Általános pathologia

Tartalom

/1./ Elhalások
/1.1./ Összefoglalás
/1.2./ A sejtpusztulás pathomehanizmusa
/1.2.1./ Az ischaemiás és hypoxiás sejtpusztulás
/1.2.1.1/ Összefoglaslás
/1.2.1.2./ Korai és késői elváltozások
/1.2.1.3./ Hőshock proteinek (HSP)
/1.2.1.4 / Toxikus vegyületek, gyógyszerek hatása
/1.2.1.5./ ATP depletio, mitochondriális deenergizáció, „permeability traosition" pórusok
/1.2.1.6./ Calcium pathogenetikai szerepe
/1.2.1.7 / Sejtmembránok károsodása
/1.2.1.8 / Intracelluláris pH változások
/1.2.2./ Oxigén szabad gyökök, reaktív oxigén intermediérek (ROI) sejtkárosító hatásai
/1.2.2.1./ Összefoglalás
/1.2.2.2./ Klinikopathologiai összefüggések
/1.2.3./ Elsődleges sejtmembrán károsodás
/1.2.3.1/ Összefoglalás
/1.2.3.2./ Pathomehanizmus
/1.2.4./ Apoptosis
/1.2.4.1./ Összefoglalás
/1.2.4.2./ Pathomorphologia
/1.2.4.3 / A program kezdeményezése
/1.2.4.4./ Szabályozás, döntés
/1.2.4.5 / A program végrehajtása
/1.3./ Az elhalások klinikopathologiáia
/1.3.1/ Az elhalások típusai
/1.3.1.1./ Coagulatiós nekrosis
/1.3.1.1.1./ Infaretus
/1.3.1.1.11./ Vértelen infa retus
/1.3.1.1.1.2./ Vérzéses infarctus
/1.3.1.1.2./ Sajtosodás
/1.3.1.1.3 / Pörkösödés, decubitus
/1.3.1.1.4 / Zenker féle viaszos elfajulás
/ 1.3.1.2 / Colliquatiós nekrosis
/1.3.1.2.1./ Agylágyulás (enkephalomalacia)
/1.3.1.2.2./ Myomalacia
/1.3.1.2.3/ Tályog (abseessus)
/1.3.13./ Gangraena
/1.3.1.4./ Zsimekrosis
/1.4./ -Ischaemiás szivbetessé
/1.4..1./ Bevezetés
/1.4.2./ Pathomehanizmus
/I.4.3./ Angina pectoris
/I.4.4./ Akut szivhalál
/I.4.5./ Akut myocardiális infarctus
/l.4.5.1/ Coronaria keringés
/I.4.5.2./ Szivinfarctus lokalizációja
/1.4.5.3./ Pathomorphologia
/1.4.5.4./ Szövődmények
/1.4.5.5./ Diagnózis és terápia elvi alalpjai
/I.4.6./ Krónikus ischaemiás szívbetegség
/1.5./ Agylágyulás (enkephalomalacia)
/1.5.1./ Bevezetés
/1.5.2./ Teljes globális ischaemia
/1.5.3./ Átmeneti globális ischaemia
/1.5.4./ Teljes regionális ischaemia
/I.5.5./ Átmeneti regionális ischaemia tű Kóros accumuiatiók
/2.1.1 Bevezetés
/2.2.1 Egyszerűi és összetett szénhidrátok
/2.2.I./ Glycogen
/2.2.2.1 Extracelluláris mátrix
/2.23.1 Mucin, mucoid, cystás fibrosis
/2.2A.I Diabetes mellitus
/2.2.5.I./ Összefoglalás
/2.2.5.2.1 Inzulin függő diabetes mellitus
/2.2.53 J Nem-inzulin függő diabetes mellitus
/2.2.5AJ A diabetes mellitus szövődményei
/23.1 Zsirnemű anyagok felhalmozódása
/2.3.1./ Zsíros elfajulás
/2.3.2.1 Krónikus alkoh olizmus
/2.3.2.I./ Pathomorphologia
/2.3.2.2.1 Pathomehanizmus
/2.3.2.3.1 A máj pseudolobuláris, cirrhotikus átalakulása
/2.3.3.1 Atherosclerosis
/2.3.3.I./ Össszefoglalás
/2.3.3.2.1/ Epidemiológia
/2.3.3.3.1/ Pathomorphologia, szövődmények
/2.3.3.4/ Pathogenesis
/2.3.3.5/ Érfali sérülés
/23.3.6.1/ Hyperlipoproteinaemia, lipoprotein és cholesterin anyagcsere
/2.3.3.1.1/ Rizikó faktorok, megelőzés, diagnózis és terápia elvi alapjai
/2.3.4./ A Kóros elhízás
/2.4./ Meszesedés
/2.4.1./ Összefoglalás
/2.4.2./ Csontképződés, leépülés és mészlerakódás pathomehanizmusa
/2.4.3./ Metastatikus meszesedés /2.4.4./ Dystrophiás meszesedés
12.5.1 Kőképződés
/2.5.I./ Összefoglalás
12.52.1 Epekőbetegség
12.53.1 Húgykőbetegség
12.6.1 Kóros festékenyag felszaporodás (pigmentációk)
/2.6.I./ Endogén pigmentációk
/2.6.I.I./ Haemoglobinogén pigmentációk
/2.6.1.1.1./ Bili rubin anyagcserezavarok
/2.6.1.1.2./ Porphyriák
/2.6.1.1.3./ Vasanyagcsere, haemosiderosis
/2.6.1.1.3.1./ Vasanyagcsere
/2.6.12.1/ Nem haemoglobinogén kóros pigmeotációk
/2.6.12.1.1/ Kóros melanin pigmentációk
/2.6.1.21.1./ Összefoglalás
/2.6.1.2.1.2./ Ultraibolya sugárzás (UVS), ózon pajzs, evolutio
/26.1.2.1.3./ Melanocyták, melanogenesis, az UVS hatásmehanizmusa
/2.6.1.2.14./ Kóros melanin hypo- és nem daganatos hyperpigmentációk
/2.6.1.2.L5./ Lentigo, naevus pigmentosus
/2.6.1.2.1.6./ Congenitális és dysplastikus naevusok
/2.6.1.2.17./ Melanoma malignum
/2.6.1.2.2./ Ochronosis
/2.5.1.2.3 / Lipofuscin (kopási pigment"), ceroid
/2 .5.1.2.4 / Lipochromok
/2.5.2./ Exogén pigmentációk
/2.5.2.I./ Összefoglalás
12.52.2.1 Szénbányászok pneumokoniosis
/2.5.2.3./ Szilikózis
/2.5.2.4./ Azbesztozis
/3/ Sejt nagyság és sejtszám kóros változásaid regeneráció, sebgyégyulás
/3.1./ Összefoglalás
/3.2 / Sejtciklus, seitproliferáció
/3.3/ Atrophia
/3.3.I./ Senilis atrophia
/332.1/ Osteoporosis
/333.1/ Alzheimer kór
/3.4./ Hypertrophia
/3.4.1. / Szivizomzai hypertrophia
/3.5.1/ Hyperplasia
/3.5.1./ Benignus prostata hyperplasia
/3.5.2./ Endometrium hyperplasia
/3.6.1/ Metaplasia
/3.7./ Regenerációd sebgyógyulás
/4/ A keringés pathologiája
/4.1./ Bevezetés
/4.2./ Microcirculatio
/4.2.I./ Áttekintés
/4.2.2./ Az endothelsejt felépítése
/4.2.2.I./ Permeabilitás
/4.22.2./ Pro- és anticoagulatiós aktivitás
/42.2.3./ Vasoconstrictio, vasodilatatio
/422.4.1 Angiogenesis
/422.5./ Endothel és immun homeostasis
/4.3./ Keringési elégtelenség
/4.3.X./ Shock J-lö^ l C/
/4.3.I.I./ Áttekintés
/4.3.I.2./ A shock pathomehanizmusa
/4.3.1.3./ Szervi szövődmények
/43.2.1 Krónikus cardiális elégtelenség (congestio)
/4.4./ Hypertonia betegség
/4.4.I./ Áttekintés
/4.4.2./ A vérnyomást szabályzó tényezőkről
/4.4 3 / Elsődleges, vagy esszenciális hypertonia
/4.4.4./ Másodlagos hypertoniák
/4.4.5./ A hypertonia betegség pathomorphologiai következményei
/4.4.6./ Pulmonalis hypertonia
/4.5./ Vérzések
/4.5.I./ Haemostasis
/4.5.2./ Vérzések typusai, pathomehanizmusuk
/4.5.3V Disseminált intravasculáris coagulopathia
/4.5.4./ Intracraniális vérzések
/4.6./ Thrombosis, embolizáció
/4.6.1./ Th rombogenesis
/4.6.2V Thrombosisok klinikopathologiája
/4.6.3./ Embolizáció
/4.6.4V Mikroembolizáció
/4.7./ Vizenyő (oedema)
/4.7.1./ Vizenyők keletkezése
/4.7.2./ Vizenyők klinikopathologiája
/4.7.3.I./ Tüdővizenyő
/4.7.3.2V Agy vizenyő
/4.7.3.3./ Gége vizenyő
/5/ Gyulladások
/5.1./ Összefoglalás
/5.2./ Bevezetés, történelmi adatok
/5.2.I./ A gyulladásos begtegségeket kiváltó kóroki tényezőkről
/ 5.2.2 / A gyulladásos-fertőzéses betegségek az évszázadok tükrében
/5.2.3./ A gyulladásos-fertőzéses betegségek napjainkban
/5.3./ Akut gyulladások
/5.3.I./ Bevezetés
/5.3.2/ Akut gyulladások vasculárís, celluláris és humorális összetevői
/5.3.2.1./ Vasculáris reakciók, permeabilitás
/5.3.2.2./ Seites reakciók: a neutrophil granulocyta
/5.3.2.2.1./ Csontvelői sejtképzés és mobilizáció
/5.3.2.2.?./ Marginatio, „rolling", kitapadás („stop")» CAM-k
/5.3.2.2.3 / Kivándorlás (emigráció) és aktiválás
/5.3.2.2.4./ Phagocytosis
/5.3.2.2.4.1./ A neutrophilek hatóanyagai
/5.3.2.2.4.2 / Nem-oxidativ antibakteriális hatások
/5.3.2.2.4.3 / Oxidativ antibakteriális hatások
/5.3.2.2.5 / Neutrophilek apoptosisa
/5.3.2.3./ Kémiai mediátorok
/5.3.2.3.1./ Vasoaktiv aminők
/5.3.2.3.2 / Plasma proteasék
/5.3.2.3.3V Komplement rendszer
/5.3.2.3.4 / Kininogén-kinin rendszer
/5.3.2.3.5/ Arachidonsav származékok
/5.3.2.3.6 / Thrombocyta aktiváló faktor (PAF)
/5.3.2.3.7./ Cytokinek
/5.3.3.7/ Akut gyulladások klinikopathologiáia
/5.4./ Lobáris és bronchopneumonia
/5.5.1/ Ácut bakteriális meningitis
/5.6.1/ Krónikus gyulladások
/5.1.1.1/ Összefoglalás
/5.1.2.1/ A mononucleáris phagocyta szisztéma
/5.7.3./ Eosinophil granulocyta, hízósejt, basophil granulocyta
/5.7.3.I./ Az eosinophil granulocyta
/5 7.3.2 / Hízósejt, basophil granulocyta
/5.7.4/ A krónikus nem-specifikus gyulladások klinikopathologiája
/5.8./ Krónikus specifikus gyulladások
/5.8.I./ Összefoglalás
/5.8.2./ Bevezetés
/5.8.3./ Epithelioid sejt, Langhans, idegentest és Touton típusú óriássejtek
/5.8.4./ Krónikus specifikus gyulladások klinikopathologiája
/6/ Immunpathologia
/6.1./ Összefoglalás
/6.2.1 Bevezetés
/6.2.1./ Az immunrendszer celluláris és Immorális tényezői
/6.2.1.1/ Haemopoietikus őssejt (HSC)
/6 2.1.2 / A „germ line" TCR és lg gének átrendeződése
/6.2.I.3./ A T lymphocyták differenciálódása
/6.2.1 AJ A B lymphocyták differenciálódása, csiracentrum reakció
/6.2.1.5./ Makrophagok, Langerhans sejtek, NK sejtek, cytokinek
/6.2.1.6./ Az MHC rendszer
/6.3./ Túlérzékenységi (hvoersensibilitási) immun reakciók, szövetkárosodás
/6.3.I./ I. tipusú anaphylaxiás immmunreakciók
/6.3.2./ II. tipusú, komplement és antitest függő immunreakciók (ADCC)
/6.3.3/ III. tipusú, immunkomplexek okozta túlérzékenységi immunreakciók
/6.3.4./ A IV. tipusú, sejt közvetítette, késői túlérzékenységiimmunreakciók
/6.4./ Transzplantációt követő immunreakciók
/6.5.1/ Autoimmunitás, autoimmun betegségek
/6.5.1./ Bevezetés
/6.5.2.1/ Immunológiai tolerancia
/6.5.3./ Autoimmunitás kialakulásának lehetőségei
/6.5/ A Szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségek
/6.6.1/ Immundeficienciák
/6.1.1/ Amyloid, amyloidosis
/6.1.1.1/ Bevezetés
/6.1.2.1/ Szisztémás és lokális amyloidosis
/6.1.3.1/ Szöveti elváltozások amyloidosisban
/6.8./ Lymphoproliferaíiv betegségek
/7/ Genetikai betegségek
/7.1./ Összefoglalás
/7.I.I./ Bevezetés
/7.1.2./ A DNA molekuláris és chromosomális szintű károsodása (mutációk)
/7.1.2.1/ A genetikus betegségek típusai
/7.1.2.2./ Pontmutációk
/7.I.2.3./ Chromosomális aberrációk
/7.2/ Monogénes (mendeli) betegségek
/7.2.1./ Autosomális domináns kórképek
/7.2.2./ Familiáris hypecholesterinaemia
/7.1.2.3./ Autosomális recessiv kórképek
/7.2.4/ Lysosomális raktározási betegségek, Gaucher kór
/7.2.5/ Nemhez (X) kötött kórképek
/7.3./ Multifaktoriális betegségek
/7.4./ Cvtogenetikai betegségek
/7.4.1./ Numerikus chromosomális aberrációk
/7.4.2/ Down szindróma (trisomia 21)
/7.4.3./ Strukturális chromosomális aberrációk
/7.4.4./Nemi chromosomák aberrációi
/7.5.5/ Klinefelter szindróma (47, XXY), Turner szindróma (45,X), hermaphroditismus,
pseudohermaphroditismus
7.6./ Sajátos öröklésmenetű monogénes betegségek
/8 / Onkopathologia
/8.1./ Bevezetés
/8.2./ Összefoglalás
/8.3./ Meghatározás, típusos és atipusos daganatok, „grading"
/8.4./ Histogenesis, osztályozás
/8.5./ A daganatos seitproliferáció
/8.6.1 A daganatok terjedése, „staging"
/8.7./ Daganatokat megelőző állapotok. prevenció
/8.8./ Epidemiológia
/8.9./ Diagnózis és terápia elvi alapjai, prognózis
/8.9.1./ A daganatok kórismézése, paraneopastikus szindrómák
/8.9.2./ Terápia elvi alapjai, szövődmények, „multidrug" rezisztencia
/8.9.3./ Immunterápia, génterápia
/8.10 / Pathogenesis, etiológia
/8.10.1./ Daganatkeltő tényezők
/8.10.1.1./ Cancerogén vegyületek
/8.10.1.2 / Ionizáló sugárzások
/8.10.1.3./ Vírusok
/8.10.1.3 / Chromosomális aberrációk
/8.10.1 AJ Molekuláris genetikai károsodás
/8 11/ Tüdő carcinmoa
/8.12/ A női emlő carcinomája
/9/ Idegen szavak, rövidítések, kifejezések-mondások, történelmi adatok jegyzéke
/10/ Pathomorphologiai módszertan

Témakörök