Magyar Múlt 1987-1988/1-2.

Előszó

Részlet:
- 1 -
EXTRA HUNGARIAM...
A MOLDVAI MAGYAROK EMBERTANI KÉPÉRŐL
Dr. Kelemen András
Budapest
Amikor a moldvai magyarokhoz kezdtem járni, már végeztem Magyarországon embertani vizsgálatokat. Ezért a feltünően szép viselet, a régies szokások és a különös zenéjű tájnyelv mellett felfigyeltem külső megjelenésükre is. Egyik utam alkalmával nem a megszokott módon - az Ojtozi-szoroson át - mentem be a moldovai részbe, hanem a Nagyszamos völgyén kaptattam fel a Radnai havasokba. Lükő Gábor feltevése szerint a kirajzó magyarság is errefelé áramolhatott be eredetileg Moldvába; ezért nem is tekinthető székely eredetűnek, hanem az erdélyi magyarság északi ágából származónak. Ez az átjáró később eldugult, mivel a betelepedő románok falvainak sora választotta el a moldvaiakat a hazai magyaroktól. Így azután természetes, hogy nyelvünk és műveltségünk középkorias elemei is megőrződtek a moldvai csángómagyaroknál.
Magyarnemegyét elhagyva a Nagyszamos völgyében nem is hallottam magyar szót. Majd a Kárpátok csúcsai közűl lefelé ereszkedvén a dimbes-dombos moldvai táj szíve felé, egyszercsak megérkeztem a szabófalvi Lakatos Demeter verseiben megénekelt Szeret-parti lapályra. S itt egyszeriben olyan érzésem támadt, mintha a Nagyalfödön járnék. Ugyanazon szabású alföldi típusú emberek kerültek lépten-nyomon szemem elé, élesen elütve a nyurga kárpáti hegylakóktól. Vissza