.4.2. Az első pillér közös és közösségi politikái 142
1.4.2.1. A közös kereskedelempolitika 143
1.4.2.2. A közös mezőgazdasági politika 143
1.4.2.3. A közös közlekedési politika 145
1.4.2.4. A közös monetáris politika: A Gazdasági és Monetáris Unió alapja 145
1.4.2.5. A fontosabb közösségi tevékenységek céljai 147
1.4.3. A második pillér kül- és biztonságpolitikája 149
1.4.4. A bel- és igazságügyek és a harmadik pillér rendőrségi és bűnügyi együttműködése 151
AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZERE 153
2.1. Az Európai Unió költségvetése 153
2.1.1 .Alapelvek, követelmények 153
2.1.1.1. Alapelvek 153
2.1.2. A költségvetés szerkezete és a szerkezet változásának fő irányai 154
2.1.2.1. Bevételi előirányzatok 154
2.1.2.2. Kiadási előirányzatok 156
2.1.3. A költségvetés jóváhagyási rendje 158
2.1.3.1. A költségvetés jóváhagyásának egyszerű menete 158
2.1.3.2. A beterjesztett költségvetés módosítási rendje 159
2.2. Az Európai Unió támogatási rendszere 160
2.2.1. Az Európai Unió támogató és tiltó magatartása 160
A KÖZÖSSÉGI JOG 162
3.1. A közösségi jog jellemzői 162
3.1.1. A közösségi jog létrehozásának okai 162
3.1.2. A közösségi jog forrásai 162
3.1.2.1. Az elsődleges jogforrások: a Szerződések 162
3.1.2.2. A másodlagos jogforrások: a közösségi jogszabályok 165
3.1.2.3. A közösségi jog egyéb forrásai 166
3.1.2.4. Az acquis communautaire fogalma 167
3.1.3. A közösségi jog jellege 167
3.1.3.1. A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz 167
3.1.3.2. A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez 168
3.1.3.3. Az Európai Bíróság szerepe és jelentősége a közösségi jog szempontjából 169
3.1.4. Jogharmonizáció az Európai Közösségekben 172
3.2. A közösségi anyagi jog 174
3.2.1. Az áruk szabad mozgása 175
3.2.1.1. A vámunió 175
3.2.1.2. A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések
felszámolása 175
3.2.2. A személyek szabad mozgása 176
3.2.2.1. A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad
mozgása 176
3.2.2.2. A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 178
3.2.3. A szolgáltatások szabad nyújtása 179
3.2.4. A töke szabad mozgása 179
3.2.5. A versenypolitika és a közösségi versenyjog 180
3.2.5.1. A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 181
3.2.5.2. Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 182
4. AZ UNIÓ ÉS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS VISZONYA 183
4.1. Van-e uniós közigazgatás? 183
4.2. Az uniós közigazgatás közös elemei 185
4.2.1. Alapelvek 185
4.2.2. Döntéselőkészítés, koordináció 186
4.2.3. A közösségi jog alkalmazásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése 189
4.2.4. A tagállamok szerepe a közösségi jog érvényre juttatásában 190
4.3. Az Európai Unió bővítési folyamata J 191
4.3.1. Demokratikus átmenetek Közép- és Kelet-Európában, illetve az Európai
Megállapodások 191
4.3.2. A koppenhágai kritériumok 193
4.3.3. Az előcsatlakozási stratégiától az Agenda 2000-en át a bővítési folyamat
nyitányáig 194
4.3.4. A bővítési folyamat a csatlakozási tárgyalások megkezdése után 196
4.3.5. A bővítési folyamat előrehaladása: a helsinki csúcs, a Nizzai Szerződés és a svéd
áttörés 197
4.4. Magyarország és Az Európai Unió kapcsolatainak alakulása 198
4.4.1. Európai Megállapodás - Magyar-EK Társulási Szerződés 199
4.4.2. Út a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig 200
4.4.3. Az EU-magyar csatlakozási tárgyalások alapelvei és vezetői 201
4.4.4. A csatlakozási tárgyalások állása 202
4.4.5. Magyarország belső felkészülésének stratégiája 203
4.4.6. A csatlakozási tárgyalások lezárása 204
4.5. A magyar közigazgatásra háruló feladatok a csatlakozásig 205
4.5.1. Nemzeti jogharmonizációs program 205
4.5.2. Közigazgatási reform 206
AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK 209

Témakörök