A fogyasztói magatartás és háztartásgazdálkodás néhány jellemzője ezerkétszáz háztartásban I-II.

Előszó

A falusi háztartások mai adottságának és helyzetének megértése érdekében a falusi életforma változásban közrejátszó tényezők közül két lényegesre hívjuk fel a figyelmet: az egyik, a korábban csak a háztartásban dolgozó asszonyok keresőfoglalkozásba való lépése, a másik a paraszti jövedelemviszonyok változása.
A nők keresőfoglalkozásba lépése és ezzel együtt a háztartások munkaerejének a háztartásból napi 9-10-12 órára való teljes kiválása következtében a korábbi családi életrendet át kellett alakítani. A háztartási munkaerő volumen csökkenése és a család belső kapcsolatrendszerének módosulása társadalmi változások előidézője lett.
A háztartási munkakapacitás-veszteséget városokban és a nagyobb községekben az intézményi háztartások, szolgáltatások bizonyos részmunkák tekintetében pótolták, azonban településtípustól, vagy a központoktól való távolságtól és a család anyagi helyzetétől függően csökken a háztartási munka pótlási lehetősége, szórvány- és kistelepülésen pedig az intézményi háztartás, vagy a szolgáltatások hiánya következtében még fokozottabban problematikus a háztartási munka helyettesítése. Így a nők foglalkoztatottságával egyidejűleg növekvő terhek nehezednek a háztartásokra a családi életciklus számos szakaszában, s e terhek előnytelen életmódváltozást hoztak létre és növelték az egyes rétegek közötti differenciálódást.
A falusi fogyasztási szférát alapvetően átalakító másik tényező a jövedelemviszonyokban most folyó változás. A falusi élet rendje a mezőgazdasági termelésnek volt minden tekintetben alávetve, mert a termeléstől függött a megélhetéshez szükséges jövedelem. Vissza