Bevezetés | 5 |
A magyar konyha jellemzői | |
A sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttese | 11 |
A sertészsír | 13 |
A zsiradékok jellemzői | 13 |
A zsiradékok hasznosítása | 16 |
A sertészsír felhasználása a magyar konyhán | 18 |
A vöröshagyma | 21 |
A fűszerpaprika | 23 |
A fűszerparika készítése | 23 |
A fűszerparika összetétele és hasznosítása | 24 |
A kereskedelmi fűszerpaprika | 26 |
A zöldparika kiegészítő szerepe | 28 |
A sertéshúsfogyasztás aránytalansága | 32 |
A hús felépítése | 34 |
A hús tápanyagai | 36 |
A hús értéke a fehérje | 38 |
A sertéshús ipari feldolgozása | 43 |
A húskészítmények gyártása | 45 |
Húskészítmények | 47 |
A sertéshús konyhai feldolgozása | 52 |
A hús előkészítése | 53 |
A húsok hőkezelése | 56 |
Az egyoldalú sertéshúsfogyasztás hátrányai | 62 |
Ételeink sűrítése rántással | 65 |
A rántás elkészítése | 66 |
Egyéb sűrítési eljárások | 67 |
Sertészsírral gazdagított főtt tészták | 69 |
Az ízesítés sajátos együttesei | 73 |
Hogyan alakult ki a magyar konyha? | |
Élelmezés az őshazában | 81 |
A legősibb élelemszerzés a gyűjtögetés | 81 |
A gyűjtögetett táplálékok | 82 |
A vadászat és a halászat | 84 |
A kőkorszak konyhája | 86 |
A nomád pásztorélet élelmezése | 88 |
A savanyított tejkészítmények | 91 |
A tej feldolgozása az újabb időkben | 93 |
A kezdetleges földművelés kibontakozása | 96 |
Az ősi gabonatermesztés | 101 |
A gabona feldolgozása | 104 |
Ősi kásaételek | 109 |
Fejlődés a honfoglalás után | 112 |
Újabb kásaalapanyagok honosodnak meg a magyar konyhán | 114 |
Az olajtermő növények voltak az első ételízesítők | 115 |
A hüvelyesek szerepe a népélelmezésben | 116 |
Gazdagodik a zöldségfélék választéka | 117 |
A gyümölcsfélék száma is gyarapszik | 121 |
A kenyérkészítés diadalútja | 124 |
Amíg a pépekből tészta lesz | 124 |
A tésztaszárítástól a dúsított tésztákig | 126 |
A házi kovásztól a sajtolt élesztőig | 128 |
A sütőharangtól az alagútkemencéig | 130 |
A lepénykenyértől a burgonyás kenyérig | 132 |
Meghonosodnak a délvidéki fűszerek | 138 |
Új utakon jár a reneszánsz konyhája | 141 |
A konyha mesterei: a reneszánsz szakácsok | 142 |
A konyha és fölszerelése | 144 |
A terített asztal | 147 |
A reneszánsz lakomák | 150 |
A középkor vendégfogadója | 154 |
A török étkezési szokások hatása a magyar konyhán | 158 |
Új kásanövényt kaptunk, a rizst | 158 |
A törökök meghonosítják hazánkban a kávét | 160 |
A kávé elterjedése | 161 |
Amíg a kávémagból frissítő ital lesz | 164 |
A kávé élettani hatása | 168 |
A kávé ízesítő szerepe | 170 |
Új élelem-alapanyagok érkeznek Amerikából | 172 |
A burgonya népélelmezési szerepe | 173 |
A sokféleképpen hasznosítható paradicsom | 175 |
A jövő ígérete: a kukorica | 177 |
Becses főzeléknövényünk: a bab | 178 |
Egyéb amerikai jövevények | 180 |
A barokk idők konyhája | 183 |
Az osztrák biedermeier konyha | 188 |
Mit kaptunk az orsztrák konyhától | 188 |
Megjelenik az élelmezési technika új hazai alapanyaga, a répacukor | 191 |
Kifejlődik a magyar cukrászipar | 193 |
Az olasz fagylalt minőségjavító szerepe | 196 |
Kibontakozik a magyar konyha | 198 |
A század romantikus szemlélete felfedezi a parasztok ételeit | 200 |
A francia konyha finomító szerepe | 204 |
A gasztronómia stafétabotját a vendéglátóipar veszi át | 209 |
Az olasz konyha új ételekkel gazdagítja étlapjainkat | 212 |
Merre halad a magyar konyha? | |
Hogyan hatott a felszabadulás népélelmezésünkre? | 223 |
Mit kell megtartanunk és mit kívánatos megújítani? | 225 |
A továbbfejlesztés előfeltételei | 231 |
Mit tehet a mezőgazdaság az élelmezés korszerűsítéséért? | 231 |
Mit tehet a feldologó ipar élelmezésünk javításáért? | 236 |
A gasztronómia kultúrájának közkinccsé tétele | 245 |
Forrásmunkák | 251 |