1.062.515

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kármentesítési kézikönyv 2.

A szennyezett talajok vizsgálatáról

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ezredfordulóhoz közeledve szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy gazdasági, ipari fellendülés áraként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik, ami gyakran már közvetlenül... Tovább

Előszó

Az ezredfordulóhoz közeledve szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy gazdasági, ipari fellendülés áraként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik, ami gyakran már közvetlenül veszélyezteti magát az embert.
A fejlett ipari társadalmakban az 1970-es években, Magyarországon az 1990-es évek elején került, a közvélemény figyelmének középpontjába a múlt örökségét képező, hátrahagyott tartós környezetkárosodások ténye. Ezeknek az örökölt szennyeződéseknek az a legnagyobb veszélye, hogy az emberi szem elől rejtve a talajban és ezeken keresztül a felszín alatti vizekben megmaradnak és károsító hatásuk gyakran térben és időben is elkülönülve jelenik meg. Jelentős részüknél a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik egyértelműen ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az élővilágra, sok esetben az ott élő emberek egészségére.
Közös, minden társadalmat érintő gond továbbá az is, hogy a problémakör ismertté válásakor a környezetvédelmi igazgatás késésben van a társadalmi elvártsághoz képest.
Ezt felismerve az elmúlt egy-két évtizedben, számos országban megtették a kezdeti lépéseket a „hátramaradt" tartós környezetkárosodások felderítésére és megszüntetésére. Az óriási összegeket felemésztő feladatokat rendszerint költségvetési forrásból támogatják, mivel az általánosan elfogadott „a szennyező fizet" elv, sok esetben nem érvényesíthető. Ezért fontos az országos koordináció a prioritási rangsor felállítása, a szennyezett területek országos szintű feltárása, számbavétele és jellemzése során. Az előzőek ismeretében a kármentesítési programok legfőbb célja az emberi egészség és környezet megóvása, aminek pozitív hatású, közvetlen gazdasági hatásai vannak.
A környezetszennyezések teljes körére kiterjedő fellépés tervszerű munkát igényel, ezért a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére a Kormány 1996-ban a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően új, országos programot indított be, a szennyezett területek kármentesítésére. A Kármentesítési Program keretében egy olyan kiadvány-sorozat kiadására kerül sor, melynek célja a program végrehajtása során összegyűlt jogi, műszaki, gazdasági tapasztalatok összefoglalása, áttekintése és folyamatos közzététele. A kiadványok a téma jellegétől függően Füzet, Útmutató és Kézikönyv formájában jelennek meg. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 11
I. A TALAJ ÉS VÉDELME
1. A talaj fogalma és funkciói 13
2. A talajvédelem alapelvei 15
3. Az Európai Talaj Charta 16
4. A talajvédelmi szabályozás, a kár fogalma és a bírságolás 19
5. A környezetszennyezés forrásai és következményei 21
6. A toxicitás problémája 23
7. A talajvizsgálatok alapelvei, jellege és korlátai 25
8. Szennyezett talajok minősítése a talajvizsgálatok alapján 27
II. TALAJMINTAVÉTEL
1. A talajmintavétel alapelvei 34
2. Párhuzamos átlagmintavétel és az ismételt laborvizsgálat 36
3. A mintavétel mélysége és a minta mennyisége 37
4. Mintavételi terület kijelölése (talajháló, mátrix, raszter) 40
5. Pontszerű szennyező környezetének mintázása 42
6. Mintavétel lineáris szennyezés esetén 43
7. Egyéb kisméretű terület mintázása 44
8. Mezőgazdasági táblák, diffúz szennyeződések mintázása 45
9. Mintavétel a talaj mikrobiológiai vizsgálatához 46
10. Mintavételhez szükséges eszközök, a minták szállítása és tárolása 47
11. A mintázandó terület jellemzése, helyszíni adatfelvételezés 48
12. Talajvíz-mintavétel kémiai vizsgálatokhoz 50
13. Szennyezett területek feltárásának alapelvei és a károsanyagok leltára 51
14. A káros anyagok leltárának becslése 52
15. Előzetes adatgyűjtés, felderítés, tájékozódás 54
16. A környezeti adottságok és a helyi viszonyok figyelembevétele 56
17. A feltárhatóság tényezői és korlátai 59
18. A feltárás végrehajtása 60
III. A SZENNYEZETT TALAJ KOCKÁZATÁNAK VIZSGÁLATA
1. A veszélymegítélés szempontjai 62
2. Az abszolút, relatív és összes kockázat 64
3. Kockázat közvetlen érintkezés és orális felvétel esetén 65
4. Szennyezett talajból származó légszennyezés 68
5. Szennyezett talajvíz vizsgálata 72
6. Szennyezett felszíni vizek vizsgálata 77
7. Szennyezett termőtalaj vizsgálata 78
8. A terület részletes vizsgálata 82
9. A talaj és a haszonnövények értékelési kritériumai 83
10. A szennyeződés építményekre gyakorolt hatása 89
11. Talajtisztítási munkák kivitelezésének ellenőrzése 93
IV. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
1. A hulladékgazdálkodás alapelvei és környezeti hatása 95
2. Települési hulladékok kezelése és elhelyezése 96
3. Veszélyes hulladékok kezelése és elhelyezése 99
4. Mezőgazdasági hulladékok kezelése, elhelyezése és hasznosítása 100
5. Állattartó telepeken keletkező hullák, hulladékok és melléktermékek
környezetszennyező hatása 102
V. A NEHÉZFÉMEK VIZSGÁLATÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL 104
1. Az „összes" tartalom meghatározása 105
2. Ökológiailag meghatározó frakciók 105
3. Egyéb módszerek 108
VI. EGYES ORGANIKUS SZENNYEZŐK ANALÍZISÉRŐL
1. PAH vizsgálata 109
2. PCB és klórpeszticidek vizsgálata 109
VII. A GYAKRABBAN ALKALMAZOTT FELTÁRÁSI
MÓDSZEREK ISMERTETÉSE
1. Királyvizes feltárás („összes" tartalom) 111
2. cc HNO3+ccH2O2 („összes" tartalom) 111
3. NH4-acetát + EDTA kioldás („felvehető" tartalom) 111
4. Vizeskivonatok készítése („kioldható" tartalom) 111
1:10 arányú kivonat környezetvédelmi vizsgálatokhoz 112
1:5 arányú kivonat agronómiai célú vizsgálatokhoz 112
Egyensúlyi vagy telítési talaj kivonat 112
VIII. LABORATÓRIUMI TALAJTANI ALAPVIZSGÁLATOK
1. Arany-féle kötöttség (KA) 113
2. Mechanikai összetétel (szemcseméret-eloszlás 113
3. Kémhatás (pH) 113
4. Hidrolitos aciditás (yl) 113
5. Szénsavas mésztartalom (CaCO3) 114
6. Szervesanyag- (humusz, szerves-C) tartalom 114
7. Adszorpciós kapacitás (T-érték) 114
8. Térfogattömeg 114
9. Összes vízoldható sótartalom 114
10. Fenolftaleinlúgosság 114
11. Szárazanyag-tartalom 114
12. Ditionit oldható Fe-tartalom 115
13. Oxalát oldható Fe-tartalom 115
IX. HELYSZÍNI VIZSGÁLATOK
1. Talaj szelvény feltárása 116
2. Talaj színe 117
3. Talaj nedvességállapota 118
4. Talaj mechanikai összetétele 118
5. Talaj szerkezete 118
6. Talaj tömődöttsége, talajhibák 119
7. Karbonáttartalom meghatározása 119
8. Fenolftaleinlúgosság vizsgálata 120
X. BALESETVÉDELEM, ÓVÓ RENDSZABÁLYOK
1. A szabványosítás és a harmonizálás követelménye 122
2. Az előzetes vizsgálatok alapelvei és módszere. A helyszíni szemle 123
3. Biztonsági és munkavédelmi szempontok a helyszíni vizsgálatok során 125
Dr. Kádár Imre: A szennyezett talajok vizsgálatáról
4. Egyének veszélyeztetettsége 126
5. Balesetvédelmi intézkedések 126
Kémiai szennyezők esetén 126
Gázszennyezés esetén 127
Biológiai/bakteriológiai szennyezés esetén 127
Topográfiai veszélyek esetén 127
Géphasználat esetén 127
6. Biztonsági és munkavédelmi előírások 128
7. Biztonsági felszerelések listája 128
XI. MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS
1. Mintavétel 130
2. Elemzés 131
2.1 Standard referenciaanyagok 131
2.2 Körelemzések 131
2.3 Párhuzamos feltárás, kioldás 132
2.4 Párhuzamos mérések 132
2.5 Kimutathatósági határok 132
2.6 Vákminta 133
3. Geofizikai vizsgálatok 134
XII. Talajszennyezettség minősítése a hazai szabályozásban 135
XIII. Fontosabb fogalmak és rövidítések 142
XIV. Felhasznált irodalom 149

Dr. Kádár Imre

Dr. Kádár Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kádár Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem