| I. kötet | |
| Előszó | 3 |
| Általános rész | 5 |
| A vasut helye és feladatai a közlekedési ágak között, szerepe a népgazdaságban | 5 |
| A tőkés és a szocialista vasut jellemzői | 5 |
| A vasutrendszerek általános kifejlődése | 12 |
| A vasuti közlekedés jelentősége | 15 |
| A közlekedés részesedése a harmadik ötéves tervben | 23 |
| Vasutüzemi alapfogalmak | 27 |
| A közlekedés általános meghatározása | 27 |
| A vasuti üzemben használatos távolsági fogalmak | 28 |
| Az idő és a sebesség fogalmai a vasuti üzemben | 30 |
| A vasuti közlekedés tömegszerüsége és teljesítményei | 34 |
| A vasuti közlekedés egyéb jellemzői | 36 |
| A vasutak csoportosítása | 38 |
| A vasutvonalak csoportosítása | 39 |
| A vasuti szolgálati helyek csoportosítása | 43 |
| Magyarország vasutrendszerének kialakulása | 44 |
| A vasutak kialakulásának történeti előzményei | 44 |
| A magyar vasutak fejlődése a szabadságharcig | 48 |
| A magyar vasutak fejlődése az abszolutizmus korában (1849-1867) | 52 |
| A Magyar Államvasutak kialakulása (1867-1918) | 53 |
| A magyar vasutak helyzete a két világháború között (1918-1945) | 56 |
| A magyar vasutak fejlődése a felszabadulás óta | 58 |
| Magyarország vasuti hálózata | 59 |
| A hálózat áttekintése | 59 |
| A törzs- és fővonalak | 61 |
| A mellékvonalak | 63 |
| A keskenynyomtávolságu vasutak | 64 |
| Budapest, mint a magyar vasuti hálózat gócpontja | 66 |
| Nemzetközi összeköttetéseink | 77 |
| A magyar vasuti hálózat jellegzetességei | 80 |
| A magyar vasutak szervezete | 83 |
| A vasut tevékenységének csoportositása | 83 |
| Szervezeti tagozódás | 84 |
| A vasutak nemzetközi szervezetei | 91 |
| A Nemzetközi Vasutegylet (UIC) | 91 |
| Müszaki Kutatási és Kísérletügyi Hivatal (ORE) | 92 |
| A Vasutak Együttmüködési Szervezete (OSzZsD) | 92 |
| A Nemzetközi Teherkocsi Kötelék (RIV) és a Nemzetközi Személy- és Poggyászkocsi Kötelék (RIC) | 93 |
| A Berni Vasuti Központi Hivatal | 94 |
| Vasuti közlekedésdinamika | 97 |
| A közlekedésdinamikáról általában | 97 |
| A vasuti ellenállások | 98 |
| A mozdonyok vonóereje | 103 |
| A vonóerőről általában | 103 |
| A gőzmozdony vonóereje | 104 |
| A villamos mozdony vonóereje | 109 |
| A motoros (Diesel) mozdony vonóereje | 110 |
| A fajlagos gyorsitóerő | 111 |
| A vonatmozgási görbék meghatározásának módszerei | 115 |
| A vonatmozgási görbék alapelvei | 115 |
| A Strahl-féle szerkesztéses eljárás | 115 |
| A módosított Müller-féle szerkesztéses eljárás | 119 |
| Számításos eljárás | 128 |
| Az időpótlékolásos menetidőszámítás | 133 |
| A vasuti pálya fenntartása és felujitása | 139 |
| Bevezetés, szervezeti kérdések | 139 |
| A pályafelügyelet | 140 |
| Vonalbejárások | 140 |
| Vizsgálatok | 141 |
| A pályafenntartás | 143 |
| A pályahibák keletkezése | 143 |
| A fekszinthibák | 147 |
| Az irányhibák | 163 |
| A nyomtávolság-hibák | 164 |
| Ágyazattisztitás | 165 |
| Gyomirtás | 166 |
| Az aljak és sinek fenntartása | 166 |
| A sinvándorlás és szabályozása | 167 |
| A pályafenntartás gépesitése | 172 |
| A gépesités szükségessége, a gépek osztályozása | 172 |
| A felépítmény lekötéséhez használt gépek | 173 |
| Ágyazatrostálás | 177 |
| Ágyazattömöritő gépek | 187 |
| Vágányszabályozó gépek | 205 |
| Vegyi gyomirtás | 209 |
| Vágánymérés | 210 |
| Kézi mérőeszközök | 210 |
| Gépi vágánymérés | 211 |
| Ultrahangos sinvizsgálat | 220 |
| A vágánycsere gépesitése | 220 |
| A vágánycseréről általában | 220 |
| A gépi vágányfektetési eljárások főbb tipusai | 223 |
| A MÁV gépesitett vágányfektetési módszere, hevederes illesztésü vágányokon | 226 |
| A MÁV gépesitett vágányfektetési módszere, hézagnélküli vágányokon | 233 |
| A vágánycserék munkagrafikonjai | 245 |
| Pályafenntartási rendszerek | 255 |
| A szórványos, ugrásszerü pályafenntartási rendszer | 256 |
| A tervszerü, főjavításos pályafenntartási rendszer | 257 |
| Szalagos fenntartás | 259 |
| A MÁV pályafenntartási rendszere | 260 |
Folytatás Microsoft-tal