Előszó
Aki végigolvassa a könyvben található, százat megközelítő mondaanyagot, talán meglepve tapasztalja, hogy ezek az olvasmányok sok tekintetben hasonlítanak azokhoz a korábbi olvasmányokhoz, amelyeket mesének, népmesének ismert meg. Ennek tapasztalatnak van is némi igazsága, hisz a válogatásunkban előforduló mondákban is sok esetben olyan hősök, személyek és szereplők fordulnak elő, mint némely mesében. E látszólagos hasonlóság ellenére is alapvető különbség van a mese és a monda között.
Ha a népmesét röviden jellemezni szeretnénk, akkor azt mondhatnánk róla, hogy olyan elbeszélés, amely a nép ajkán él, az élőszó útján terjedt, s csak néhány tucat évtizede került írásos lejegyzésre. A népmesék csodás, kitalált történetek, a bennük előforduló eseményeket a mesélő sem tartja igaznak, elhihetőnek. A mesehősök csodálatos, rendkívüli erejű alakok, akik olyan tettek véghezvitelére képesek, amilyenek a valóságban elképzelhetetlenek. A népmesében mindig az igazság győz, mindig a csodás erejű hős győzedelmeskedik a rossz, az ellenséges erejű személy vagy tett fölött. Éppen ezért azt is mondhatnánk, hogy a népmese mindig a mesélő vagy a mesét hallgató személyek elvárásainak, véleményének és szándékának megfelelő eseménnyel zárul.
A népmesék másik jellemzője az, hogy általában terjedelmesek; a mesélők sokszor saját elképzelésüknek, mesélő kedvüknek, meseismeretüknek megfelelően változtatnak rajtuk, bővítik, esetleg kurtítják őket attól függően, hogy a hallgatóság milyen tetszéssel vagy nemtetszéssel fogadja a hallottakat. Ez a néphagyomány élőszóban való terjedésének sajátossága, s minden tekintetben vonatkozik a népmondára is. Éppen ezért szokták azt mondani a néprajzkutatók, hogy a néphagyomány költői termékei (a népdalok, balladák, népmesék, mondák stb.) változatokban terjednek, szövegük nem állandó. Ugyanannak a mesének a más-más vidéken feljegyzett vagy mesélt változatai ezért tartalmaznak azonos részeket, de sok köztük az eltérő mozzanat is. Mindez azonban a népköltészet, természetes sajátossága, ebben különbözik alapvetően az írásos irodalomtól, amelynek szövegei - egy vers, elbeszélés regény - úgy teljes és állandó, ahogy azt szerzője - a költő, a regényíró stb. - megfogalmazta, és könyvben vagy újságban megjelent.
A fentiek után mindenképpen ide kívánkozó kérdés, hogy a sok hasonló tulajdonság mellett mégis mi a különbség a népmese és a népmonda között?
Vissza