Bevezetés | |
A büntetőjog kelegkezése (vázlat) | 7 |
A büntetőjog fogalma | 10 |
A büntetőjog osztálytartalma | 13 |
A büntetőjog fejlődése | |
A kizsákmányoló államok büntetőjoga | |
A büntetőjog a rabszolgatársadalomban | 16 |
A büntetőjog a hűbéri társadalomban | 20 |
A korai hűbériség büntetőjoga | 20 |
A fejlett hűbériség büntetőjoga | 21 |
Az eredeti tőkefelhalmozás és a hűbéri rend bomlása korszakának büntetőjoga | 21 |
A burzsoa államok büntetőjoga | 22 |
A büntetőjog a francia polgári forradalom korában | 22 |
Az 1791. és 1810. évi francia büntetőtörvénykönyvek | 24 |
Az imperialista államok büntetőjoga | 26 |
A szocialista típusú államok büntetőjoga | |
A Párizsi Kommün büntetőjoga | 36 |
A szovjet szocialista büntetőjog főbb intézményei fejlődésének az áttekintése | 37 |
A szovjet büntetőjog a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a külföldi intervenciók és a polgárháború korszakában | 34 |
A szovjet büntetőjog a népgazdaság helyreállításának a korszakában | 42 |
A szovjet büntetőjog az ország szocialista iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának a korszakában | 45 |
A szovjet büntetőjog az Alkotmány életbeléptetésének a korszakában | 46 |
A szovjet büntetőjog a Nagy Honvédő Háború korszakában | 47 |
A szovjet büntetőjog a Nagy Honvédő Háború utáni korszakban | 48 |
A magyar bünttőjog fejlődése | |
A magyar büntetőjog fejlődése a felszabadításig | 50 |
Tanács-Magyarország büntetőjoga | 54 |
A magyar népi demokratikus állam büntetőjogának feladata | 58 |
A büntetőjog tudománya | |
A büntetőjogtudomány fogalma, fejlődése | |
A büntetőjogtudomány fogalma, története | 60 |
A klasszikus büntetőjogi iskola | 61 |
Az antropológiai és a szociológiai büntetőjogi iskola | 62 |
A szovjet szocialista büntetőjogtudomány | 63 |
A büntetőjogtudomány segéd- és melléktudományai | 63 |
A magyar büntetőjog irodalma | 65 |
A büntetőjog tudományának a feladata | |
A bűnözés okai | 67 |
A büntetőjogszabály | |
A büntetőjog szerkezete | |
A magyar és szovjet büntetőnorma-rendszer, egyes külföldi normarendszerek | 70 |
A büntetőnormák alakzata, szerkezete. Diszpozíció. Szankció | 76 |
A büntetőjog forrásai | 78 |
A büntetőjogszabály értelmezése | 79 |
A törvényesség | |
A szocialista törvényesség fogalma | 82 |
A nullum crimen sine lege elvének a bírálata | 84 |
Az analógia | 85 |
A büntetőjogszabály ereje | |
A büntetőjogszabály hatálya | 88 |
A büntetőjogszabály időbeli hatálya | 88 |
A büntetőjogszabály területi hatálya | 90 |
A büntetőjogszabály személyi hatálya | 92 |
A külföldön elkövetett büntettek elbírálása | 93 |
A kiadatás | 94 |
A bűncselekmény tana | |
A bűncselekmény fogalmának a meghatározása | |
A cselekmény társadalomra veszélyességének a fogalma | 97 |
A társadalomra veszélyesség és a jogellenesség viszonya a büntetőjogban | 97 |
A bűncselekmény fogalma | 99 |
A bűncselekmény osztálytartalma | 102 |
A bűncselekmény osztályozása a büntetőjognak a kapitalizmus alatti fejlődése során | 106 |
A bűncselekmények hazai szocialista büntetőjogunkban | 106 |
A törvényi tényállás | |
A bűncselekmény törvényi tényállásának a fogalma | 108 |
Áttekintés a bűncselekmény törvényi tényállásának az elemein és az alakzatain | 109 |
A bűncselekmény törvényi tényállásának az elemei és jellemző vonásai | 113 |
A bűncselekmény törvényi tényállásának alakzatai | 114 |
A bűncselekmény tárgya | 116 |
A bűncselekmény tárgyi (objektív) oldalát jellemző ismérvek | 116 |
A cselekmény társadalomra veszélyessége | 117 |
Az elkövetési magatartás vagy cselekmény (cselekvés és mulasztás) és módozatai | 117 |
Az elkövetés helye és ideje | 119 |
Az eszköz | 119 |
Az eredmény | 119 |
Az okozati összefüggés | 120 |
A bűncselekmény alanya | 123 |
A beszámítási képesség | 125 |
A beszámítási képességet kizáró okok | 126 |
A bűncselekmény alanyi (szubjektív) oldalát jellemző ismérvek | 136 |
A bűnösség alakzatai | 136 |
A véletlen | 138 |
A tévedés | 138 |
A bűncselekmény motívuma és célja | 141 |
Az elkövető társadalomra veszélyessége | 142 |
A büntetőjogi felelősség kérdése | 143 |
A büntethetőséget kizáró okok | |
A büntethetőséget kizáró okok fogalma, rendszere | 145 |
A beszámítási képességet és a bűnösséget kizáró okok | 146 |
A cselekmény társadalomra veszélyességét (jogellenességét) kizáró okok | 146 |
A jogos védelem | 147 |
A végszükség | 151 |
Az előljáró parancsa | 153 |
A sértett beleegyezése | 153 |
A hivatásbeli vagy hivatali kötelesség teljesítése | 154 |
A jogszabály parancsa vagy engedélye | 154 |
A megbüntetést (a büntető eljárás megindítását vagy folytatását kizáró) és a büntethetőséget megszüntető okok | 154 |
A magánindítvány hiánya | 154 |
A felhatalmazás hiánya, a kívánat hiánya | 157 |
Az elévülés | 158 |
Az elkövető halála | 161 |
A kegyelem | 161 |
A cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességének a megszüntetése | 161 |
A bűncselekmény kifejlődése | |
A bűncselekmény stádiumai | 164 |
A befejezett bűncselekmény | 165 |
A kísérlet | 165 |
Az előkészület | 171 |
A bűncselekmény részvevői | |
A bűncselekmény elkövetői | 174 |
A tettesség | 175 |
A részesség | 180 |
A bűnszervező, a bűnbanda, a bűnszövetség és a bűncsoport | 187 |
A személyes tulajdonságok a részesség körében | 188 |
A bűnkapcsolat | 190 |
A részesség viszonya a bűnpártoláshoz | 192 |
Egység, többség, halmazat | |
A bűncselekményi egység | 194 |
A bűncselekményi többség | 197 |