Vetülettani alapismeretek

Felsőgeodézia V. rész/Kézirat

Szerző

Lektor

'Dr. Joó István: Vetülettani alapismeretek ' összes példány

Kiadó:	EFE Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar
Kiadás helye:	Székesfehérvár
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Könyvkötői papírkötés
Oldalszám:	154 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 250 példányban jelent meg. 64 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A geodéta a méréseket a Föld felszínén végzi, a mérési eredményeket azonban már a síkba terített térképen ábrázolja. A Föld felszínén mért irányokat /szögeket/, távolságokat, továbbá a geodéziai hálózat pontjait, az előállított idomokat síkra kell vetíteni, illetőleg számítások révén a síkra kell vonatkoztatni.
A vetületeknél megkülönböztetjük egymástól a perspektív és nem perspektív vetületeket.
Perspektív vetítésről akkor beszélhetünk, amikor kijelölünk egy vetítési középpontot /ez lehet a végtelenben is/ és az alapfelület pontjainak képét egy másik felületen, a képfelületen úgy szerkesztjük meg, hogy a vetítési középpontból /1. ábra; Q/ kiinduló és az alapfelület vetítendő pontjain áthaladó vetítési sugarakkal a pontok képét a képfelületen kidöfjük. Perspektív vetítésnél tehát geometriailag is megszerkeszthető a kép.
Ugyanakkor, mivel a geometriai kapcsolat matematikailag is kifejezhető, perspektív vetítésnél a vetített kép mind geometriailag, mind pedig matematikailag előállítható.
Ezt az esetet mutatja be az 1. ábra, amelynél az alapfelületen található A, B és C pontok képfelületi megfelelőjét kell előállítani. A bemutatott vetítés során kaptuk az A', B' és C' pontokat.
A vetületek jelentős részénél a vetítési középpontot nem lehet kijelölni; az alapfelületi adatokból a képfelületekre vonatkozó adatokat csak matematikai úton tudjuk meghatározni. Ilyen esetben nem perspektív vetítésről van szó, hanem csupán matematikailag meghatározott ábrázolási módról, azaz nem perspektív vetítésről beszélhetünk.
A fentiek alapján a vetítés minden esetben matematikai törvények szerint megy végbe. Ezt azonban csak akkor lehet elérni, illetőleg a vetítést végrehajtani, ha mind az alapfelület /amelyről vetítünk/, mind pedig a képfelület /amelyre vetítünk/, matematikai összefüggésekkel /sorokkal/ kifejezhető. Vissza

Tartalom

1. A VETÜLETEKRŐL ÁLTALÁBAN 3
1.1 A vetítés fogalma 3
1.2 A Földet helyettesítő idomok 5
1.23 A gömb 5
1.24 A forgási ellipszoid 12
2. A VETÜLETEK TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI 18
2.1 A vetítés matematikai értelmezése 18
2.2 A torzulások és jellemzőik 19
2.3 A torzulások általános elmélete, szögtartóság 24
2.4 Véges nagyságú idomok ábrázolása a geodéziában 29
2.5 Vetületi meridiánkonvergencia 33
2.6 A vetületek előállítása 34
2.7 A vetületek csoportosításának szempontjai 35
A HAZÁNKBAN ALKALMAZOTT GEODÉZIAI VETÜLETEK 43
3.1 A Gauss-féle minimális hossztorzulású szögtartó gömbi vetület 43
3.2 Kettős vetítés 49
3.3 Sztereografikus vetület 51
3.31 Normális elhelyezésű sztereografikus vetület 51
3.32 Ferdetengelyű sztereografikus vetületi rendszerek Magyarországon 56
3.4 Hengervetületek 63
3.41 Normális elhelyezésű szögtartó hengervetület 64
3.42 Hazánk ferdetengelyű szögtartó hengervetületei 67
3.5 A Gauss - Krüger-féle vetület 71
3.6 A hazai geodéziai vetületek jelenlegi alkalmazása 77
3.7 Magyarország új vetületi rendszere 78
4. VETÜLETI ÁTSZÁMÍTÁSOK 80
4.1 Az átszámítások módjai 81
4.2 Átszámítás két általános helyzetű vetületi rendszer között 82
4.3 Átszámítás tájékozási állandóval 84
4.4 Átszámítás torzulási tényezőkkel 86
FÜGGELÉK 93
Táblázatok 95
Mellékletek 101
IRODALOM 151

Témakörök

Dr. Joó István

Dr. Joó István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Joó István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem