A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vízrendezés

Egyetemi segédkönyv

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 687 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 414 fekete-fehér fotóval, ábrával. Tankönyvi szám: 44312.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Vízjárta, elvizenyősödött területek emberi települések létesítésére, mezőgazdasági művelésre, erdőgazdálkodásra, ipartelepítésre és egyéb létesítmények építésére nem alkalmasak. Ilyen területeken... Tovább

Előszó

Vízjárta, elvizenyősödött területek emberi települések létesítésére, mezőgazdasági művelésre, erdőgazdálkodásra, ipartelepítésre és egyéb létesítmények építésére nem alkalmasak. Ilyen területeken vízrendezést kell végezni. Ennek a vízrendezésnek módjai az elvizenyősödöttség jellegétől és mértékétől függően különbözők. A legnagyobb fokú vízrendezési beavatkozásokra az elmocsarasodott, tőzeges, terméketlen, nem művelhető, értéktelen területeken van szükség.
A vízrendezés nem új tudományág; már a legrégibb történelmi időkben is végeztek vízrendezési munkálatokat. Az ókori Babilóniában, Kínában, Egyiptomban, Indiában és másutt időszámításunk előtt a negyedik, a harmadik, valamint a második évezredben, a régi Görögországban és Rómában az időszámításunk előtti első évezredben nagy és mai szemmel nézve is műszakilag jelentős vízrendezési létesítményeket építettek. A középkorban és az újkor elején csökkent ugyan a vízrendezés iránti érdeklődés, azonban a XVIII. és különösképpen a XIX. században a települések, az ipar és a mezőgazdaság fokozatos fejlődésének hatására újra felélénkült. Vissza

Tartalom

A vízrendezés tárgya és feladatai
I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata 8
1. A talaj és a talaj vízháztartása 8
a) A talaj keletkezése és fejlődése 8
b) A talaj alapvető jellemzői 14
c) A talaj vízháztartása 22
2. Az elvizenyősödött talaj jellemzői 29
a) Az elvizenyősödés módjai és változatai 30
b) Az elvizenyősödés jellemzői és káros következményei 37
3. Az elvizenyősödés okai 44
a) Az elvizenyősödés területi okai 44
b) Az elvizenyősödés helyi, valamint kombinált okai 49
II. A vízrendezés módszerei és módszertana 53
1. A vízrendezés módszerei 54
a) Mezőgazdasági és erdőgazdasági (biológiai) módszerek 55
b) Vízgazdálkodási (hidromeliorációs) módszerek 58
2. A vízrendezéshez szükséges adatok 62
a) Természeti viszonyok 62
b) Mezőgazdasági termelési viszonyok 67
3. A vízrendezés munkamódszere 68
a) A vízrendezés helye a teljes értékű melioráció területén 69
b) A vízrendezés helye a talaj termékennyé tételére alkalmazott módszerek között 74
III. A vízrendezés fejlődése és szükségessége 79
1. A vízrendezés történeti fejlődésének áttekintése 79
a) Ókori vízrendezési létesítmények 79
b) A vízrendezés újkori fejlődése 84
c) A vízrendezés Csehszlovákiában régen és ma 89
A vízrendezés hatásának vizsgálata
IV. A vízrendezés hatásai és előnyei 97
1. A vízrendezés fizikai hatásai 97
a) A felesleges víz eltávolítása a talajból 98
b) A talaj tulajdonságainak és fejlődésének
megjavítása 102
2. Biokémiai és fiziológiai hatások 108
3. A vízrendezés előnyei és jövedelmezősége 111
V. A vízrendezés elméleti kérdései 119
1. A felszíni vizek elvezetése 120
2. A talaj víz szín süllyesztése 124
a) Az elvizenyősödött talajréteg vékony 125
b) Az elvizenyősödött talajréteg vastag 129
3. A vízrendezés mértékének meghatározása 132
VI. A vízelvezető létesítmények mélységének
és távolságának meghatározása 139
1. A vízrendezési létesítmények mélysége 140
a) A vízrendezési létesítmények mélységének vizsgálata 141
b) A vízrendezési létesítmények mélységének meghatározása 145
2. A vízelvezető létesítmények közötti távolság 149
a) A vízelvezető létesítmények közötti távolság meghatározásának módjai 149
b) Képletek a vízelvezető létesítmények
közötti távolság meghatározására 155
3. Csehszlovák irányelvek a
talajcső-vezetékek fektetési mélységének és egymás közti távolságának
meghatározására 161
VII. A lefolyó vízhozam kiszámítása 163
1. Hidrológiai adatok 164
a) A csapadékviszonyok 164
b) A beszivárgási viszonyok 171
c) A lefolyási viszonyok 175
2. A felszínen lefolyó vízhozam 185
a) A felszínen lefolyó vízhozam vizsgálata 185
b) Képletek a fajlagos vízhozam kiszámítására 189
3. A talajcső-hálózattal levezetendő vízmennyiség 194
A vízrendezés fő létesítményei
VIII. Védekezés a külvizek ellen 203
1. A külvizek elleni védekezés céljából végrehajtott
mezőgazdasági és erdőgazdasági beavatkozások 204
a) Védőerdők 205
b) A védekezés agrotechnikai módszerei 209
2. A külvizek elleni védekezés céljából épített csatornák és tározók 213
a) Árapasztó csatornák és külvíz csatornák 213
b) Tározók 218
3. Vízfolyások és állóvizek szabályozása 223
4. Árvédelmi töltések 226
a) Az árvédelmi töltések fajtái és szerepe 227
b) Árvédelmi töltések építése 232
IX. A vízelvezető hálózat befogadója 237
1. A befogadó célja és fajtái 237
2. Természetes (gravitációs) befogadó 241
a) Vízfolyások alkalmasabbá tétele vízelvezető hálózatok vizének befogadására 241
b) A lefolyást gátló akadályok szabályozása 245
c) Befogadócsatornák 250
d) Állóvizek szabályozása a vízelvezető rendszerekből származó vizek bevezetésének
megkönnyítése céljából 253
3. Felszín alatti befogadó 259
4. Mesterséges, valamint
részben mesterséges, részben természetes befogadó 262
a) Részben szivattyús, részben gravitációs vízbevezetés 263
b) A szivattyúzandó vízmennyiség 266
c) A szivattyúk teljesítőképességének meghatározása 269
X. Vízelvezető csatornák 272
1. A csatornák helyszínrajzi, valamint magassági elrendezése 272
a) A csatornák helyszínrajzi elrendezése 272
b) A csatornák magassági elrendezése 276
2. A csatornák hidraulikai méretezése 279
a) A vízhozamok meghatározása 279
b) Szabad vízfelszínű csatornák 283
c) Nyomás alatti vízmozgású csatornák 289
3. Csatornák építése 292
a) Nyílt szelvényű csatornák 292
b) Zárt szelvényű csatornák, tárók és alagutak 300
A helyi vízrendezés létesítményei
XI. Vízrendezés árkok alkalmazásával 305
1. A vízelvezető árkok elrendezése, megépítése 306
a) A vízelvezető árkok helyszínrajzi elrendezése 306
b) A vízelvezető árkok építése 309
2. Lejtős területek vízrendezése árkok alkalmazásával 312
a) Felfogóárkok és felfogótöltések 313
b) Vízrendezés teraszok képzésével 317
3. Az árkos vízrendezés alkalmazása 325
XII. Vízrendezés talaj csövezéssel 329
1. A talaj cső-hálózat elrendezése 330
a) Gyűjtővezetékek 331
b) Szívóvezetékek 335
2. Talajcső-vezetékek hidraulikai méretezése 341
a) Talajcső-vezetékek esésviszonyai és a rajtuk átfolyó vízhozam 342
b) Talajcső-vezetékek méretezése 347
3. Talajcső-vezetékek fajtái és szerkezete 350
a) Talaj csövekből épített vezetékek 351
b) Fából készült talajcsövek 357
c) Kőből épített talajcső-vezetékek 361
d) Földből, valamint tőzegből épült talajcsővezetékek 364
e) Vakond-talajcsövek 365
XIII. Különleges talajcsövezési módok 370
1. A vízszintes talajcsövezés különleges módjai 370
a) Szellőztető talajcsőhálózat 371
b) Altalajöntöző talajcső-hálózat 372
2. Függőleges (vertikális) talajcsövezés 375
a) Függőleges víznyelő talajcsövek 375
b) Szivattyúzott függőleges talajcsövek 378
c) Kombinált talajcsövezés 382
3. Elektroozmotikai talajcsövezés 384
Vízrendezési műtárgyak
A vízrendezés céljára épített szivattyútelepek 389
1. A vízrendezésnél használt szivattyúk 389
a) Régebbi szivattyúk és vízemelő szerkezetek 390
b) Korszerű szivattyúk 393
c) A szivattyúk felszerelése 398
2. Hajtógépek 400
a) Régebbi szerkezetű hajtógépek 400
b) Korszerű hajtógépek 401
3. A szivattyútelepek elrendezése 405
a) A szivattyútelepek helyszínrajzi elrendezése 405
b) A szivattyútelepek szerkezeti elrendezése 408
XV. A csatornák, valamint
a töltések műtárgyai 416
1. Fenéklépcsők és surrantok 417
2. Zsilipek és duzzasztóművek 421
a) Zsilipek 422
b) Egyéb elzárószerkezetek 426
3. A kereszteződéseknél épített műtárgyak 429
a) Bújtatok 429
b) Szivornyák 431
c) Csatornahidak 433
4. Vízkibocsátó műtárgyak 436
a) Töltésekbe épített vízkibocsátó műtárgyak 436
b) Árapasztó csatornák torkolati műtárgyai 441
5. A közlekedést lehetővé tevő műtárgyak 446
XVI. A helyi vízrendezés műtárgyai 450
1. A vízelvezető árkok műtárgyai 450
a) Kis fenéklépcsők, tiltok és vízkibocsátók 450
b) Átereszek és átjárók 453
2. A talajcső-hálózatok műtárgyai 455
a) Talajcső-torkolatok 455
b) Talajcső-aknák 458
c) Nagyobb teherbírású talajcső-vezetékek építése 462
XVII. Ásványi talajok termővé tétele 465
1. A talaj összekeverése mechanikai és kémiai tulajdonságait javító anyagokkal 466
a) Laza talajok kötöttebbé tétele 466
b) Kötött talajok lazábbá tétele 468
2. Iszapolás (kolmatáció) 469
3. A talaj megtisztítása 475
a) A talaj felszínének megtisztítása 476
b) A só eltávolítása a talajból 478
XVIII. Tőzegtalajok termővé tétele 482
1. Tőzeges területek vízrendezése 482
a) A vízrendezés fő létesítményei 483
b) Helyi vízrendezés 487
2. Tőzegtalajok termővé tétele 490
XIX. A talajok rekultivációja 494
1. Homok- és kavicstalajok rekultivációja 495
2. Csúszó lejtők megkötése 497
3. Legelők felújítása és telepítése 502
a) Legelők telepítésének feltételei 503
b) A legelők műszaki létesítményei 506
4. Elpusztult talajok rekultivációja 510
A vízrendezési munkálatok elvégzése
XX. A vízrendezési tervek kidolgozása 515
1. A tervdokumentáció tartalma és kidolgozásának célja 516
a) Előkészítő dokumentáció 516
b) Tervdokumentáció 517
2. Mérési és kutatási munkák 521
a) A vízrendezés által érintett terület felmérése 521
b) Kutatási alapadatok 525
3. A tervezés alapelvei 528
a) A vízrendezés fő létesítményének tervezése 528
b) A helyi vízrendezési létesítmények tervezése 532
c) A vízrendezés különleges esetei 537
4. A tervek megtárgyalása és az építővállalat megbízása 542
XXI. A vízrendezéssel kapcsolatos földmunkák 544
1. A földmunkák kitűzése 544
2. A földmunkák elvégzése 547
a) Előkészítő munkák és szorosabb értelemben vett földmunkák 547
b) Rézsűk kialakítása, töltések építése 554
3. Földmunkagépek 559
a) Talajkitermelő gépek 559
b) Segédgépek 570
c) A talaj csövezésnél használt szerszámok és gépek 573
XXII. A vízrendezési létesítmények megépítése 577
1. Földmedrű csatornák és árkok burkolása 577
a) Rézsűk burkolása 577
b) Rézsűk lábainak, vízfolyások medrének burkolása 582
2. Zárt szelvényű csatornák építése 585
3. Talajcső-hálózatok építése 589
a) Talaj cső-árkok kitűzése és kiásása 589
b) Talajcsövek fektetése, talajcső-vezetékek építése 592
c) Vakond-talajcső készítése 599
4. Műtárgyak építése 601
XXIII. A vízrendezési létesítmények használata 605
1. Az építési munkák ellenőrzése 605
2. A vízrendezési létesítmények használata és fenntartása 608
a) Csatornák, árkok és töltések 609
b) A talajcsövezési létesítmények 615
3. Gazdálkodás a vízrendezés által érintett területen 617
a) A szántóföldek művelése 617
b) Rétek és legelők 620
Befejezés 623
Irodalom 625
A vízrendezés tárgykörével kapcsolatos fontosabb törvények,
rendeletek és szabványok 631
A fontosabb magyar, valamint
idegen nyelvű vízrendezési szakkifejezések 637
Név- és tárgymutató 645-687

Dr. Karel Juva

Dr. Karel Juva műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Karel Juva könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem