Vízfolyások III.

Tartalom

1. A vízfolyások hasznosítása
1.1 A hasznosítás lehetőségei 8
1.11 A vízellátás 8
1.12 A vízi közlekedés 8
1.13 A vízerő-hasznosítás 8
1.14 Egyéb lehetőségek 9
1.141 Üdülés, fürdés, vízi sport 9
1.142 A halgazdagság 9
1.143 A szennyvízelhelyezés 9
1.2 A hasznosítás eszközei 9
2. A vízfolyások lépcsőzése
2.1 A vízlépcsők építésének célja 11
2.2 Magános vízlépcsők 11
2.3 Az összefüggő lépcsőzés 12
3. Víziutak
3.1 A vízi közlekedés 18
3.11 A vízi közlekedés feladata 19
3.12 A vízi közlekedés feltételei 21
3.13 A vízi közlekedés eszközei és módszerei 22
3.131 A vízi járművek osztályozása 22
3.132 A hajók típusai, méretei, hajóellenállás 23
3.133 Hajózási módszerek 29
3.134 A hajózási módszerek és a víziutak 32
3.135 Jelző- és irányítóberendezések 35
3.14 Gazdaságossági kérdések 38
3.141 A vízi szállítás gazdaságossága 39
3.342 összehasonlító gazdaságossági vizsgálatok 41
3.2 Vízfolyások szabályozása a hajózás érdekében 44
3.21 Folyószabályozás (kisvízi szabályozás, kotrás) 44
3.22 A magános vízlépcsővel kiegészített folyószabályozás 47
3.23 A folyócsatornázás 47
3.231 A folyócsatornázás feladata 48
3.232 A lépcsőkiosztás 48
3.233 A folyócsatornázás hatása a vízjárásra 49
3.234 A folyócsatornázás hatása a hordalékmozgásra 51
3.235 A folyócsatornázás hatása a folyó jégviszonyaira 54
3.236 A folyócsatornázás hatása a hajózásra 55
3.3 Mesterséges hajócsatornák 61
3.31 A csatornák típusai 61
3.32 A helyszínrajzi vonalvezetés irányelvei 67
3.33 A magassági vonalvezetés irányelvei 68
3.34 A csatorna kialakítása 69
3.341 A keresztszelvény kialakítása 69
3.342 A csatorna különleges szakaszai 73
3.343 A csatorna műtárgyai és üzemi berendezései 77
3.35 A csatorna vízgazdálkodása 81
3.4 Kikötők, rakodók 83
3.41 A kikötők osztályozása 83
3.42 Belvízi kikötők 84
3.421 Folyami kikötők 84
3.422 Csatornakikötők 102
3.423 Tavi kikötők 106
3.5 Európa és Magyarország víziútjai 109
3.51 Európa víziútjai 109
3.511 Európa jelenlegi víziút-hálózata 109
3.512 A tervezett összeköttetések 112
3.52 Magyarország víziútjai 113
3.521 A magyar víziutak jelenlegi helyzete 113
3.522 A magyar víziutak fejlesztése 122
Forrásmunkák 127
4. Vízerő-hasznosítás
4.1 A vízerőhasznosítás feladata 129
4.11 A vízerő-hasznosítás fizikai alapelve 130
4.111 A csapadékpotenciál 131
4.112 A lefolyási potenciál 132
4.113 Az eróziópotenciál 132
4.114 A vízfolyások potenciálja 132
4.115 A kihasznált folyószakasz 135
4.116 A H esésű folyószakasz elméleti (potenciális) teljesítménye.
A vízerő-hasznosítás alapképlete 135
4.12 A vízerőkészlet 137
4.121 Az elméleti vízerőkészlet 138
4.122 A műszakilag hasznosítható vízerőkészlet 140
4.123 A gazdaságosan hasznosítható vízerőkészlet 140
4.124 A Föld vízerőkészlete és annak kihasználása 141
4.125 Magyarország vízerőkészlete és annak kihasználása 142
4.13 A vízerő-hasznosítás fejlődése 146
4.131 A vízerő-hasznosítás múltja 146
4.132 A vízerő-hasznosítás jelenlegi színvonala 149
4.133 A vízerő-hasznosítás jövője 152
Forrásmunkák 165
4.2 A vízerőművek osztályozása 166
4.21 A vízerőművek osztályozása a vízenergia forrása szerint 166
4.22 A vízerőművek osztályozása energiagazdálkodási szempontból 168
4.23 A vízerőművek osztályozása vízgazdálkodási szempontból 168
4.24 Osztályozás a vízerőmű tájjellege szerint 168
4.25 Osztályozás a hasznos esés nagyságai szerint 169
Forrásmunkák 173
4.3 A tenger energiájának hasznosítása 173
4.31 A tengerben rejlő energia forrásai 173
4.32 Árapály-erőművek 173
4.33 Depressziós erőművek 178
4.34 A tengerek szintkülönbségét hasznosító erőművek 179
4.35 A hullámenergia hasznosítása 180
4.36 A tengervíz hőmérséklet-különbségét hasznosító erőművek 180
Forrásmunkák 181
4.4 Kisesésű vízerőművek 181
4.41 A kisesésű vízerőművek fő típusai 182
4.42 A kisesésű vízerőművek tervezésének menete 182
4.43 A vízerő-gazdálkodási terv 184
4.431 A vízerő-gazdálkodási terv feladata és részei 184
4.432 A vízerő-gazdálkodási terv fokozatai 185
4.433 A becslésszerű vízerő-gazdálkodási terv 185
4.434 Tájékoztató vízerő-gazdálkodási terv 192
4.435 A részletes vízerő-gazdálkodási terv 201
4.44 Folyami vízerőművek 202
4.441 Fő típusok 202
4.442 Egységes (összefüggő) vízerőtelep 205
4.443 Megosztott vízerőtelep 214
4.444 A gáttestbe épített vízerőtelep 220
4.445 A típusok összehasonlító értékelése 225
4.45 Üzemvízcsatornás vízerőművek 225
4.451 Általános elrendezés 225
4.452 A vízkivételi mű 229
4.453 Az üzemvízcsatorna 237
4.454 A csatornafő 257
4.455 A vízerőtelep helyének megválasztása 257
4.46 A vízerőtelep 258
4.461 A vízerőtelep tagozódása 159
4.462 Az előcsatorna 260
4.463 A csigaház 267
4.464 A turbina 272
4.465 A szívócsatorna 286
4.466 A felépítmény (villamos- és egyéb berendezésekkel) 293
4.467 A vízerőtelep fő méretei 300
4.468 Vízerőteleppel egyesített árapasztó 303
4.47 Csőturbinás vízerőművek 308
4.471 A csőturbina 308
4.472 A csőturbinák alkalmazási területei 316
4.473 A csőturbina értékelése 316
4.474 A csőturbina fejlesztésének irányai 321
4.475 Különböző elrendezésű csőturbinás vízerőművek 322
4.476 A csőturbinás vízerőművek értékelése 327
4.48 A vízerőművek tervezésének, építésének és üzemelésének különleges
kérdései 328
4.481 A vízerőművek tervezésének irányelvei 328
4.482 Különleges építési szempontok 349
4.483 Üzemelési kérdések 362
4.49 A vízerőmű járulékos és kapcsolódó beruházásai 375
Forrásmunkák 376
4.5 Nagyesésű vízerőművek 377
4.51 A nagyesésű vízerőművek fő típusai 377
4.52 Uzemvízcsatornás nagyesésű vízerőmű 379
4.521 A duzzasztómű 379
4.522 A vízkivételi mű 379
4.523 Az üzemvízcsatorna 381
4.524 A csatornafő 381
4.53 Nyomóalagutas vízerőmű 382
4.531 A vízkivételi mű 383
4.532 A nyomóalagút 385
4.533 A kiegyenlítő medence 386
4.534 A nyomócső 391
4.535 Csőzárak 393
4.536 A vízerőtelep 394
4.54 A völgyzárógát-erőmű 397
4.55 A nagyesésű vízerőművek összehasonlítása energiagazdasági szempontból 397
4.56 A szivattyús energiatározó 399
4.561 A szivattyús energiatározó és feladatai 399
4.562 A szivattyús energiatározó elvi elrendezése és szerkezeti kialakítása 400
4.563 A szivattyús energiatározó üzeme 402
4.564 Megépült és tervezett szivattyús energiatározók 405
Forrásmunkák 406
4.6 A vízerő-hasznosítás gazdaságossági kérdései 403
4.61 A gazdasági hatékonyság vizsgálatának célja 408
4.62 Gazdasági mutatók 409
4.621 Alapmutatók 409
4.622 Kiegészítő mutatók 415
4.623 A számszerűen nem értékelhető jellemzők 415
4.63 A vízerőművek gazdasági hatékonyságának vizsgálati módszerei 415
4.631 A vízerőmű és a hőerőmű eltérő jellege. Az időtényező 416
4.632 A villamosenergia-iparágban használt módszer alapelvei és
menete 420
4.633 A Beruházási Kódexben előírt számítási módszer 421
4.634 A KGST által ajánlott számítási módszer 422
4.635 A módszerek értékelése és problémái 423
Forrásmunkák 424
5. A vízfolyások többcélú hasznosítása
5.1 A többcélú hasznosítás műszaki és üzemi feltételei 425
5.11 Vízerő-hasznosítás és hajózás 425
5.12 Vízerő-hasznosítás és vízkivételek 427
5.13 Vízkivételek és hajózás 428
5.14 Szennyvíz és meleg víz bebocsátása a folyóba 431
5.15 A halgazdaság és a többcélú hasznosítás 433
5.16 Üdülés, fürdés, vízi sport 435
Forrásmunkák 436
5.2 A többcélú hasznosítás gazdasági kérdései 437
5.21 Gazdasági előnyök 437
5.22 Többfeladatú vízgazdálkodási létesítmény költségeinek megosztása 437
Forrásmunkák 442
5.3 Példák a vízfolyások többcélú hasznosítására 442
5.31 A Tisza csatornázása 442
5.32 A Sió csatornázása 444
5.33 A cimljanszki vízlépcső 446
5.34 A Tennessee Valley Authority (TVA) 446
Forrásmunkák 447
6. Ajánlott irodalom
6.1 Könyvek 449
6.2 Folyóiratok 450
A közölt fényképek és ábrák forrásai 451
Mellékletek I
1. Vízépítési műtárgyak rajzjelei II-III
2. Európa vízi útjai V
3. Magyarország tervezett és üzemben levő víziútjai, kikötői és
vízerőművei VI
4. Egységes kitűzési rendszer alkalmazása (Hajósoknak szóló hirdetmény) VII--XIV
5. A tiszalöki vízerőtelep vízfolyásirányú főmetszete XV

Témakörök