Talajmechanika és alapozás

Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar/Kézirat

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Kézdi Árpád: Talajmechanika és alapozás ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Könyvkötői papírkötés
Oldalszám:	274 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: 80181. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1.1 Talaj, talajmechanika, alapozás
Műszaki vonatkozásban talajnak nevezzük a földkéregnek azt a legkülső takarórétegét, melyre a mérnöki létesítményeket felépítjük, amely kihat azok alapozására, viselkedésére, s mely a földmüvek építőanyaga.
Ezt a réteget általában a szilárd kőzetek felaprózódott, mállott részecskéiből keletkezett un. laza üledékek alkotják. Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket végső fokon e laza üledékeknek, az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága jórészt attól függ, hogy sikerült-e az építmény és az altalaj közötti kapcsolatot helyesen kialakítani.
Az épitmény az altalajban feszültségeket és alakváltozásokat ébreszt. Az altalajnak e viselkedése azután a szerkezetre esetleg annak állékonyságára is visszahat: az épitmény és a talaj között tehát kölcsönhatások lépnek fel.
Biztosan és gazdaságosan épiteni csak akkor lehet, ha e kölcsönhatásokat feltárjuk, és az altalaj tulajdonságait kikutatjuk.
A szerkezetek méretezése során az épitész a különböző szerkezeti anyagoknak bizonyos fizikai tulajdonságaiból indul ki. Ismeri például egy tervezendő acélvázas épület anyagának rugalmassági modulusát, s e néhány adat rendszerint elegendő már ahhoz, hogy a statika és a szilárdságtan törvényeit alkalmazva, meg tudja határozni a szerkezet viselkedését bármely terhelés esetére. Ha az épités során a szállitott acélanyag minősége eltér az előírttól, azt visszautasíthatja, s az épületet az előirt minőségű anyagokból készítheti el. Az altalaj kérdésében a helyzet jóval bonyolultabb.
A legtöbb esetben az épület helyét egyéb - nem a talajtól függő - szempontok határozzák meg, s az altalajt rendszerint ugy kell elfogadnunk, ahogy az a kijelölt épitési területen található; s az alapozás módját kell az altalaj tulajdonságaihoz igazodva meghatározni.
A talaj, mint szilárd szemcsékből, vízből és levegőből álló összetett rendszer, bonyolultabb törvényekkel irható csak le, s viselkedésének leírásához számos jellemzőre van szükség. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 3
1.1 Talaj, talajmechanika, alapozás 3
1.2 Történelmi visszapillantás 10
1.3 A talajok eredete és keletkezése 12
2. A talajok fizikai jellemzői 14
2.1 A talajok alkotórészei 14
2.2 A szilárd szemcsék tulajdonságai 17
2.3 Szemcsés és kötött talajok állapotának jellemzése 21
2.4 Konszisztencia-határok 36
2.5 Szerves alkotórészek a talajban 43
2.6 Káros vegyi anyagok a talajban 44
2.7 Talajok felismerése, megnevezése és osztályozása 44
2.8 A talajállapot szemléltetése rajzban 50
3. Feszültségek talajokban 55
3.1 Hatékony és semleges feszültségek 55
3.2 Feszültségek vízmozgás esetén 63
4.- Vízmozgás talajokban 66
4.1 Vizmozgás a nehézségi erő hatására 66
4.2 Kapilláris vízmozgás 73
5. Talajok szilárdsága 76
5.1 Bevezetés 76
5.2 Feszültségállapot ábrázolása; törési feltételek 77
5.3 A nyírószilárdság meghatározása 82
5.4 Szemcsés talajok nyírószilárdsága 87
5.5 Kötött talajok nyírószilárdsága 90
6. Talajfelderítés 94
6.1 Előtanulmányok 94
6.2 A talajfeltárás módszerei és végrehajtása 95
6.3 Talajfeltárás szondázással 101
6.4 A talajvízviszonyok felderítése 105
6.5 A talajfelderítés és talajvizsgálat szükséges mértéke 109
7. Talajtömegek feszültségállapota 111
7.1 Feszültségek a végtelen féltérben nyugalmi állapotban 111
7.2 A végtelen féltér törési határállapotai 113
7.3 Feszültségek az alaptestek alatti talajtömegekben 119
8. Síkalapok tervezése 130
8.1 Bevezetés 130
8.2 Sikalapok fajtái 131
8.3 Az alapok tervezésének menete 138
8.4 Talajtörés síkalapok alatt 141
8.5 Sikalapok mélységének és szélességének meghatározása 148
8.6 Az alaptestek szélességi méretezése 153
8.7 A síkalapok magassági méretezése 154
8.8 Az alapok süllyedése 160
8.9 A süllyedésekkel kapcsolatos egyéb kérdések 174
8.10 Süllyedések mérése és megfigyelése 187
8.11 A síkalapokat érő hatások 191
9. Mélyalapok 205
9.1 A mélyalapok fajtái és azok alkalmazási köre 205
9.2 Cölöpalapozás; cölöptípusok 206
9.3 Cölöpalapok tervezése 220
9.4 Kútalapok 233
9.5 Résfalas alapozás 236
10. Alapok építése 241
10.1 Munkagödrök határolása és megtámasztása 241
10.2 Munkagödrök víztelenítése 259
10.3 Töltések tömörítése 265
10.4 Magyarország és Budapest altalajának néhány sajátossága az alapozás szempontjából 267
Javasolt irodalom 272

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem