1.060.447

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jogi ismeretek a gyakorlatban

Új PTK/Társasági jog/Tulajdon, öröklés/Szerződések/Kártérítés/Civil szervezetek/Versenyjog/Munkajog/Reklám/Kereskedelem/Fogyasztóvédelem/Szellemi tulajdon/Gazdasági Büntetőjog/Szabálysértések/Közigazgatási eljárás/Követelések behajtása

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Penta Unió Zrt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 466 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 978-615-5249-11-2
Megjegyzés: Bővített, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kifordult sarkaiból Magyarország jogrendszere az elmúlt három évben. A 2010 áprilisában megválasztott Országgyűlés hazánkban lankadatlan elszánással és szűnni nem akaró küldetéstudattal építette... Tovább

Előszó

Kifordult sarkaiból Magyarország jogrendszere az elmúlt három évben. A 2010 áprilisában megválasztott Országgyűlés hazánkban lankadatlan elszánással és szűnni nem akaró küldetéstudattal építette újra hazánk 1989-es rendszerváltoztatás óta több ütemben kialakított jogi felépítményét. Megszületett és hatályba lépett az új Alaptörvény, amely a magyar közjogi berendezkedést több ponton radikálisan megváltoztatta. Megismerkedett a magyar jogi közönség a sarkalatos törvény fogalmával, amely elnevezés az Alaptörvény végrehajtására szolgáló, legfontosabb közjogi törvényeket illeti meg. Az új Alaptörvény végrehajtására meghozott új sarkalatos törvények jóval szélesebb körben szabályozták újra a közrendet, mint a korábban ismert "kétharmados" törvények. Ezt követte az új munka törvénykönyve, az új büntető törtvénykönyv és az új polgári törvénykönyv megalkotása, amely munka során az új polgári törvénykönyvbe integrálták a családjogi a szövetkezetjogi és a társasági jogi joganyagot is. Utóbbi lehetőséget kínált e jogterületek szabályozói áttekintésére és felülvizsgálatára is. Az új Mt. és az új Btk. már hatályba lépett a kiadványunk zárásának időpontjában, az új Ptk. szabályait is elfogadta az Országgyűlés, és a jogszabályt kihirdették; az ország már annak hatályba lépésére készül. Kiadványunk jelentős része már ezen új kódexek jelentősen megváltozott szabályanyagát feldolgozva, válogatva és erősen sűrítve nyújt eligazodást a joghallgatók, a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók, illetve a tágabb jogkereső közönség, valamint - és elsősorban - a jogi környezet napi változásának következményeit a bőrükön érző vállalkozások felelős vezetői és munkatársai számára.
Napjainkban óriási társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép- és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ez a tankönyv nem csak az adótanácsadó-, okleveles adószakértő-képzés követelményeihez igazodik, hanem az érdeklődő olvasó alkalmas bevezetőjeként szolgálhat a magyar jogrendszer alapjaiba és főbb jogágazataiba.
A "Bevezető ismeretek" tisztázza a jog fogalmát, majd a jogrendszer mibenlétét, és bemutatja az alkotmányozás eredményeképpen megújult alapjogi, jogforrási és közpénzügyi rendszert. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETŐ ISMERETEK 5
1.1. A jog és a jogi norma 5
1.2. A jog környezete és működése 6
1.2.1. A jog és környezete 7
1.2.2. A jog működése 8
1.3. A jog tagozódása 10
1.3.1. Jogrendszer, jogág 10
1.3.2. Jogszabály, jogi norma fogalma 10
1.3.3. A jogi norma szerkezete 10
1.4. A jogképzési módok 11
1.4.1. A jogalkalmazói jogképződés 11
1.4.2. A szokásjog 13
1.4.3. A jogalkotói jogképződés 14
1.5. A jogforrások 14
1.6. Magyarország jogforrási rendszere 15
1.6.1. Az Alaptörvény (2011. április 25.) 15
1.6.2. A jogszabályok 16
1.6.2.1. A jogszabályalkotás alapvető szabályai 16
1.6.2.2. A törvény 18
1.6.2.3. Az MNB Elnökének rendelete 18
1.6.2.4. A kormányrendelet 19
1.6.2.5. A Kormány tagja (miniszterelnök és a miniszter) által kiadott rendelet 20
1.6.2.6. Önálló szabályozó szervek által kiadott rendeletek 20
1.6.2.7. Az önkormányzati rendelet 20
1.6.3. A közjogi szervezetszabályozó eszközök 20
1.6.4. A különleges jogrend 21
1.6.4.1. A Honvédelmi Tanács rendelete rendkívüli állapot idején 22
1.6.4.2. A köztársasági elnök rendelete szükségállapot idején 22
1.6.4.3. A Kormány rendelete megelőző védelmi helyzet idején,
váratlan támadáskor és veszélyhelyzetben 23
1.6.5. A sajátos jellegű jogforrások 24
1.7. A jogforrások érvényessége és hatályossága 26
1.7.1. A jogforrások érvényessége 26
1.7.1.1. A belső jogforrás 26
1.7.1.2. A jogforrás megalkotására előírt eljárás 27
1.7.1.3. A jogforrási hierarchia érvényesülése 27
1.7.1.4. A jogforrás kihirdetése 27
1.7.2. A jogforrások hatálya 27
1.8. A pénzügyi igazgatás 28
1.8.1. Alapfogalmak 28
1.8.2. Az államháztartás 29
1.8.2.1. Az államháztartás rendszere, a Kormány, valamint a nemzetgazdasági miniszter ezzel összefüggő feladatai 29
1.8.2.2. A Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ 30
1.8.2.3. Adó- és vámigazgatás 31
1.8.3. A Magyar Nemzeti Bank 31
1.8.4. A pénzügyi intézményrendszer felügyelete és ellenőrzése 32
1.8.4.1. Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése 32
1.8.4.2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 33
1.9. Az új Polgári Törvénykönyv 34
1.9.1. Az új Polgári Törvénykönyv keletkezése, alapelvei, szerkezete 34
1.9.2. Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése 37
Ellenőrző kérdések 39
2. AZ EMBER 41
2.1. Bevezetés 41
2.1.1. A „személy" fogalma 41
2.1.2. A jogalanyiság terjedelme 41
2.1.3. A jogképesség fogalma 42
2.1.4. A szerzőképesség fogalma 42
2.2. Az ember, mint jogalany 43
2.2.1. Az ember jogképessége általában 43
2.2.2. A jogképesség korlátozásának tilalma 45
2.2.3. A jogképesség kezdete 46
2.2.3.1. Fogamzás, élveszületés 46
2.2.3.2. A méhmagzat feltételes jogképessége 47
2.2.3.3. A méhmagzat „életjoga" 49
2.2.4. A jogképesség megszűnése 50
2.2.4.1. A halál, a halál bekövetkezésének helye és időpontja 46
2.2.4.2. A halál tényének igazolása, halottvizsgálat, halotti anyakönyv 51
2.2.4.3. A holtnak nyilvánítási eljárás és jogkövetkezményei 53
2.2.5. A cselekvőképesség általában 55
2.2.6. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség 58
2.2.6.1. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség általános szabályai 58
2.2.6.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatairól általában 58
2.2.6.3. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai 59
2.2.7. Az életkor miatti cselekvőképtelenség 60
2.2.7.1. Az életkor miatti cselekvőképtelenség általános szabályai 60
2.2.7.2. Cselekvőképtelen kiskorú önálló jognyilatkozatai 61
2.2.8. A kiskorú gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatai 61
2.2.9. A kiskorú feltétlenül érvénytelen jognyilatkozatai 62
2.2.10. Az életkor miatti fogyatékos cselekvőképesség jogkövetkezménye 62
2.2.11. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképesség 63
2.2.11.1. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképességről általában 63
2.2.11.2. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési eljárás 63
2.2.12. A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt jognyilatkozatai 64
2.2.13. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés 65
2.2.14. A cselekvőképtelen gondnokolt jognyilatkozatai 65
Ellenőrző kérdések 67
3. A DOLOGI JOG 69
3.1. Általános tanok 69
3.1.1. A dologi jogi jogviszony 69
3.1.2. Az alkotmányos tulajdonfogalom 72
3.1.3. A dolog 72
3.1.4. A vagyon, a dologösszességek, az összetett dolgok (alkotórész, növedék, gyümölcs, épület) 74
3.1.5. A közös tulajdon 76
3.2. A tulajdonjog tartalma 78
3.2.1. A birtoklás joga 78
3.2.1.1. A birtoklásnak a tulajdonjog keretein kívüli szabályai 78
3.2.1.2. A birtoklás, mint a tulajdonjog részjogosítványa 79
3.2.2. A rendelkezés, használat és a hasznok szedésének joga és korlátai 79
3.3. A tulajdonjog védelme 81
3.4. A tulajdonjog megszerzése 82
3.4.1. A tulajdonszerzésről általában. A szerzésmód és a jogcím 82
3.4.2. Az átruházás 85
3.4.2.1. A származékos szerzés főszabálya, szerzés a tulajdonostól 85
3.4.2.2. Tulajdonszerzés nem tulajdonostól. A származékos szerzés főszabálya alóli kivételek 86
3.4.3. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 88
3.4.4. Az elbirtoklás 89
3.4.5. A gyümölcsszedés (a termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása) 90
3.4.6. A növedék 90
3.4.7. A gazdátlan javak elsajátítása 91
3.4.8. A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése 91
3.4.9. A találás, a kincslelet 91
3.4.10. A feldolgozás és az egyesítés 92
3.4.11. Építési tényállások 93
3.5. Az idegen dologbéli jogok 94
3.5.1. Általában 94
3.5.2. A földhasználat 95
3.5.3. A haszonélvezet 95
3.5.4. A használat joga (használati jog) 97
3.5.5. A telki szolgalom 97
3.5.6. A közérdekű használati jog 98
3.5.7. A zálogjog 98
3.6. Az ingatlan-nyilvántartás 102
Ellenőrző kérdések 104
4. AZ ÖRÖKLÉS SZABÁLYAI 105
4.1. Az öröklésre vonatkozó alapfogalmak 105
4.2. A törvényes öröklés rendje 107
4.3. Végintézkedésen alapuló öröklés 107
4.4. Ági öröklés és az osztályrabocsátás 110
4.4.1. Ági öröklés 110
4.4.2. Osztályrabocsátás 111
4.5. Az öröklés joghatásai 111
4.5.1. Hagyatéki tartozások 112
Ellenőrző kérdések 113
5. A JOGI SZEMÉLYEK ÉS A TÁRSASÁGI JOG 115
5.1. A jogi személyek általános szabályai 115
5.1.1. Általános rendelkezések 115
5.1.2. A jogi személy létesítése 116
5.1.3. A jogi személy szervezete és képviselete 117
5.1.3.1. A döntéshozó szerv 117
5.1.3.2. A jogi személy ügyvezetése 118
5.1.3.3. A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése 119
5.1.3.4. A jogi személy képviselete 119
5.1.4. A jogi személy törvényes működésének biztosítékai 120
5.1.4.1. A jogi személy törvényességi felügyelete 120
5.1.4.2. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata 120
5.1.4.3. Állandó könyvvizsgáló 121
5.1.5. A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése 121
5.1.5.1. Átalakulás, egyesülés, szétválás 121
5.1.5.2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnése 123
5.1.6. Vállalatcsoport 123
5.2. A gazdasági társaságok 126
5.2.1. A gazdasági társaságok és a jogalkotás 126
5.2.2. A gazdasági társaságok fogalma, csoportosítása és jogi szabályozása 128
5.2.3. A gazdasági társaságok közös szabályai 128
5.2.3.1. A gazdasági társaságok alapítása 128
5.2.3.1.1. A gazdasági társaság alapítása 129
5.2.3.2. A létesítő okirat módosítása 132
5.2.3.3. A kisebbségvédelem 133
5.2.3.4. A tag kizárása 134
5.2.3.5. A gazdasági társaságok szervezete 134
5.2.3.5.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve 134
5.2.3.5.2. A gazdasági társaság ügyvezetése 135
5.2.3.5.3. Cégvezető 137
5.2.3.5.4. A társaság képviselete és a cégjegyzés 137
5.2.3.5.5. A felügyelőbizottság 138
5.2.3.5.6. Munkavállalói részvétel feltételei 141
5.2.3.5.7. Állandó könyvvizsgáló 142
5.2.3.5.8. Egyéb társasági szervek 143
5.2.3.6. A gazdasági társaság átalakulása és egyesülése 143
5.2.3.6.1. Az átalakulás esetei és feltételei 143
5.2.3.6.2. Az átalakulás befejezése 143
5.2.3.6.3. Az átalakulással kapcsolatos felelősségi szabályok 144
5.2.3.6.4. A gazdasági társaságok egyesülése 144
5.2.3.7. A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése 144
5.2.4. A társasági jog különös része 144
5.2.4.1. A közkereseti társaság 145
5.2.4.2. A betéti társaság 147
5.2.4.3. A korlátolt felelősségű társaság 149
5.2.4.3.1. A korlátolt felelősségű társaság alapítása 150
5.2.4.3.2. Az üzletrész 150
5.2.4.3.3. Mellékszolgáltatás, pótbefizetés 153
5.2.4.3.4. A társaság által teljesített kifizetések 154
5.2.4.3.5. A korlátolt felelősségű társaság szervezete 154
5.2.4.3.6. A törzstőke felemelése és leszállítása 156
5.2.4.3.7. A korlátolt felelősségű társaság jogutód nélküli megszűnése 157
5.2.4.3.8. Az egyszemélyes társaság 158
5.2.4.3.9. Különbségek a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság között 158
5.2.4.4. A részvénytársaság 159
5.2.4.4.1. A részvénytársaság fogalma 159
5.2.4.4.2. A részvénytársaság működési formája 159
5.2.4.4.3. Alaptőke 160
5.2.4.4.4. A részvény 160
5.2.4.4.5. A részvénytársaság alapítása 163
5.2.4.4.6. Részvényesek jogai 164
5.2.4.4.7. A részvénytársaság szervezete 165
5.2.4.4.8. Az egyszemélyes részvénytársaság 167
5.3. Bevezetés az EU társasági jogába 167
5.3.1. Az Európai Unió társasági jogának forrásai 167
5.3.1.1. Az irányelvek 167
5.3.1.2. A társasági jogi rendeletek 168
5.3.2. Az Európai Részvénytársaság (Societas Europaea - SE) 169
5.3.2.1. Az SE alapítása 169
5.3.2.1. Az SE szervezete 170
5.3.3. Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés (European Economic Interest Grouping - EEIG) 172
5.3.4. Az Európai Szövetkezet (Societas Cooperativa Europaea - SCE) 173
5.3.5. A felelős vállalatirányítás szabályai az EU-ban és Magyarországon 173
5.4. A felelős társaságirányítás (corporate governance) 177
5.5. A cégeljárás alapjai 178
5.5.1. A cég 179
5.5.2. A cégbíróság 179
5.5.3. Cégeljárás 179
5.5.4. Cégnyilvántartás 179
5.5.5. Cégnyilvánosság 179
5.5.6. Beszámoló letétbe helyezése 180
5.5.7. Közzététel 180
5.5.8. Közhitelesség 181
5.5.9. Cégjegyzék 181
5.5.10. Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás 182
5.5.11. A törvényességi felügyeleti eljárás 183
Ellenőrző kérdések 185
6. EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK 187
6.1. Egyéni vállalkozás 187
6.1.1. Alapítás 188
6.1.2. Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentése 190
6.1.3. Az egyéni vállalkozási működtetésének jogi szabályozása 190
6.1.4. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése 191
6.1.5. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése 192
6.1.6. Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése 193
6.2. Az egyéni cég 193
6.2.1. Az egyéni cég alapítása 193
6.2.2. Az egyéni cég vagyon és felelőssége 196
6.2.3. Az egyéni cég működése 196
6.2.3.1. A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon 197
6.2.4. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése 197
6.3. Szövetkezetek jogállásának alapvető szabályai 198
6.3.1. A szövetkezet fogalma, fajtái 198
6.3.2. A szövetkezet alapítása 200
6.3.2.1. Tagsági jogviszony 201
6.3.3. A szövetkezet működése 202
6.3.4. Vagyoni viszonyok 204
6.3.5. A szövetkezet átalakulása és megszűnése 205
6.4. Egyesülés 205
Ellenőrző kérdések 208
7. A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS A KÖZHASZNÚSÁG 209
7.1. A civil szervezetekre vonatkozó általános szabályok 209
7.1.1. A civil szervezet gazdálkodása 209
7.1.2. A civil szervezetek pozitív diszkriminációja 210
7.2. Egyesület 211
7.2.1. A gyökerek 211
7.2.2. A hatályos szabályozás 212
7.2.3. Egyesületi tevékenység és a büntetőjog, illetve szabálysértési jog kapcsolata 213
7.3. Alapítvány 214
7.3.1. A gyökerek 24
7.3.2. A hatályos szabályozás 215
7.3.3. A jövő 216
7.4. Közhasznúság 217
7 5. Nemzeti Együttműködési Alap 218
Ellenőrző kérdések 219
8. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK KÖZRENDI KERETSZABÁLYAI 221
8.1. Versenyjog 221
8.2. Fogyasztóvédelem 227
8.3. Reklám 231
8.4. Kereskedelem, e-kereskedelem 233
8.5. Felelős hitelezés 236
8.6. Szellemi tulajdon 241
8.6.1. A szellemi alkotások rendszere 241
8.6.2. A szerzői jog 242
8.6.3. Iparjogvédelem 245
8.7. Munkajog 248
8.7.1. Alapfogalmak 248
8.7.2. A munkaidő 250
8.7.3. A munkaviszony kölcsönös létesítése 252
8.7.4. A munka díjazása 253
8.7.5. A munkajogviszony megszűnése 254
8.7.6. Sajátos munkajogi kárfelelősségi alakzatok 255
8.7.6.1. A munkavállaló károkozása 255
8.7.6.2. A megőrzési felelősség 256
8.7.6.3. Leltárhiányért való felelősség 256
8.7.6.4. Munkáltatói kárfelelősség 256
Ellenőrző kérdések 257
9. KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS 259
9.1. Közigazgatási hatósági eljárás alapfogalmai 260
9.2. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai 262
9.2.1. Az eljárás megindítása 262
9.2.1.1. A kapcsolattartás általános szabályai 263
9.2.2. Alapeljárás 264
9.2.2.1. Az ügyintézési határidő 264
9.2.2.2. Idézés és értesítés 265
9.2.2.3. Képviselet 265
9.2.3. A tényállás tisztázása és a bizonyítás eszközei 266
9.2.3.1. Az irat 267
9.2.3.2. A tanúvallomás 268
9.2.3.3. Szemle 269
9.2.3.4. Szakértő 269
9.2.3.5. A tárgyalás 270
9.2.3.6. Iratbetekintés 270
9.2.4. Az eljárás akadályozásnak következményei 270
9.3. A hatóság döntései és azok megismerése 272
9.3.1. Hatósági döntések 272
9.3.1.1. A hatósági döntés megismerése 273
9.4. Jogorvoslatok 274
9.4.1. Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások 274
9.4.1.1. Fellebbezés 274
9.4.1.2. Bírósági felülvizsgálat 276
9.4.1.3. Újrafelvételi eljárás 276
9.4.1.4. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás 277
9.4.2. Közigazgatási döntés felülvizsgálata hivatalból 277
9.4.2.1. A döntés módosítása vagy visszavonása 277
9.4.2.2. Felügyeleti eljárás 277
9.4.2.3. Ügyészi fellépés 278
9.4.2.4. Semmisség 279
9.5. Végrehajtás 279
9.5.1. A végrehajtás általános szabályai 279
9.5.2. Késedelmi pótlék 281
9.5.3. Meghatározott cselekmény végrehajtása 281
9.5.4. Külföldi határozat végrehajtása és külföldön történő végrehajtás 282
9.5.5. A végrehajtás felfüggesztése, elévülése és nyugvása 282
9.5.6. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban és az eljárási költség viselése 283
9.6. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 284
9.7. Hatósági ellenőrzés 284
Ellenőrző kérdések 287
10. BÜNTETŐJOG 289
10.1. A bűncselekmény és elkövetői 290
10.1.1. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai 291
10.1.1.1. Befejezett bűncselekmény 291
10.1.1.2. Kísérlet 291
10.1.1.3. Előkészület 291
10.1.1.4. Bűntett 292
10.2. Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok, és a büntethetőséget megszüntető okok 293
10.2.1. A beszámítási képességet kizáró okok 294
10.3. A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai 297
10.3.1. Magánindítvány hiánya 297
10.3.2. Feljelentés hiánya 297
10.4. Büntetések és intézkedések 298
10.4.1. Büntetések és mellékbüntetés 298
10.4.1.1. Büntetések 299
10.4.1.1.1. A szabadságvesztés 299
10.4.1.1.2. Az elzárás 300
10.4.1.1.3. A közérdekű munka 300
10.4.1.1.4. A pénzbüntetés 300
10.4.1.1.5. A foglalkozástól eltiltás 301
10.4.1.1.6. A járművezetéstől eltiltás 301
10.4.1.1.7. A kitiltás 301
10.4.1.1.8. Sportrendezvények látogatásától való eltiltás 302
10.4.1.1.9. Kiutasítás 302
10.4.1.2. Mellékbüntetés 303
10.4.1.2.1. A közügyektől eltiltás 303
10.4.1.3. A büntetés kiszabása 303
10.4.2. Az intézkedések 304
10.4.2.1. Megrovás 304
10.4.2.2. Próbára bocsátás 304
10.4.2.3. A jóvátételi munka 304
10.4.2.4. A pártfogó felügyelet 305
10.4.2.5. Elkobzás 305
10.4.2.6. Vagyonelkobzás 306
10.4.2.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 306
10.4.2.8. Kényszergyógykezelés 306
10.4.2.9. Jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 307
10.4.3. A büntetés elévülése 307
10.4.4. Különös részi tényállások 308
10 4 5 Költségvetést károsító bűncselekmények 309
10.4.5.1. Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés 309
10.4.5.2. Költségvetési csalás 310
10.4.5.3. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 311
10.4.6. Gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények 312
10.4.6.1. A számvitel rendjének megsértése 312
10.4.6.2. Csődbűncselekmény 313
10.4.6.3. Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban 315
Ellenőrző kérdések 316
11. BEVEZETÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBA 317
11.1. Büntetések és intézkedések 319
11.1.1. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések 319
11.1.1.1. A szabálysértési elzárás 319
11.1.1.2. A pénzbírság 320
11.1.1.3. A közérdekű munka 320
11.1.2. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések 320
11.1.2.1. A járművezetéstől eltiltás 320
11.1.2.2. Az elkobzás 321
11.1.2.3. A kitiltás 321
11.1.2.4. A figyelmeztetés 321
11.1.3. Elévülés 322
11.1.3.1. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 322
11.2. A szabálysértési hatóságok és más szervek eljárása 322
11.2.1. Eljárási alapelvek 322
11.2.2. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok 323
11.2.2.1. A szabálysértési hatóság eljárása 323
11.2.2.2. A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek 323
11.2.3. Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban 324
11.2.4. Jogorvoslat 324
11.2.4.1. Jogorvoslat a szabálysértési hatóság határozatával szemben 324
11.2.4.2. Bírósági eljárás elzárással is büntethető szabálysértés esetén és a jogorvoslat 325
11.2.4.3. Perújítás 326
11.3. Egyes szabálysértések 328
11.3.1. A tulajdon elleni szabálysértés 328
11.3.2. Vámszabálysértés 329
11.3.2.1. Vámszabálysértés elkövetőjének segítése 329
11.3.2.2. Vámorgazdaság 329
11.3.3. Versenytár utánzása 329
11.3.4. Árdrágítás 329
11.3.5. Árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása 330
11.3.6. Minőségi tanúsítási kötelezettség megszegése 330
11.3.7. Megfelelőségi jelölés jogosulatlan használata 330
11.3.8. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala 330
11.3.9. Vásárlók megkárosítása 331
11.3.10. Élelmiszer engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala 331
11.3.11. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 331
Ellenőrző kérdések 332
12. A KÖTELMI JOG EGYES SZABÁLYAI 333
12.1. A kötelem 333
12.1.1. A kötelmek általában. Fogalmak 333
12.1.1.1. A kötelem keletkezése és megszűnése 333
12.1.1.2. Diszpozitivitás 333
12.1.1.3. Jognyilatkozat 334
12.1.1.3.1. Alakisághoz kötött jognyilatkozat 334
12.1.1.3.2. A jognyilatkozat értelmezése 335
12.1.2. Képviselet 335
12.1.2.1. Ügyleti képviselet 336
12.1.2.2. Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet 336
12.1.2.3. Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete (gondnok, gyám) 337
12.1.3. Elévülés 337
12.1.3.1. Az elévülés nyugvása 338
12.1.3.2. Az elévülés megszakadása 338
12.1.4. Tartozáselismerés és egyezség 338
12.1.5. Többalanyú kötelmek 339
12.1.5.1. A szolgáltatás 339
12.1.5.1.1. Osztható szolgáltatás, osztott kötelezettség 340
12.1.5.1.2. Nem osztható szolgáltatás, egyetemleges kötelezettség 340
12.1.5.2. Több jogosult a kötelemben 340
12.1.6. Kötelmek teljesítése általában 341
12.1.6.1. A teljesítés általános szabálya 341
12.1.6.2. A teljesítés ideje 341
12.1.6.3. A teljesítés helye 341
12.1.6.4. A nem hiánytalan teljesítés szabályai 342
12.1.7. Pénztartozások teljesítése 342
12.1.7.1. A fizetés 342
12.1.7.2. Idő előtti fizetés 343
12.1.7.3. A teljesítés helye 343
12.1.7.4. A teljesítés módja 343
12.1.7.5. Részteljesítés 344
12.1.7.6. Késedelmi kamat 345
12.1.8. Kötelmek teljesítésének további különös esetei 345
12.1.8.1. Beszámítás 345
12.1.8.2. Bírósági letét útján való teljesítés 346
12.1.8.3. Közjegyzői letét útján való teljesítés 346
12.1.8.1. Harmadik személy részéről történő teljesítés 346
12.2. A szerződések joga 347
12.2.1. Általában. Fogalmak 347
12.2.1.1. Fogalma 347
12.2.1.2. Szerződési szabadság és diszpozitivitás 347
12.2.1.3. Szinallagma 348
12.2.1.4. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 348
12.2.2. A szerződés megkötése és értelmezése 349
12.2.2.1. Általában 349
12.2.2.2. A szerződési ajánlat 349
12.2.2.3. Az ajánlat elfogadása 350
12.2.2.4. Késedelmes jognyilatkozat joghatása 350
12.2.2.5. A szerződés létrejötte 350
12.2.2.6. Írásbeli alak 350
12.2.2.7. Szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján 351
12.2.2.8. Szerződéskötési kötelezettség előszerződés alapján 351
12.2.2.9. Szerződéskötés versenyeztetési eljárásban 351
12.2.2.10. Szerződéskötés általános szerződési feltétel alkalmazásával 352
12.2.2.11. Szerződéskötés elektronikus úton 352
12.2.2.12. A szerződés értelmezése 353
12.2.3. Érvényesség, érvénytelenség 353
12.2.3.1. Fogalma 353
12.2.3.2. Az érvénytelenség oka 354
12.2.3.3. Semmis szerződések 354
12.2.3.4. Megtámadható szerződések 354
12.2.3.5. A szerződési akarat hibája 355
12.2.3.6. A szerződési jognyilatkozat hibája 355
12.2.3.7. A célzott joghatás hibája 355
12.2.3.8. Az érvénytelenség jogkövetkezményei általában 356
12.2.3.9. In integrum restitutio 356
12.2.3.10. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése a bíróság vagy a felek által 357
12.2.3.11. Elszámolás 357
12.2.3.12. Kárigények rendezése 357
12.2.3.13. Részleges érvénytelenség 358
12.2.4. Hatályosság, hatálytalanság, természetes kötelmek 358
12.2.4.1. Általában 358
12.2.4.2. Beleegyezés, jóváhagyás 358
12.2.4.3. Fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága 358
12.2.4.4. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés (természetes kötelmek) 359
12.2.5. A szerződés teljesítése 359
12.2.5.1. A szerződés teljesítésének minősége 359
12.2.5.2. A szerződés teljesítésének módja 359
12.2.5.3. A szerződéses pénztartozás teljesítése 360
12.2.5.4. A szerződés teljesítése vagylagos szolgáltatás esetén 360
12.2.5.5. Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése 361
12.2.6. A szerződésszegés 361
12.2.6.1. Fogalma 361
12.2.6.2. Részleges, közbenső és előzetes szerződésszegés 362
12.2.6.3. A teljesítés további követelése 362
12.2.6.4. Visszatartás 362
12.2.6.5. Elállás, azonnali hatályú felmondás 362
12.2.6.6. Fedezeti szerződés 363
12.2.6.7. A szerződésszegési kártérítés fogalma 363
12.2.6.8. Kimentés a szerződésszegési kártérítésnél 364
12.2.6.9. A kár mértéke szerződésszegési kártérítésnél 364
12.2.6.10. Az előreláthatóság, mint a kár mértékének korlátja 365
12.2.6.11. Utalószabály a deliktuális felelősségi szabályokra 365
12.2.6.12. Ingyenes szerződésekért viselt felelősség 365
12.2.6.13. A közreműködőért való felelősség 366
12.2.6.14. Kötelezetti késedelem 366
12.2.6.15. A jogosult átvételi késedelme 366
12.2.6.16. Hibás teljesítés általában 367
12.2.6.17. Kellékszavatosság 367
12.2.6.18. Termékszavatosság 367
12.2.6.19. Jótállás 368
12.2.6.20. Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén 368
12.2.6.21. Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt 368
12.2.6.22. A teljesítés lehetetlenné válása 369
12.2.6.23. A teljesítés megtagadása 369
12.2.6.24. Jognyilatkozat tételének elmulasztása 369
12.2.7. A szerződés megerősítése és módosítása 369
12.2.7.1. Foglaló 369
12.2.7.2. Kötbér 370
12.2.7.3. Jogvesztés 370
12.2.7.4. Szerződésmódosítás 370
12.2.7.5. Bírósági szerződésmódosítás 371
12.2.8. Engedményezés jogátruházás, tartozásátvállalás, szerződés-átruházás 371
12.2.8.1. Az engedményezés fogalma 371
12.2.8.2. Az engedményezés kizárása 371
12.2.8.3. Az engedményezés tárgya 372
12.2.8.4. Értesítés és teljesítési utasítás 372
12.2.8.5. Többszöri és utólagos engedményezés 373
12.2.8.6. Jogátruházás 373
12.2.8.7. Tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás 373
12.2.8.8. Szerződésátruházás 374
12.2.9. A szerződés megszüntetése 375
12.3. A kártérítési jog főbb szabályai 375
12.3.1. Fogalmak. Az általános kárfelelősségi alakzat 375
12.3.1.1. Általában 375
12.3.1.2. Kártérítés 376
12.3.1.3. Kártalanítás 377
12.3.1.4. Kárpótlás 377
12.3.1.5. Kárveszélyviselés 377
12.3.1.6. Az általános kárfelelősségi alakzat 378
12.3.1.7. Önhiba. A felelőssé kizárása 378
12.3.1.8. Teljes kártérítés elve 379
12.3.1.9. Károsodás veszélye 380
12.3.1.10. Többes károkozás 380
12.3.2. A veszélyes üzem működéséből eredő károk 380
12.3.3. Sajátos kárfelelősségi alakzatok 382
12.3.3.1. Alkalmazott, tag és vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősség 382
12.3.3.2. Megbízott károkozásáért való felelősség 382
12.3.3.3. Más szerződés kötelezettjének károkozásáért való felelősség 383
12.3.3.4. Vétőképtelen személy károkozásáért való felelősség 383
12.3.3.5. Közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősség 383
12.3.3.6. A termékkárért való felelősség 384
12.3.3.7. Az épületkárért való felelősség 384
12.3.3.8. Az állatok károkozásáért való felelősség 385
12.4. A gazdálkodó szervezetek egyes szerződései 385
12.4.1. Tulajdon átruházására irányuló szerződések 385
12.4.1.1. Az adásvétel 385
12.4.1.1.1. Az adásvételi szerződés 386
12.4.1.2. A csere 390
12.4.1.3. Az ajándékozási szerződés 391
12.4.2. A vállalkozási szerződés 391
12.4.2.1. Az építési szerződés 394
12.4.2.2. A szerelési szerződés 396
12.4.2.3. A kivitelezési szerződés 397
12.4.2.4. A tervezési szerződés 397
12.4.2.5. Az utazási szerződés 399
12.4.3. A megbízási szerződés 399
12.4.4. A szállítási szerződés 401
12.4.5. A fuvarozási szerződés 403
12.4.6. A szállítmányozási szerződés 407
12.4.7. A pénzügyi lízingszerződések 408
12.4.8. A bérleti szerződés általános szabályai 410
12.4.8.1. A haszonbérleti szerződés 413
12.4.9. A bizományosi szerződés 415
12.4.10. A közüzemi szerződés 417
12.4.10.1. A közszolgáltatási szerződés 418
12.4.11. A letéti szerződés 418
12.4.1.1. A letét különös nemei 419
12.4.12. A franchise szerződés 422
12.4.13. A faktoring szerződés 423
12.4.14. A garanciaszerződés 423
Ellenőrző kérdések 425
13. KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE 427
13.1. Csőd-, felszámolási és végelszámolási alapfogalmak 427
13.2. A csődeljárás 429
13.3. A felszámolási eljárás 431
13.4. A végrehajtási eljárás 433
13.4.1. A végrehajtási eljárás fogalma 433
13.4.2. A végrehajtás alá vonható vagyontárgy 434
13.4.3. A bankszámla 434
13.4.4. A végrehajtás elrendelése 434
13.4.5. A végrehajtás foganatosítása 435
13.4.6. A helyszíni cselekmények 436
13.4.7. Munkabérletiltás 436
13.4.8. Bankszámlák végrehajtása 437
13.4.9. Más követelések végrehajtása 437
13.4.10. Ingófoglalás 438
13.4.11. Becsérték, megőrzési kötelezettség 438
13.4.12. Mentes ingóságok 439
13.4.13. Zálogjogosult bekapcsolódása 439
13.4.14. Ingóárverés 439
13.4.15. Értékesítés árverésen kívül 440
13.4.16. Ingatlanok lefoglalása 440
13.4.17. Ingatlanok árverése 441
13.4.18. A végrehajtásból befolyt összeg kifizetésének rendje 441
Ellenőrző kérdések 443
TÁRGYMUTATÓ 445
IRODALOMJEGYZÉK 451
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem