Fázismozgások szemcsés halmazokban

Előszó

A szemcsés közegek általában három különböző halmazállapotú közege - a három fázis - egymáshoz viszonyított mozgásokat végezhet. E mozgásokat erőterek hozzák létre, az erőterek jellegétől, intenzitásától, a talajt alkotó közegek megfelelő tulajdonságaitól az erőtér és a talaj kölcsönhatása során fellépő természeti jelenségtől függ az eredő folyamat minőségi és mennyiségi lefolyása. E fázismozgási jelenségekkel s különösen azok néhány különleges esetével könyvtárakra menő irodalom foglalkozik, mely részletesen elemzi a folyamatok alapvető fizikai törvényszerűségeit. E kis könyvben nem célunk a törvényszerűségek átfogó tárgyalását adni - a terjedelem sem engedi meg - csupán az a célunk, hogy egyrészt néhány az általános szemléletet elősegítő gondolatot adjunk a kérdés vizsgálatához, másrészt pedig néhány olyan laboratóriumi vizsgálat eredményt mutassunk be, melyek gyakorlati feladatok megoldásában segítséget jelenthetnek. A mérnöki feladatok igen gyakran kapcsolódnak ezekhez a fizikai jelenségekhez. Szivárgás, erózió, stb. mind ugyanannak a fizikai jelenségnek a különböző esetei. De még akkor is, ha a víz a talajban nyugalomban van, a benne uralkodó feszültség döntő módon hat ki a földtömegek állékonyságára.
A jelenségek többféleképpen osztályozhatók. Például osztályozhatunk aszerint, hogy a mozgást milyen erőtér hozza létre s hogy az milyen közegben lép fel. Az erőterek közül a legfontosabbak a következők: gravitáció, kapillaritás, szívóhatás, termo-ozmózis, elektroozmózis. Vissza