1.060.444

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kommunikáció alapjai I-II.

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 276 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„Teszik, de nem tudják"
Ez a híres idézet nem csak az 'Esztétikum sajátossága' mottójaként állja meg a helyét, hanem igaz a kommunikációra is. Tesszük, akkor is, ha nem tudunk róla, történik... Tovább

Előszó

„Teszik, de nem tudják"
Ez a híres idézet nem csak az 'Esztétikum sajátossága' mottójaként állja meg a helyét, hanem igaz a kommunikációra is. Tesszük, akkor is, ha nem tudunk róla, történik akkor is, ha esetleg nem is akaijuk. Nem lehet nem tenni, "nem lehet nem kommunikálni" fogalmazták meg a kommunikáció kutatás klasszikusai, mint pl. Bateson, Watzlawick, de idézte ezt az alaptételt Lee Iaccoca is. Akár akaijuk, akár nem, hatásával, következményeivel mindenképpen számolni kell. Akinek jók a kommunikációs készségei, előnyben van embertársaival szemben, de hátrányba is kerülhet az, akinek képességei e téren szerényebbek. A kommunikáció az emberi kapcsolatok minden szférájában jelen van és jelentős mértékben befolyásolja azt. Ezért kell foglalkozni vele, tudatosítani. A mottóval szólva, hogy tudjuk is, ne csak tegyük.
Az ember társas lény, életét kis és nagy, formális és informális közösségek hálójában éli, azokban alakulnak ki kapcsolatai embertársaival és jön létre a kommunikációs folyamat. Vágyak, célok, ambíciók beteljesülése, siker és eredmény függhet attól, hogy a partnert sikerül-e megnyerni magunknak, az ügyünknek, vagy kudarcot vallunk. Érdemes tehát a kommunikációnak figyelmet szentelni, tágabb összefüggésben vizsgálni azt. A jegyzet segít megismerni a-kommunikációs folyamat részeit, kódjait, kódrendszereit valamint az emberi "működés" sémáinak egy részét. A választott szövegek példái pedig az elmélet és gyakorlat összekapcsolásában nyújtanak segítséget.
A kommunikáció latin eredetű szó, a communis = közös, communicatio = közzététel alakokból került be a magyar nyelvbe. Közölni valamit másokkal, közzétenni, mások által is ismertté tenni valamit a jelentése.
Mind a latin, mind a magyar megfelelőjének jelentése implicite két nagyon fontos dolgot tartalmaz: az egyik, az információ, a közlés (amit közölnek), a másik pedig legalább két személy jelenléte (a közlést kibocsátóé és a közlés címzettjéé. A jegyzet a tömegkommunikációval nem foglalkozik).
Már önmagában a szavak jelentése is közelebb visz a fogalmi meghatározáshoz, még akkor is, ha több tudomány is használja ezt a fogalmat.
A kommunikáció legalapvetőbb meghatározása, információ átadás mindenféle rendszerben.
Ezek a rendszerek éppúgy lehetnek gépi rendszerek, mint biológiaiak. Az állatvilág is kommunikál, azaz információcsere van a fajtatársak között. Ezek az információkat hordozó jelek a legegyszerűbbektől a nagyon bonyolultakig terjednek. Gondoljunk csak a delfinek "nyelvére".
A társadalmi kommunikáció szintén információközlés, de a társadalmi közegek rendszereiben. Ez a szociálpszichológiai felfogás a kommunikáció személyközi viszonyait és meghatározottságát helyezi a vizsgálódás középpontjába. Vissza

Tartalom

I. kötet:
FOGALOMTÁR
BEVEZETŐ 19
I. RÉSZ - EMBERI INTERAKCIÓK VILÁGA
1. AZ INTERAKCIÓ FOGALMA, TÁRGYA, TARTALMI JELLEMZŐI 23
1.1 AZ INTERAKCIÓ FOGALMA 23
1.2 AZ EMBERI INTERAKCIÓK PSZICHOLÓGIÁJA 26
1.2.1 A szociálpszichológia 26
1.2.2 A társas interakciók vizsgálata 26
1.2.3 Elméletek a társas interakciók gyökereiről és folyamatáról 27
2.AZ INTERAKCIÓ FOLYAMATA 29
2.1 A SZEMÉLYÉSZLELÉS 30
2.1.1 A fizikai és a szociális érzékelés eltérő jellemzői 30
2.1.2 A személyészlelés pontossága 32
2.1.3 A sztereotipizálás és a kategorizálás hatása a személyészlelésre 34
2.2 A BENYOMÁS KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA 35
2 3 AZ ATTRIBÚCIÓ 36
2.3.1 Az attribúció logikája 37
2.3.2 Kelley többdimenziós modellje 39
2.3.3 A siker és a kudarc attribúciója 40
2.3.4 A felelősség attribúciója 41
2.3.5 Torzítások az attribúciókban 42
2.3.6 Az énattribúció 47
2.4 A BENYOMÁSKELTÉS 51
2.4.1 A benyomáskeltés fogalma, jelentősége 51
2.4.2 A dramaturgiai modell 52
2.4.3 Milyen képet mutassunk? 53
2.4.4 Kép és énkép 54
2.4.5 Az állandóság igénye a benyomáskeltésben 55
2.4.6 A csábítás trükkje, a hízelgés 57
2.4.7 A helyeslés iránti szükséglet 58
AZ I. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 60
II. RÉSZ - SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ
1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA 65
1.1 A KOMMUNIKÁCIÓ-ELMÉLETEK 67
1.2 A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA 68
1.2.1 A kommunikáció folyamatának elemei 69
1.2.2 A visszacsatolás 71
1 3 A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI 72
2. A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ 74
2.1 A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA ÉS LÉNYEGES ELEMEI 74
2.1.1 A társadalmi kommunikáció fogalma 74
2.1.2 A társadalmi kommunikáció lényeges elemei 74
A n. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 79
III. A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 81
1. A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI 83
1.1 HOGYAN TANULJUK MEG A NYELV HASZNÁLATÁT? 88
1.1.1 A beszéd kialakulása 89
1.1.2 A nyelv és a gondolkodás kapcsolata 90
1.2 A NYELV ÉS A TÁRSAS HELYZETEK KAPCSOLATA 91
1.2.1 Hogyan használjuk a nyelvet? 91
1.2.2. A diszkvalifikált üzenetek 92
1.2.3 A metanyelv 93
2. AZ EMBEREK MEGSZÓLÍTÁSA ÉS A PÁRBESZÉD (TÁRSALGÁS) 96
2.1 AZ EMBEREK MEGSZÓLÍTÁSA 96
2.2 A HÉTKÖZNAPI ÉS A MEGGYŐZŐ KÖZLÉS 98
2.2.1 A hétköznapi közlés 98
2.2.2 A meggyőző közlés 99
2.3 HOGYAN TEGYÜNK FEL OLYAN KÉRDÉSEKET, AMELYEK ELŐMOZDÍTJÁK A
BESZÉLGETÉST? 100
2.3.1 Zárt kérdések 101
2.3.2 Nyitott kérdések - - 102
2.3.3 Aki kérdez, az irányítja a beszélgetést 103
2.3.4 A kérdezés közkeletű hibái 103
2.3.5 Rávezető kérdések 105
2.3.6 Előbb kérdezzünk, és csak aztán ellenkezzünk 105
2.3.7 Ha nem jut eszünkbe, mit kérdezzünk 105
2.4 HOGYAN INDÍTSUK EL A BESZÉLGETÉST? 106
2.4.1 Beszélgetés a helyzetről - 107
2.4.2 Amikor a másikról beszélünk 109
2.4.3 Amikor magunkról beszélünk 109
2.5 AZ AKTÍV FIGYELÉS 110
2.5.1 Hogyan és mikor alkalmazzuk az aktív figyelést? 112
2.5.2 Az aktív figyelés és mások elfogadása 112
2.5.3 Az aktív figyelés fenntartja a beszélgetést 114
2.5.4 Általános hibák az aktív figyelésben 114
2.5.5 Nem verbális üzenetek aktív figyelése 115
2.5.6. Nem verbális figyelés üzleti szituációkban 116
2.5.7 A figyelés további szabályai üzleti szituációkban 116
2.5.8 Hogyan tanuljunk meg aktívan figyelni? 117
2.6 TÍPUSHIBÁK EGYMÁS KÖLCSÖNÖS MEG NEM ÉRTÉSÉBEN 118
2.6.1 Gyakori hibák a beszélő részéről 118
2.6.2 Gyakori hibák a hallgató részéről 118
3. A NYILVÁNOSSÁG ELŐTTI MEGSZÓLALÁS FŐBB ELVEI 120
3.1 MEGNYILVÁNULÁSI HELYZETEK 121
3.1.1 Magánszemély 121
3.1.2 Közéleti személy 121
3.2 A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZERKEZETI EGYSÉGEI 121
3.2.1 Nyelvi rétegek 121
3.2.2 Stílusszintek 122
3.3. FELKÉSZÜLÉS A KÖZÉLETI MEGNYILVÁNULÁSRA 123
3.3. Az általános felkészülés 123
3.3.2 Speciális felkészülés 124
3.3.3 A sikeres beszéd, a jó fogalmazás alapelvei 124
3.4 A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG FOLYAMATA 126
3.4.1 A kommunikáció előkészítése 126
3.4.2 A kommunikációs cselekvés 127
3.4.3 Kommunikációs folyamat zárása 127
A III. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 128

II. kötet:
IV. RÉSZ A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 7
BEVEZETŐ A IV. RÉSZHEZ 9
1. A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA, TULAJDONSÁGAI 17
1.1 A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA 17
1.2 A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ JELLEMZŐI 17
1.3 A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI 19
I.3.J A társas helyzetek kezelése 20
1.3.2 Az én bemutatása 21
1.3.3 Érzelmi állapotok kommunikációja 22
1.3.4 Az attitűdök kommunikációja 23
1.3.5 A kommunikációs szerepmódosítás 23
2. A NEM VERBÁLIS ÜZENETEK (KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK) 25
2.1 A MIMIKA - 25
2.1.1 A mimikáról általában 25
2.1.2 A mimikai kód kérdései 27
2.2 A TEKINTET 29
2.2.1 A tekintetek játéka: nézés és kölcsönös nézés 29
2.2.2 Mesélnek a pupillák 30
2.2.3 Vizuális egyensúly az interakcióban 32
2.2.4 A tekintet mint agresszív jelzés - 33
2.2.5 Az intimitás-egyensúly elmélete 34
2.3 A VOKÁLIS CSATORNA 36
2.4 A KÉZ MOZGÁSAI - A GESZTUSOK 37
2.4.1 A gesztusok beszédet kísérő szerepe 43
2.4.2 A gesztusok és humor 45
2.5 ÉRINTÉS, FIZIKAI ÉRINTKEZÉS, SZAGANYAGOK 45
2.5.1 Az érintésről általában 45
2.5.2 Az érintés hatásai - 46
2.5.3 A szaganyagok 48
2.6 A TESTTARTÁSOK 49
2.6.1 A testtartásokról általában 49
2.6.2 Nemi különbségek a testnyelvben 55
2.7 AZ EMBLÉMÁK 56
3. A METAKOMMUNIKÁCIÓ 59
A IV. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 64
V. RÉSZ PROXEMIKA 67
BEVEZETŐ AZ V. RÉSZHEZ 69
1. A PROXEMIKA KIALAKULÁSA, JELENTŐSÉGE, TÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 71
1.1 A PROXEMIKA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS JELENTŐSÉGE 71
1.2 A PROXEMIKA TÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 72
1.3 A PROXEMIKA KIALAKULÁSA, TÁRGYA, TARTALMA 74
2. TÁVOLSÁGTARTÁS AZ EMBEREK KÖZÖTT 80
2.1 A TÉR 81
3.1.1 A kötött szerkezetű tér 81
2.7.2 A részben kötött szerkezetű tér 84
2.2. A TÁVOLSÁGTARTÁS INTERPERSZONÁLIS
KAPCSOLATAINKBAN 87
2.2.1 Bizalmas távolság 88
2.2.2 Személyes távolság 89
2.2.3 Társas távolság 89
2.2.4 Nyilvános távolság 90
AZ V. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 93
VI. RÉSZ ETIKETT ÉS VISELKEDÉSKULTÚRA A MAGÁNÉLETBEN 97
BEVEZETŐ A VI. RÉSZHEZ 99
1. A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉS ÉS MAGATARTÁS SZABÁLYAINAK
ALAPJAI 102
2. VISELKEDÉSI ALAPHELYZETEK 107
2.1. A KÖSZÖNÉS 107
2.1.1. Szóbeli formulák 107
2.1.2. A köszönés formalitásai 108
2.2. A BEMUTATKOZÁS 110
2.3. A BEMUTATÁS 110
2.3.1. Kit mutatnak be kinek? 110
2.3.2. A bemutatás formája 111
2.4. A MEGSZÓLÍTÁS 112
2.4.1. Megszólítási formák 112
2.4.2. A megszólítás általános szabályai 113
2.4.3. A más nyelveken való megszólítás 114
2.5. A TÁRSALGÁS 115
2.5.1. A társalgás követelményei 116
2.5.2. Tiltott témák társaságbeli társalgás során 116
2.5.3. A társalgás formái 117
2.6. VISELKEDÉS NYILVÁNOSSÁG ELŐTT 118
2.6.1. A női udvariasság 118
2.6.2. Apró kellemetlenségek 119
2.6.3 A tökmag és társai 119
2.6.4. A vásárlás 120
2.6.5. Udvariassági formulák utcán, lépcsőn 120
2.6.6. Udvariassági formulák étteremben 121
2.6.7. Udvariassági formulák színházban, moziban, koncerten 125
2.6.8. Udvariassági formulák távolsági közlekedési eszközökön 125
2.7. A DOHÁNYZÁS 126
2.7.1. Hol tilos és hol nem illik dohányozni? 126
2.7.2. Kínálás, tűzadás 126
2.7.3. Amit a dohányos soha ne tegyen meg 1 127
2.8 NÉVJEGYHASZNÁLAT 127
2.8.1. A névjegy 128
2.8.2. A névjegyek fajtái 128
2.8.3. Névjegy személyes átadása és leadása 129
2.9. A TELEFONHASZNÁLAT 130
2.9.1. A telefonhasználat alapszabályai 131
3.9.2. A telefonhívások időpontjai 131
2.10. AZ AJÁNDÉKOZÁS 132
2.10.1. Az ajándék kiválasztása 132
2.10.2. Az ajándékozás formalitásai 132
2.10.3. A jó ajándék 133
2.11. A PONTOSSÁG 134
2.11.1. A percnyi pontosság 134
2.11.2. A meghatározott időpontok között való érkezés 134
3. ÖLTÖZKÖDÉS, RUHÁZAT 136
3.1. HIVATALOS ÖLTÖZETEK 136
3.2. ALKALMI ÖLTÖZETEK 137
3.3. AMI MÉG AZ ÖLTÖZKÖDÉSHEZ TARTOZIK 138
A VI. rész összefoglalása 140

Dr. Jusztin Márta

Dr. Jusztin Márta műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Jusztin Márta könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem