A nemzetközi konjunktúrakutatás országelemzés és a külgazdaságpolitika alapjai

Tartalom

I. FEJEZET
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RENDSZEREK,
TÖREKVÉSEK
1. A gazdaságpolitika. Külgazdaságpolitika
CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK 1
1.1. a hazai és a nemzetközi szükségletkielégítés 2
1.2. A racionális gazdasági cselekvés szükségessége 4
1.3. A gazdaságpolitika globális célkitűzése 6
1.3.1. A gazdálkodás eredményessége mérésének
problémái 8
1.3.2. A gazdaságpolitika funkciói 10
1.3.3. A gazdaságpolitika specifikus célja) 11
1.3.4. A külgazdaságpolitika tartalma, jellege 15
1.3.5. A kereskedelempolitika tartalma és céljai 16
1.4. A modem állam gazdasági szerepének
megítélése 16
1.4.1. A műszaki-technológiai színvonal emelése, az
innovációs képesség fejlesztése 16
1.5. A gazdaságirányítási rendszer 19
1.5.1. A gazdaság működésének piacgazdasági
szabályozása 20
1.5.2. A külgazdaságpolitika irányítási rendszere 21
1.5.3. A fejlett ipari országok főbb gazdaságirányítási
jellemzői 22
1.5.4. Gazdasági célrendszerek (programozás) a fejlődő
országokban 23
1.6. A gazdaságfejlesztés nemzetközi feltételei 25
II. FEJEZET
KONJUNKTÚRAKUTATÁS ÉS A
KONJUNKTÚRATÉNYEZŐK ELEMZÉSE
2. a konjunktúrakutatás fogalma,
tartalma 27
2.1. Az átfogó gazdaságfejlesztési koncepció
kialakításának feltételei 31
2.1.1 Az elemzések tárgya 31
2.1.2. A gazdasági élet bonyolult jelenségeinek
megközelítése 32
2.2. Elemzések a gazdaságfejlesztés szolgálatában 33
2.2.1. A gazdasági diagnózisok összefüggései 33
2.2.2. A természeti-gazdasági erőforrások hatásainak
vizsgálata 37
2.3. Milyen tényezők összhangját keressük a
fejlesztési stratégia kialakítása során? 43
2.3.1. Egy gazdaság, térség természeti sajátosságai 43
2.3.2. A gazdaság, térség növekedési hajlamai 44
2 3.3. A termelési tényezők illeszkedésének, harmonikus
rendszerbe való szerveződésének követelménye 45
2.3.4. A gazdaságfejlesztés és a külgazdaság összefüggő
értelmezésének egyfajta logikai modellje 47
2.3.5. A láthatatlan erőforrások 53
2.4. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének
következményei 54
2.4.1. A gazdasági nyitottság 54
2.4.1.1. A nyitottság értelmezése, összetevői,
jellemzői 55
2.4.1.2. A gazdasági nyitottság mértékének
meghatározása, mérése 57
2.4.1.3. A gazdasági nyitottság minőségi ismérvei,
tartalmi jellemzői
A gazdasági nyitás indítékai, a nyitottság
iránya 61
2.4.1.4. A gazdasági nyitottság és az exportkoncentráció 64
2.4.1.5. Az exportkoncentráció hatása a
nyitottságra 65
2.5. A gazdasági és a gazdaságon kívüli tényezők
kölcsönhatása által meghatározott fejlődés 66
2.5.1. A társadalmi- politikai tényezők összefüggése 67
2.5.2. A gazdasági és a társadalmi- politikai tényezők
kölcsönös összefüggésének értékelő modellje 70
2.6. A természeti- anyagi erőforrások vizsgálata 73
2.6.1. A természeti-földrajzi viszonyok 73
2.6.2. A természeti- földrajzi energiák hatásának
országonkénti érvényesülése 74
2.7. A műszaki fejlesztés, mint a gazdasági
növekedés és az exportképesség fontos
feltétele, vizsgálata 76
2.7.1. A műszaki fejlettség hatása a gazdaság
termelőerejére 76
2.7.2. A tudomány és a technika megnövekedett szerepe
a gazdasági növekedésben
2.7.3. A modern technika alkalmazásának feltételei 79
2.7.4. A műszaki fejlesztés és a külgazdaság
összefüggései 80
2.8. Beruházás-politika és a külgazdasági feltételek
nemzetgazdasági szintű összefüggésének
vizsgálata 82
2.6.1. Beruházások és gazdasági növekedés 82
2.8.2. A beruházások volumenének alakítása 83
2.8.2.1. A beruházási volumen növelésének
lehetőségei 86
2 8.21.1. A kölcsöntőke bevonás beruházás-növelő
szerepe és problémái 87
2.8.2.1.2. Az idegen működőtöke bevonás forrásnövelő
jellege és hatása a gazdaságfejlesztési
folyamatban 86
2 8.3 A beruházási együttható (koefficiens) alakulását
befolyásoló főbb tényezők 89
2.8.4. Beruházások és a külkereskedelem 94
2.8.4.1. A beruházások és az exportlehetőségek 95
2.9. A humán erőforrások vizsgálata 96
2.9.1. A népesség kapcsolata a gazdasági növekedéssel 96
2.9.1.1. A népesség, mint fogyasztó 97
2.9.1.2. A népesség, mint munkaerőforrás 99
2.9.1.3. A népesség munkavégző képességével összefüggő tényezők 100
III. FEJEZET
ORSZÁGELEMZÉS
3. TÁRSADALMI- GAZDASÁGI VIZSGÁLATOK 103
3.1. Állam és politika 103
3.1.1. Állami és kormányzati formák 103
3.1.2. A politikai helyzet 105
3.1.3. Katonai szövetséghez való tartozás 106
3.1.4. Az újkori történelem fontos politikai adatai 106
3.1.5. Jogrendszer és jogbiztonság 106
3.2. Ország és lakosság 106
3.2.1. Földrajzi szerkezet és klíma 108
3.2.2. A föld kincsei, nyersanyag előfordulások 109
3.2.3. A népesség száma és kor szerinti összetétele 111
3.2.4. Kulturális sajátosságok, szokások 113
3.2.5. Egy vagy több nyelvterülethez való tartozás 115
3.3. A gazdaság 116
3.3.1. A gazdaság fejlődése 116
3.3.2. Pénz és fizetési forgalom 118
3.3.3. A bérszínvonal és a szakszervezetek szerepe 119
3.3.4. Adók és vámok 120
3.3.5. Bankok, hitelügyletek és a tőkepiac 124
3.4. Az Ipar 127
3.4.1. Ipari struktúra, szektorok 127
3.4.2. Az ipartelepek térbeli eloszlása 130
3-5. A külkereskedelem; cserearány-mutatók 131
3.5.1. Külkereskedelmi politika 131
3.6. Egyes termékekkel és szolgáltatásokkal
szembeni országspecifikus követelmények 133
3.7. Fogyasztóvédelem 135
3.8. Szállítás 136
3.9. Versenyjog 139
3.10. Távközlési és postaszektor 140
IV. FEJEZET
KÜLGAZDASÁGPOLITIKA
4. CÉLOK ÉS REALIZÁLÁSI ESZKÖZÖK 141
4.1. Importhelyettesítő és exportorientált
gazdaságfejlesztés 147
4.1.1. A külkereskedelmet ösztönző és gátló tényezők
mérése 151
4.2. A később Iparosodó, deverzifikálódó országok
lehetséges viszonyai a nemzetközi munkamegosztáshoz 153
4.2.1. A világpiaci hatások érvényesítése 153
4.3. A külgazdasági nyitás és a növekedés
összefüggései 156
4.4. A termelési tényezők kezelése és szerepe a
gyorsabb növekedést mutató fejlődő
országokban 159
4.4.1. Az anyagi termelési folyamatok jellege 160
4 4.2. A külső Impulzusok, mint a növekedés determináns
faktorai 162
44 3 Egyes országok gazdaság-és konjunktúrapolitikai
jellemzői 164
44.4 Az alkalmazott gazdaság. ill. külgazdaságpolitikai
eszközök több jellemvonásai 170
4.5. Sajátos külkereskedelemirányítási rendszerek 172
4.5.1. Mexikó. Brazília kifelé fordulása 172
4.5.2. Néhány közép-amerikai ország külkereskedelemirányítási politikája 174
4.6. Az u.n. kis (fejlett) országok gazdaságfejlesztési
jellemzői 175
4.6.1. A bruttó társadalmi termék és az ipari termelés
alakulása 178
4.6.2 Gazdaságpolitikájuk lényege és egyes
következtetések 180
4.7. Exportorientáció a nagy Ipari fejlett
országokban 181
4.7.1. A nyugat-európai centrum stratégiája főbb
összetevői 163
4.7.2. Az USA külgazdaságpolitikája, főbb jellemzői 185
4.7.3. Japán külgazdasági törekvései 186
4.8. A külgazdasági kérdések a magyar gazdaságpolitikában 186

Témakörök