kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | K. M. Természettudományi Társulat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 699 oldal |
Sorozatcím: | Természettudományi Könyvkiadó-vállalat |
Kötetszám: | 60 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 27 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 271 ábrával és 10 szines táblával illusztrálva. Botanikai toldalékkal Dr. Cramer Károly és Dr. Hans Schinz tanártól. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája. A IX. (1896-1898. évi) cziklus negyedik kötete, a Könyvkiadó-vállalat aláírói számára. |
A szerző előszava | |
Bevezetés | 1 |
A tenger a népek fogalma körében | |
A külső jelenség nagyszerűsége | |
Az ember közeledése a tengerhez | |
A tenger hatása a parti népek művelődésére | |
A tenger gazdasági és tudományos meghódítás | |
A tengeri állatok életjelenségei általában | |
A tenger életének kutatásáról | 7 |
Az ókor és Aristoteles megfigyelései | |
A tengerről való ismeretek Gessner Konrád idejében | |
Linné természetrajzi reformjának hatása | |
A faunára vonatkozó ismeretek bővülése a régibb expedicziók révén | |
Egyes buvárok hatása a morfologia mélyitésére | |
A mélytengeri kutatás időszaka | |
A különböző nemzetek része a mélytengeri kutatásban | |
A nyilt tenger és a német plankton-expediczió | |
Zoologiai állomások építése | |
A nápolyi állomás | |
A többi európai és amerikai állomás | |
A tenger-kutatás feladata a jövőben | |
A lakóelem külső körülményei | 24 |
A szárazföldi és a tenger eloszlása az északi és a déli féltekén | |
Az öt óczeán | |
A tengerfenék mélysége és helyrajza | |
A nyomás növekedése a mélységben | |
A hőmérséklet a különböző óczeánokban | |
A tengeri víz színeződése | |
A felső vízrétegek megvilágítása és a felülről beható világosság alsó hatása | |
Fénylés a felszínen és a mélységben | |
Vízmozgás | |
Hullámzás, tengerjárás, tengeráramlás | |
A tenger vizének chemiai összetétele | |
Szabadon élő és szilárdan ülő állatok | 39 |
A helyváltoztatás haszna az eledelszerzésben | |
A felsőbbrendű állatok aktív helyváltoztató műűszereinek mechanikai berendezése | |
A műszerek hasonlatossága a különböző állati osztályokban | |
Hátra-úszók | |
Passzív vándorlás | |
Kúszó tengeri állatok | |
Szilárdan ülő életmód és gyakorisága az alsóbbrendű állatok közt | |
Az ülő életmód következményei a külső és belső szervezetben | |
A különféle fogó műszer szükséges volta | |
A test mechanikai szerkezete | |
A szilárdságról szóló tudomány követeléséhez való alkalmazkodás példái a szarú és kovaszivacsok csoportjából | |
Munkafelosztás és sokalakúság | 58 |
A munkafelosztás mint általános természeti törvény | |
Munkafelosztás a szaporodásban | |
A nemek különböző volta | |
Az ivadék-váltakozás, keletkezése és elterjedése a különböző osztályokban | |
Polymorphismus, vagy az egyes állatok sokoldalúsága az állati államban | |
A hólyagos meduzák vagy Siphonovetek és sejtek keletkezésének oka az állati testben | |
Együttélés vagy symbiosis | 78 |
A szocziális bajok az emberi és állati életben való analogiájokban | |
Szocziális állapotok mint az állati együttélés okai | |
Az állatok barátkozásáról való ismeretek az ókorban | |
A Sagartia és az Eupagurus | |
Az együttélés példái a különböző állatkörökben | |
Együttélés az alsóbbrendű tengeri állatok és moszatok közt | |
Élősdiség vagy parasitismus | 99 |
Az élősdi élet fiziologiai oldala | |
Ekto- és entoparaziták | |
Az élősdiek gyakorisága | |
Törpe hím mint nőstényének élősdije | |
Különösség az élősdi szervezetében | |
A métely- és galandférgek kapaszkodó szervei | |
Az ivadékváltakozás mint segítő eszköz a létért való küzdelem nehézségeinek legyőzésében | |
Hanyatló átalakulás | |
A Bonellia nemi élősdisége | |
Az élősdiek rendszertani elterjedése | |
Élősdiek a véglények, tömlős állatok, férgek, rákok, molluszkák és gerinczes állatok közt | |
A tengeri állatok színe | 123 |
A színlátásról való elméletek | |
A különböző állatkörök felszerelése látó műszerekkel | |
Kísérletek a tengeri állatoknak a fehér és szines fényt illető magatartásáról | |
A szines működés | |
Ijesztő szinek | |
Üvegállatok a különböző állati körökből | |
A nyilt tengeri állatok | |
Mimicry | |
Gyakorisága a szargasszo-állatok közt | |
A mélyszín lakóinak szinezete | |
Az egyszerű és hosszúhullámú szinek túlsága a mélytengerben | |
Biborszín a nagy mélységekben | |
Színes védelem pótló szinekkel | |
A korallszirti halak és élénk szinök | |
A színváltozás és elterjedése a halak és czefalopodák közt | |
A tenger fénylése | 146 |
A jelenség nagyszerű volta | |
A fénylő állatok rendszertani eloszlása | |
Noctiluca | |
Világító meduzák | |
Foszforeszkáló korallok, férgek és tengeri csillagok | |
Világító kagylók | |
Pyrosomák | |
Világító halak | |
Régibb kísérletek a tenger fénylésének megmagyarázására | |
Humboldt nézetei | |
A foszforeszkálás mint az élő anyag sajátsága | |
Világító nyálka és világító baktériumok | |
Dubois kisérletei a furókagyló fényléséről | |
A tenger lakóinak vándorlása | 162 |
A vándorolni tudás mint általános és szükséges tulajdonság | |
A táplálkozás és szaporodás vágya mint a vándorlás oka | |
A nyilt tengeri állatok szabálytalan vándorlása | |
Időszakos vándorlás | |
A hering | |
Táplálkozó és ívó vonulása | |
A többi halak vándorlása | |
Számos nyilt tengeri állat vízszintes irányú vándorlása | |
Passziv vándorlás | |
Különböző szállító eszközök | |
A mozgó levegő és a tengeri áramlások hatása | |
A Golf-áram hatása az állatok elterjedésére | |
Déli állatok a Spitzbergák mellett | |
Áramlásjelzők | |
A Szuezi-csatorna mint vándorút | 178 |
Ismételt összekötés a Földközi- és a Vörös-tenger között | |
Kapcsolat a negyedkorban | |
Fennállásának bizonyítékai | |
Az ó-kor Szuezi-csatornája | |
A Lesseps-féle csatorna 1870 óta | |
Ez összekötés hatása a két tenger kicserélődésére | |
A mélyszíni fauna kizárása a vándorlásból | |
A szoroson való vándorlás nehézsége a nyilt tengeri fauna számára | |
A parti fauna | |
A Szuezi-csatornába való vándorlásra ható tényezők | |
A sóstavak mint akadály | |
A hajózás | |
A csatorna-áramok | |
A nagy sótartalom | |
Vándorló fajok a különböző állatkörökből | |
A parti fauna | 192 |
Különböző part-tipusok: szirtes part, köves part, kavicsos part, homokos part és iszapos part | |
A táplálkozás körülményei a parti régióban | |
A sekély tenger fizikai jelleme | |
A megvilágítás körülményei | |
Áramlás, hullámverés és tengerjárás | |
A sorrék területén lakó népség életsajátságai | |
Az északisarki partvidék sajáságai | |
A hőmérséklet állapota, stenothermás és eurythermás fajok | |
Függőleges régió a part mentén | |
A tengeri fauna spezializálása a vízszintes irányban | |
Az északi Jeges-tenger régiója jellemző alakjaival | |
Indiai-óczeán régiója | |
Az északi és déli Csendes-óczeán régiója | |
E régiók keletkezése a harmadkorban | |
A nyilt tenger és a plankton | 220 |
Élelmi források a nyilt tengeren | |
A nyilt tengeri és parti lakók éles elhatárolásának nehéz volta | |
A nyilt tenger emlősei és csúszómászói | |
Nyilt tengeri halak | |
A gerincztelen állatok képviselői a nyilt tengeren | |
A nyilt tengeri állatok eredete | |
Különböző nézetek e tárgyban | |
A nyilt tengeri lakók életmódjában nyilvánuló sajátság | |
Felszerelés rendkívül hatásos mozgó műszerekkel | |
A fajsúly csökkenése a zsír lerakódása és szövetduzzasztás következtében | |
A héj gyöngédsége | |
Hidrostatikai berendezés | |
A surlódásnak a környékező vízben való nagyobbítását elősegítő eszközök | |
Színbeli alkalmazkodás | |
Állandó nyugtalanság a nyilt tengeri állatvilágban | |
Vízáramlás és tengeri csend | |
A plankton egyenetlen elterjedése | |
Érzékenység a fény iránt és e miatt sok fajnak függőleges vándorlása | |
Éles ellentét a hideg és a meleg víz lakói közt | |
Állati folyamok vagy zookorrentek | |
Planktontársaság a Sargasso-tengerben | |
A nyilt tengeri állatok közgazdasági fontossága | |
A mélytenger állatvilága | 243 |
Korábbi téves nézetek az élet lehetetlen voltáról a nagy mélységekben | |
Ismereteink bővülése E. Forbes és M. Sars utján | |
A mélytengeri állatok kutatásának módszere és az állatfogás berendezése | |
Kotró-háló | |
Mélyszíni fenékháló | |
Zárható lebegő-hálók | |
Táplálkozás a nagy mélységekben | |
A növényi táplálék fogyása s az állati eledel túlsága | |
A mélyszíni fauna átnézetes összeállítása | |
A különböző állat-körök részvevése benne | |
Alkalmazkodás a sajátságos életfeltételekhez | |
Alkalmazkodás a nyomáshoz | |
Mechanikai okok a héjak és vázak gyöngédségében | |
A mélység óriásai | |
Némely faj nagy elterjedésének okai | |
Vak alakok | |
Sajátosság a szaporodásban | |
A tengeri csillagok peteápolása | |
A mélytengeri lakók korának jelleme | |
Függőleges zónák az Atlanti-óczeánban | |
Tengeri állatvilág az édes vízben | 270 |
Az édesvízi fauna mint a tengeri fauna sarjú-ága | |
A régi és az új édesvízi fauna | |
Kísérletek a tengeri állatoknak az édes vízben való alkalmazkodására | |
Az egyes állatkörök helyzete a tengerben és az édes vízben | |
A félig sós víz faunája mint összekötő szem | |
A keleti tengeri fauna, mint a félig sós vízi fauna példája | |
Az aesturiumok | |
Egyes fajok bevándorlása a partvidékről a folyókba | |
Az édesvízi élethez való kényszerített alkalmazkodás a tengernek megédesült vizű exkalvéiban | |
Reliktum-tavak és elterjedésök | |
A skandináv és felső olaszországi tavak faunája | |
A Kaspi- és Aral-tó faunája | |
A Baikál-tó | |
A Csad-tó és Tanganyika-tó Afrikában | |
Credner és a tavak reliktum voltáról mondott birálata | |
A reliktumok geologiai fontossága | |
A tenger állatvilága és a Föld kérgének változásai | 289 |
Az óczeáni állatvilág romboló és építő munkája | |
A furó-szivacsok és hatásuk a mészkőre | |
Furó tengeri sünök | |
Furó molluszkák | |
Serapis-temploma Pozzuoli mellett | |
A Natica csiga furó mirigyével | |
A tengeri állatok része az üledékalkotásban | |
A kontinentális zóna | |
Üledék az óczeán belsejében | |
A Globigerina-iszap és eredet a nyilt tengeri foraminferákból | |
A Radiolaria-iszap és előfordulása az Indiai- és Csendes-óczeán nagy mélységében | |
A korallszirtek | 310 |
A korallszirt esztetikai hatása | |
Pezsgő élet a korallszirteken | |
A parti szirtek, csatornaszirtek és atoll jelleme | |
A 20 fok, izokryma mint határvonal a korallszirtes és korallszirtektől szabad tengerek közt | |
A Vörös-tenger kivételes helyzete | |
A különböző szirtalakok elterjedése a meleg óczeánokban | |
A szirtkorallok életfeltétele | |
Fényben és oxigénben való szükségletök | |
A korall-élet alsó határa | |
A homoki tarisznya-rákok tevékenysége | |
A növényzet megtelepedése a kiemelkedő korallszirteken | |
Elméletek a korallszirtek keletkezéséről | |
Darwin és Dana sülyedéses elmélete | |
Murray emelkedéses elmélete | |
A Vörös-tenger korallszirtjei és a sülyedéses elmélet | |
Tengeri gerinczes állatok | |
Tengeri emlősök | 335 |
A tengeri emlősök származása a szárazföldiektől | |
A czetek és alkalmazkodásuk a vízi élethez | |
Hasonlóságuk a halállal mint convergens jelenség | |
Az összesség életmódja | |
Kiterjedt vándorlásaik | |
A szilás és fogas czetek | |
Vadászatuk és gazdasági hasznuk | |
Tengeri szirénák | |
A fóka, elterjedése és vadászata | |
Fókavadászok | |
Rozmár | |
Tengeri vidra | |
Jegesmedve | |
A tenger madárvilága | 352 |
Gazdag madárvilág a parti régióban | |
Egyes nyilt tengeri fajok rendkívüli repülnitudása | |
Madárhegyek az északi és déli sarkvidékeken | |
Pehely-kacsa | |
Sirályok, alkák és uriák | |
Pingvinek | |
A nyilt tenger madarai | |
Csuszó-mászók | 366 |
Tengeri csuszó-mászók gyakorisága a másodkorban | |
A nagy tengeri csuszó-mászók hasonlósága a halhoz | |
Ixhthyosaurus és Plesiosaurus | |
A mai tengeri teknős-békák, életmódjuk és elterjedésök | |
Tengeri kígyók | |
Elterjedésök az Indiai- és Csendes-óczeánban | |
Élelemszerzésök és szaporodásuk | |
A tenger halai | 375 |
Külső és belső alkotásuk | |
Életmódjuk általánosságban | |
A halak közgazdasági fontossága | |
Rendszertani tagozódásuk és geológiai fejlődésök | |
Csontoshalak és alrendjeik | |
Vértes-halak | |
Visszavonulásuk az édes vízben | |
Őshalak | |
Czápák és ráják | |
Körszájúak | |
Csőszívűek | |
A tenger gerincztelen állatai | |
A rákok | 407 |
A rákok nagy száma minden tengerben | |
A külső testalkotás morfologiája | |
Életszokásaik | |
Szaporodásuk és fejlődésök | |
Elterjedésök a mélység felé | |
Tízlábú rákok | |
Stomapodák, Schizopodák, Isopodák és Amphipodák | |
Kacsalábú rákok | |
Kagyló-rákok | |
Evezőlábú rákok | |
Szabadon élő és élősdi Copepodák | |
Xiphosura és Pantopoda | |
A czefalopodák | 435 |
Helyzetök a molluszkák között | |
Némely fajnak halhoz való hasonlatossága | |
Testök alkotása | |
Mozgásuk módja | |
Héjalkotásuk | |
Szaporodásuk módja | |
Óriási szépiák | |
Nautiloideák | |
Ammonideák | |
Belemnoideák | |
A mai alakok származtatása a kihaltakból | |
A molluszkák nagy maradványa | 449 |
Pteropodák és jellemök mint planktonállatoké | |
Pteropoda-iszap mint héjak üledéke | |
Tarajoslábú csigák | |
Elülkopoltyúsok és fontosabb családjaik | |
Hátulkopoltyúsok | |
Scaphopodák | |
A kagyló szervezete | |
Asiphoniaták és Siphoniaták | |
Gyöngykagyló | |
Osztriga és tenyésztése | |
Furó-kagylók | |
A tüskés-bőrűek vagy Echinodermaták | 470 |
Sugaras jellem alkotásukban | |
A tengeri csillag mint kiinduló alak | |
Átmenet a nyeles üstökös-csillagállatokhoz | |
A tengeri-sünök és Holothuriák származtatása | |
A bőrtüskék nagy elterjedése | |
A csillagállatok anatomiai alkotása és fejlődése | |
Ivartalan szaporodásuk | |
Az elveszett részek pótlása | |
Ez állatkör nagy elterjedése a sekély vízben | |
Nyilt tengeri Holothuria | |
Elterjedés a mélység felé | |
Tengeri csillagok | |
Tengeri liliomok | |
A nyeles fajok gyakorisága a mélyszínen | |
Tengeri sün | |
Holothuriák | |
A férgek köre | 495 |
Közös jellem hiánya az egész csoportban | |
Gyűrűs-férgek | |
Szervezetök és életmódjok | |
Szabadon élő, szilárdan ülő és élősdi fajok | |
Csillagos és makkos férgek | |
Nyil- és zsinegférgek | |
Lapos férgek, mételyek és galandférgek | |
Brachiopodák | |
Héjok alkotása | |
Mohállatok | |
Gyarmatalkotásuk | |
Zsák-állatok | |
Ascidiák | |
Szalpák | |
Magános és lánczos szalpák | |
A meduzák és rokonaik | 518 |
A meduzák külső megjelenése | |
Sugaras alkotásuk | |
A meduza-test szövete | |
Mozgásszerveik | |
Idegrendszerök és érzékeik | |
Az emésztő-üreg | |
A petesejtek keletkezése | |
A meduzák ivadékváltakozása | |
Bizonyos meduzák osztódása és gyomorszaporulata | |
Elterjedésök a mélység felé | |
Szilárdan ülő parti meduzák | |
Az egész állatosztály polyphyletikus származása | |
Fátyolos meduzák | |
Fátyoltalan meduzák | |
A hólyagos meduzák osztálya | |
Egységes jellemök hiánya | |
Bordás meduzák | |
A Hydroidpolipok és korallok | 537 |
A kettőnek közös jellemvonása | |
A hydroidpolipok alkotása | |
Szaporodásuk körülményei | |
Tubulariák, Campanulariák és Hydrokorallok | |
A korallok szervezete | |
A korall-víz morfológiája | |
A korallok élete és megjelenése | |
Nyolczas korallok | |
Hatoskorallok | |
A szivacsok | 558 |
Elhelyezésök a zoologiai rendszerben | |
Vonatkozásaik a többi Coelenteratákhoz | |
A legegyszerűbb szivacsok alkotása | |
A tökéletesebb szervezetű alakok csatornarendszere | |
A kemény képletek chemiai alkotása és alakbeli körülményeik | |
A szivacsok szaporodása | |
Együttélés más állatokkal | |
Földrajzi elterjedésök | |
Mészszivacsok | |
Üvegszivacsok | |
Tetractinellidák | |
Kovás szarú-szivacsok vagy Monatindellidák | |
Szarúszivacsok | |
A mosdószivacs természetrajza | |
A véglények | 581 |
A protozoák teste a sejtről való tudomány világánál | |
A sarcode-test összehuzhatósága, álláb, ostor és csillangó | |
Tartalmi alkotó részek | |
A mag fontossága | |
Csillangós ázalék-állatok | |
Ostoros ázalék-állatok | |
Gyökérlábúak (Radiolariák és Foraminiferák) | |
Függőleges elterjedésök | |
Monerák | |
A tenger növényvilága | |
A tenger mikroszkópi flórája | 603 |
A növények függése a világosságtól | |
A flóra része a planktonban | |
Bacillariafélék | |
Szervezetök és alkalmazkodásuk a nyilt tengeri régióhoz | |
Szaporodásuk módja | |
Scizophyták | |
Zygnema-félék | |
A Siphoneák | 613 |
Ez algacsoportnak általános jellemzése | |
Az egysejtűség a külső tagozódásnak igen nagy különféleségében | |
A Siphoneák főcsoportjai | |
A Caulerpa-félék | |
Vegetatív testök morfológiája | |
Orthoblastjaik differenciálódása hosszú és rövid hajtásokra | |
A sejtanyag rostok mint védelmi eszközök | |
Reproduktív viszonyok | |
A Valonia-félék | |
A Dasycladeák vagy örvös Siphoneák | |
Külső morfológiájok | |
Az Acetabularia, Neomeris és Bornetella szaporodása | |
Az elmeszesedés jelenségei | |
A Phaeophyceák és Rhodophyceák | 645 |
A barna moszatok | |
Testök tagozódása | |
Laminariák | |
Elterjedésök | |
Alkalmazások | |
Fucus-félék | |
Fucus-összehalmozódás az Atlanti-óczeánban | |
Szaporodás-szerveik | |
Rhodophyceák | |
Telepök alkotása | |
A Nulliporák mészkiválasztása | |
A Rhodophyceák szaporodása | |
Földrajzi elterjedésök vízszintes és függőleges irányban | |
A tengeri füvek és mangrove-növények | 662 |
Tengeri füvek | |
Rendszertani helyzetök és földrajzi elterjedésök | |
Pilulae marinae | |
Mangrove | |
A jávaszigeti parton elterülő Rhizophora erdőség leírása | |
A Rhizophora megkapaszkodása a talajban | |
A levelek alkalmazkodása a sós vízhez | |
A Rhizophora csíranövénye | |
Földrajzi elterjedése a trópusi partvidéken | |
Függelék | |
Néhány állatnév magyarázata | 673 |
Betűrendes név- és tárgymutató | 680 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.