Előszó
Kedves Olvasónk!
Immár százéves jubileumát ünnepli az ofszetnyomtatás. A húszas évek végén a hajdani Magyar Grafika által készített felmérésben az akkor forradalmian újnak számító technológia jövőjét, sorsát próbálták megjövendölni, a szakma elismert képviselőinek véleményét olvashatták a témával kapcsolatban. Ezt a kérdést ma is feltettük, aki kíváncsi a válaszokra, lapunk 7. oldalától olvashatja a különböző véleményeket.
Ha az 1927-ben megjelent írásban csupán az ofszet szót helyettesítjük a digitális nyomtatás kifejezéssel, az új technológia esélyeit latolgatók válasza napjainkban is megállná a helyét. A történet ugyanaz, csak a díszlet más.
Az ofszetnyomtatás alkalmazásának kerek évfordulója jó alkalom a visszatekintésre, a változások, a fejlődés nyomon követésére.
A nyomtatott kommunikáció mellett egyre nagyobb teret hódít a vizuális információátadás, az elektronikus információ diadalútja.
Ebből a nyomdászoknak nem szabad kimaradnia. A változások így is, úgy is - rajtunk múlik, hogy velünk vagy nélkülünk - bekövetkeznek.
Hivatásbeli kötelességünk az igénytelenségtől megvédeni a laikusokat, akik nincsenek tisztában a tipográfia szabályaival, értékeivel.
Az elektronikus médiákban, ahol sokak szerint a számítástechnikai ismeret elegendő a sikerhez, sok el borzasztó, ízlésromboló csúnyaságot láthatunk. Ezeket a területeket a nyomdai előkészítés körébe kell integrálni, hogy igényes, szép, szakmaszeretettel áthatott munkák kerüljenek az olvasók szeme elé.
E számunkban is helyet kapott a Grafika a Grafikában, mely újabb különleges melléklettel gazdagítja olvasóink nyomatgyűjteményét.
Vissza