A köz- és magánszféra sikeres együttműködése

Tartalom

ELŐSZÓ 6
1. A PUBLIC PRIVATE PARTNERSHIP ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 9
1.1. A PPP fogalma: közszolgáltatás a magánszféra közreműködésével (Leiner) 9
1.1.1. A PPP-projektek szereplői, jellemző alkalmazási területek 10
1.1.2. A PPP-projektek költségalakulása és díjfizetési struktúrája 12
1.1.3. A PPP alkalmazásának előnyei 14
1.1.4. A PPP alkalmazásának kockázatai 17
1.2. PPP-struktúrák (Leiner) 19
1.2.1. A Köz- és magánszféra együttműködésének hagyományos modellje 19
1.2.1.1. Szolgáltatási szerződések 19
1.2.1.2. Üzemeltetési szerződések 2
1.2.1.3. Lízingbe adás 20
1.2.2. A köz- és magánszféra együttműködésének PPP-modellje 21
1.2.2.1. PPP-együttműködések a magánszféra finanszírozási kockázatvállalása nélkül 21
1.2.2.2. PPP-együttműködések a magánszféra finanszírozási kockázatvállalásával 21
1.2.3. Privatizáció 25
1.3. A PPP-projektek életciklusa (Leiner, Wagner) 26
1.3.1. A tendert megelőző események 26
1.3.2. A tendereljárás 27
1.3.2.1. A szerződés jelentősége 28
1.3.2.2. Kockázatmegosztás és teljesítményértékelés a szerződésben 29
1.3.2.3. Képzett köztisztviselői réteg szükségessége 30
1.3.3. A tendert követő események 30
1.3.3.1. Változásmenedzsment: a működő partnerség 31
1.3.3.2. Irányítási, ellenőrzési és konfliktuskezelési mechanizmusok 32
1.3.3.3. A konfliktuskezelés lehetséges modelljei 34
1.3.3.4. A partnerségi kapcsolat (újra)értékelése 36
1.4. A PPP-projektek gazdasági vonatkozásai (Percze, Wagner) 37
1.4.1. Pénzügyi életképesség és a „Pénzért több érték" elve 37
1.4.1.1. A legjobb ajánlat kiválasztása 38
1.4.1.2. Public Sector Comparator 39
1.4.1.3. Pénzügyi életképesség 40
1.4.2. Kockázatmegosztás 41
1.4.3. Refinanszírozás 47
1.4.4. A projektek makrogazdasági hatásai 50
1.4.4.1. A kormányzati beruházások makrogazdasági hatása 51
1.4.4.2. A PPP jellegű együttműködés makrogazdasági hatásai 51
1.5. A PPP-projektek államháztartás-statisztikai elszámolása (LeinerPercze) 52
1.5.1. A PPP-projektek és az államháztartás egyensúlyának összefüggése 52
1.5.2. Az ESA '95 fogalmai 53
1.5.3. ESA '95 Kézikönyv a kormányzati hiányról és államadósságról 54
1.5.3.1. A szerződő partner besorolása szektor szerint 55
1.5.3.2. Az állam szerepvállalása a finanszírozásban 56
1.5.4. Az Eurostat határozata a PPP-projektek elszámolásáról 56
1.5.4.1. Kockázatok elemzése 57
1.5.5. A statisztikai hatások vizsgálatához szükséges projektleírás 59
1.6. Esettanulmányok - nemzetközi példák 61
1.6.1. Közutak, autópályák építése PPP-formában (Karakas) 61
1.6.2. Ingatlanfejlesztések: a berlini brit nagykövetség épülete (Wagner) 67
1.6.2.1. A projekt legfőbb elemei 67
1.6.2.2. Kockázatok megosztása 69
1.6.2.3. A szerződés újratárgyalása 72
1.6.3. Büntetés-végrehajtási intézet (Leiner) 73
1.6.3.1. A büntetés-végrehajtás szervezeti struktúrája az Egyesült Királyságban. A PPP-börtönök helye a rendszerben 73
1.6.3.2. A fazakerleyi és a bridgendi börtönök PPP-konstrukciójának fő jellegzetességei 75
1.6.3.3. A PPP-börtönök teljesítményének értékelése: value for money 78
1.6.4. Egészségügy: Kórházépítés (Percze) 79
1.6.4.1. A projekt előzményei 80
1.6.4.2. A közbeszerzési eljárás és a szerződéskötés 81
1.6.4.3. PPP vagy állami beruházás? 83
1.6.4.4. A szerződés előnyei, valamint a kockázatok megosztása 83
2. A PUBLIC PRIVÁTÉ PARTNERSHIP MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI 85
2.1. A magyar kormányzat szerepvállalása
a PPP-projektek indításában (Leiner, Percze) 85
2.1.1. PPP Tárcaközi bizottság 85
2.1.2. A GKM Köz- és Magánszféra Partnerségi Kapcsolatok (PPP) Titkársága 86
2.1.3. A PPP-projektek eljárásrendje 87
2.1.3.1. A projekttervezet kidolgozása 87
2.1.3.2. A projekttervezet bemutatása a Tárcaközi Bizottságnak 89
2.1.3.3. A projekttervezet Kormány elé terjesztése 90
2.1.3.4. A tender lebonyolítása a szerződés hatálybalépési feltételeinek megjelölésével 91
2.1.3.5. A szerződés Kormány elé terjesztése 91
2.1.3.6. A szerződés országgyűlés elé terjesztése (50 mrd Ft-ot meghaladó összértékű projektek esetén) 92
2.1.3.7. A Magyar Államkincstár tájékoztatása 92
2.2. Jogi és szabályozási kérdések (Wagner) 93
2.2.1. A projektek kialakítása és lebonyolítása során alkalmazandó legfőbb általános elvek az uniós szabályozás tükrében 93
2.2.2. Közbeszerzés és PPP 96
2.2.2.1. Mikor kell a közbeszerzési szabályokat alkalmazni? 96
2.2.2.2. Mikor árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése a közbeszerzés tárgya? 97
2.2.2.3. Az építési és szolgáltatási koncesszió fogalomköre 98
2.2.2.4. A PPP és a koncesszió kapcsolata 99
2.2.2.5. Uniós és nemzeti értékhatárok 100
2.2.2.6. Alkalmazható közbeszerzési eljárásfajták. A tárgyalásos eljárás előnyei és feltételrendszere 102
2.2.3. A PPP alkalmazásának egyéb jogszabályi és intézményi kérdései 104
2.2.3.1. Az állam hosszú távú kötelezettségvállalásához fűződő jogszabályi kérdések — 105
2.2.3.2. A Támogatásokat Vizsgáló Iroda feladatköre és jövőbeni szerepe a PPP-projektek értékelésében 107
2.2.3.3. Az Önkormányzatokról szóló törvény 108
2.3. Pilot-projektek (Leiner, Percze) 110
2.3.1. Az Oktatási Minisztérium diákszálló-projektje 110
2.3.2. Az IM börtönprojektje 112
2.3.3. Az M6-os és M5-ös autópálya-projektek 113
Melléklet 116
1. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 116
2. Az EU-támogatások áttekintése (Leiner) 117
3. A PPP-projektek eljárásrendje során beadandó projekttervezetben kifejtendő legfőbb tartalmi elemek 122
Irodalomjegyzék 126

Témakörök