A magyar bányászat évezredes története V.

Előszó

Ma, amikor a hazánkat sújtó gazdasági recesszióból való kilábalás egyik megoldásaként felerősödni látszanak azok a tendenciák, amelyek bánya- és energiagazdaságunk mielőbbi átértékelését tartják kívánatosnak, úgy vélem, hogy ideje számvetést készíteni szakmáink történetének legfontosabb eseményeiről.
Kevesen tudják, hogy az államalapítástól kezdve majd egy évezreden át a montanisztika ágazatai képezték az egyetlen nagyipart Magyarországon.
Bányászatunk és kohászatunk Európa-szerte híres volt nagyszerű eredményeiről, neves szakembereiről és azok nagy jelentőségű találmányairól. A magyar bányászat és kohászat volt a gépipar, a vegyipar, a vízépítés és általában a mérnöki építészet, a faipar, továbbá még számos egyéb ipari ágazat hazai kialakítója és első fejlesztője. E tudományágak és szakterületek első gyakorlói bányászok és kohászok voltak. Legjelentősebb szakembereink munkásságának köszönhető, hogy a szorosabban vett bányászati-kohászati tudományok mellett önálló tudománnyá fejlődött a kameralisztika, a geológia, a gépészet, a méréstan, vagy a kémia is.
A bányászathoz és kohászathoz szorosan kapcsolódva kezdte meg - világviszonylatban is elsőként - működését műszaki felsőoktatásunk alapvető intézménye Selmecbányán.
E kötet összeállításának alapvető célja, hogy a legfontosabb bányászat-, kohászat- és erdészettörténeti eseményeket kronologikus sorrendbe állítva, tömören, csupán a legszükségesebb magyarázatokkal kiegészítve mutassa be szeretett szakmáink történetét, ugyanakkor alkalmas legyen arra is, hogy legjelentősebb szakmai évfordulóinkat összegezze. Vissza