| Bevezetés | 3 |
| A szőlő metszése | 5 |
| A metszés biológiai alapjai | 5 |
| A polaritás | 5 |
| A termőegyensúly | 6 |
| A rügyek termékenysége | 6 |
| A megterhelés | 7 |
| A rügyek helyzete | 8 |
| A metszésmódok elemei | 9 |
| A metszésmódok | 10 |
| A rövidmetszések | 10 |
| A hosszúmetszések | 13 |
| Felkészülés a metszésre | 15 |
| A metszés ideje | 15 |
| A metszés eszközei | 15 |
| A gépi metszés | 17 |
| A metszésmód üzemi meghatározása | 19 |
| Az alakító metszés főbb irányelvei | 21 |
| A törzsnevelés | 21 |
| A kordonkarok kialakítása | 22 |
| A termelőalapok kialakítása | 23 |
| A korszerű tőkeformák alakító metszése | 24 |
| A magas kordonművelésű tőkék kialakítása | 24 |
| A GDC - kettősfüggöny- - művelésű tőkék kialakítása | 26 |
| A Duplex-művelésű tőkék kialakítása | 27 |
| Az egyes függöny-művelésű tőkék kialakítása | 27 |
| Az ernyőművelésű tőkék kialakítása | 29 |
| A hagyományos tőkeformák alakító metszése | 29 |
| A fejművelés | 29 |
| A szálvesszős fejművelés | 29 |
| A bakművelés | 30 |
| A legyező vagy egysíkú bakművelés | 31 |
| A Guyot-művelés | 32 |
| Az alacsony és a középmagas kordonművelés | 32 |
| Lugasművelés | 33 |
| A termő szőlők metszése | 34 |
| Korszerű tőkeformákon | 34 |
| Hagyományos tőkeformákon | 36 |
| A metszés nélküli szőlő | 37 |
| A metszés utáni munkák | 38 |
| A venyige eltávolítása | 38 |
| A támberendezés karbantartása | 38 |
| Töürzs- és karkötözés | 39 |
| A szálvesszők lekötése | 39 |
| Harmatgyökerezés | 40 |
| A szőlő zöldmunkái | 41 |
| A műveletek szerepe, jelentősége | 41 |
| A zöldmunkák csoportosítása | 43 |
| A nagyüzemi nem termő szőlők zöldmunkái | 43 |
| A nagyüzemi termő szőlők zöldmunkái | 46 |
| Az elemi kárt szenvedett szőlők hajtáskezelése | 51 |
| A hagyományos művelésű szőlő zöldmunkái | 52 |
| Talajmunkák a szőlőben | 58 |
| A szőlő talajművelésének célja | 58 |
| A talajművelési eljárások csoportosítása | 58 |
| Nagyüzemi talajművelési eljárások | 59 |
| A szélessoros homoki szőlők talajművelése | 59 |
| A szélessoros kötött talajú szőlők művelése | 63 |
| A vegyszeres gyomirtás | 67 |
| Talajmunkák a hagyományos szőlőben | 69 |
| Őszi és tavaszi talajmunkák | 69 |
| Nyitás | 71 |
| Nyári talajmunkák | 72 |
| A talajművelési eljárások várható alakulása a szőlőben | 73 |
| Tápanyag-gazdálkodás a szőlőben | 75 |
| A tápanyag-gazdálkodás kialakulása, helyzete | 75 |
| A tápanyag-gazdálkodás anyagai | 76 |
| A szerves anyagok | 76 |
| Az ásványi tápanyagok szerepe, aránya | 77 |
| Az ásványi tápanyagok felvételére ható természeti tényezők | 78 |
| A tápanyag-gazdálkodás rendszere | 79 |
| A készlettrágyázás fogalma | 79 |
| Az alaptrágyázás | 81 |
| A fenntartó vagy kiegészítő trágyázás | 82 |
| A tápanyagok felhasználása | 88 |
| A szőlő védelme | 92 |
| A szőlő védelmének módjai | 92 |
| A kémiai szőlővédelem | 93 |
| A földi védekezés jellemzői | 94 |
| A légi szőlővédelem | 95 |
| A helikpoter üzemelésének vázlatos adatai | 96 |
| A helikpoterek munkájának szervezése | 96 |
| A kisüzemi szőlők növényvédelme | 98 |
| A növényvédő szerek | 100 |
| Növényvédelmi előírások | 101 |
| A szőlő károsítói | 101 |
| A gombás betegségek | 101 |
| A baktériumos betegségek | 107 |
| A vírusos betegségek | 108 |
| Állati kártevők | 109 |
| Élettani betegségek | 112 |
| A környezet által okozott károk | 114 |
Folytatás Microsoft-tal